Egy forint híján 1200 forintba kerül a sertéscomb az M1 stábja által felkeresett boltban, a csirkemell ennél valamivel drágább. Most még. Február 1-től viszont már csak az október 15-i áron lehet majd eladni ezeket a hústermékeket.

A csirkemell és a farhát, valamint a sertéscomb mellett a kristálycukor, a búza-finomliszt, a napraforgó-étolaj és a 2,8 százalékos tehéntej ára is csökken majd a boltokban.

Fontos, hogy nem azonos árszint lesz az országban, hanem minden boltnak a saját október közepi árszintjére kell majd visszatérnie. Az erről szóló kormányrendelet péntek este jelent meg a Magyar Közlönyben.

A részletszabályokból kiderült az is, hogy ha a kereskedők nem tartják be az árak befagyasztásával kapcsolatos előírásokat, akkor jelentős bírságra számíthatnak. Ennek mértéke 50 ezertől 3 millió forintig terjedhet.

Rögzítették azt is, hogy lenniük kell ilyen termékeknek a boltokban.

Erről Orbán Viktor is beszélt pénteken a Kossuth Rádióban. A miniszterelnök azt mondta: nem fordulhat elő, hogy az üzletek polcain ne legyen például hús, cukor, liszt, olaj, vagy tej.

„Mi egy olyan szabályt hoztunk, ami betartható, és van hozzá erőnk is, hogy ennek a betartását, ha szükséges, akkor kikényszerítsük. Tehát ha nincs ez az áru a polcokon, akkor büntetni fogunk, nagyon-nagyon komoly pénzügyi tételekkel fogunk büntetni, de nagyon remélem, hogy nem szükséges itt fenyegetődzni, hanem be fogják látni a kereskedők és a boltosok is, hát elsősorban a nagy nemzetközi láncok, hogy ezekből a termékekből az emberek érdekében megfelelő mennyiséget tartaniuk kell” – fejtette ki a miniszterelnök.

Kapcsolódó tartalom

Ez azt jelenti, hogy legalább annyi árukészlettel kell rendelkezniük a boltoknak, amennyit egy átlagos napon értékesíteni szoktak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára azt is megerősítette: nem lesz olyan üzlet, illetve áruház, ahol az árak befagyasztása miatt más termékeket drágábban adnának a jövőben, hogy így csökkentsék az esetleges veszteségeiket.

„Az elmúlt időszakban is a kereskedőknek az volt az érdekük és a beszállítóknak is, hogy csak akkor emeljenek árat, ha a költségek növekedése miatt az indokolt. Ez a jövőben sem fog változni, minden kereskedőnek az az érdeke, hogy indokolatlanul ne emeljen árat. Tehát, arra nem kell számítani, hogy emiatt bárhol, bármilyen drágulást érzékel majd a vásárló” – szögezte le Vámos György.

Az élelmiszerárstop egy újabb olyan lépése a kormánynak, amellyel az inflációt szeretnék mérsékelni.

Hasonló intézkedés volt korábban a rezsicsökkentés, az üzemanyagár-plafon és a kamatstop is. Az M1-nek nyilatkozó elemző szerint az élelmiszerárstop fél, illetve egy százalékkal mérsékelheti az inflációt, amely 5,1 százalékos volt tavaly.

„Egy ilyen időszakban igenis lehet különleges intézkedéseket hozni. Én, az élelmiszerárakra kivetett sapkát, felső sapkát, korlátozást, vagy akár az üzemanyagáraknak a 480 forintban való maximalizálását is egy ilyen különleges, egy átmeneti időszakra érvényes intézkedésnek látom” – ismertette Szakáli István Loránd  a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza.

A szakértő szerint a magas infláció világjelenség, amely a fejlett országokban évtizedes rekordokat dönt. Az infláció ugyanis a világjárvány és az energiaár-robbanás egyik mellékhatása. Magyarországon főleg emiatt nőttek meg az árak. A kormány intézkedéseinek célja, hogy megvédje a családokat. Számítások szerint a meghozott intézkedések éves szinten 2-2,5 százalékkal szoríthatják le az árak emelkedését.