logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

LMBTQ-érzékenyítés a magyar iskolákban

| Szerző: hirado.hu
Néhány Norvég Alap által támogatott civil szervezet már 2013 és 2014 között is tartott LMBTQ-érzékenyítő előadásokat a hazai iskolákban. Összesen 19 iskolai intézményben jártak, 44 foglalkozást tartottak. Ezeken ezer fiatal vett részt. A Magyar LMBTQ Szövetség pedig már 2012-ben azt követelte, hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás ügye jelenjen meg a tantervekben.
A Labrisz Leszbikus Egyesület 2013-2014-ben az érzékenyítésről és az önkéntes munka népszerűsítéséről beszélt a hazai oktatási intézményekben, és a Norvég Alaphoz beadott támogatást kérő pályázatukban az szerepelt, hogy a fiataloknak élményalapú oktatást szeretnének nyújtani.

És meg is tartották az élményalapú, homoszexualitással kapcsolatos felvilágosítást – Koskovics Zoltán, az Alapjogokért Központ elemzője volt az M1 Ma reggel című műorában. Kijelentette: az ördög legnagyobb trükkje az, hogy elhitette az emberekkel, hogy nem is létezik. Valami nagyon hasonlót láthattunk Magyarországon is az elmúlt időszakban, amikor a különböző ellenzéki politikusok, illetve a posztmodern baloldali ideológiát támogató értelmiségiek arról beszéltek, hogy hazánkban ez a probléma nem is létezik.

Most kiderült, hogy igenis létezik. Ráadásul már évek óta létezik. Arról nem is beszélve, hogy tőlünk nyugatra, az úgynevezett fejlett világban egészen válságos helyzet alakult ki az oktatásban. Amerikában a szülők végtelenül dühösek és fel vannak háborodva azzal kapcsolatban, amit az iskolában szexuális felvilágosítás címén prezentálnak gyermekeiknek. Ott ez a fajta érzékenyítés már a kisiskolásokat is évek óta érinti. Ez ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Nagyon bízom benne, hogy honfitársaim elmennek a népszavazásra, és elmondják a véleményüket – hangsúlyozta Koskovics Zoltán.

Az elemző szerint a szülőnek ezt a fajta érzékenyítést nem kell engedélyeznie. Ráadásul hallani olyan véleményeket, hogy a szülők ezt nem is tudják jól csinálni, ellentétben a civil szervezetekkel, akik mindent jól csinálnak.

Koskovics Zoltán kifejtette:

a genderideológia a nyugati világ jelentős részén a baloldali politika dogmatikus elemévé vált.

Másként tekintenek az ilyesféle oktatásra, mint mondjuk a kémiaórára, ahol amúgy veszélyes vegyületekkel dolgoznak a gyerekek. Az egyiknél alapos tájékoztatást kap a szülő, és a hozzájárulása is kell, a másiknál egyenesen elzárkóznak attól, hogy bármit is megbeszéljenek a szülőkkel. Pláne nem azt, hogy engedélyt kérjenek tőlük – hangsúlyozta.

A Labrisz Leszbikus Egyesület 2015-ös beszámolójából kiderült, hogy különböző javaslatokkal, kommentárokkal illették az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága által készített országjelentést. Azt javasolták például, hogy a transznemű fiatalok számára a társadalombiztosítási finanszírozás mellett kellene biztosítani a pubertásblokkoló hormonok hozzáférését. Szülői beleegyezés esetén ez az egyesület azt szorgalmazta, hogy a kiskorú transznemű személyek is megváltoztathassák a nemüket.

A Magyar LMBTQ Szövetség a nemi identitás és a szexuális irányultság kérdését már tíz évvel ezelőtt is beemelte volna a Nemzeti alaptantervbe. Koskovics Zoltán szerint ilyen vita az Egyesült Királyságban is zajlott. Ott győzelemre jutott ez a fajta posztmodern gondolkodás. Ezen alapul mindaz, amit ma a brit iskolákban tanítanak. Ha kitekintünk a világba, akkor ezt számos helyen láthatjuk. Az Egyesült Államokban és Kanadában a gyógyszeres, illetve sebészi beavatkozásra is van példa – sorolta a szakértő, és hozzátette: különösen Kanadában nagy a baj, mert ott semmilyen társadalmi ellenállás nincs ez ügyben.

Ezért fontos, hogy Magyarországon el se kezdődhessen ez a folyamat. Nagyon rossz jel, hogy 2015-ben ezt már be akarták emelni a Nemzeti alaptantervbe a homoszexualitást érzékenyítő szervezetek.

Az elemző hozzátette, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület a Norvég Alapnak írt beadványában a magyar társadalomról azt állította, hogy heteroszexuális elnyomás jellemzi.

Miért kellett a Norvég Alapnak erre pénzt adni? Ezt az alapot azért hozták létre, mert Norvégia, Izland és Liechtenstein úgy részesül az Európai Unió gazdasági előnyeiből, hogy amúgy nem tagja az uniónak és nem fizet tagdíjat. A Norvég Alap ennek az ellentételezése. Amikor pénzt juttatnak az európai országoknak, az semmivel sem nagyobb jótékonykodás, mint amikor a tévénéző kifizeti a telefonszámláját – mondta az Alapjogokért Központ elemzője.

Ajánljuk még