logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Itt olvashatja a gyermekvédelmi népszavazás jogszabályi hátterét

Az április 3-ai népszavazás lebonyolításának szabályait több törvény és miniszteri rendelet határozza meg.

Az alaptörvény rögzíti: országos népszavazáson a nagykorú magyar állampolgárok voksolhatnak, de nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

Az alaptörvényben határozták meg azt is, hogy ha legalább 200 000 választópolgár kezdeményezi, az Országgyűlésnek el kell rendelnie az országos népszavazást, a köztársasági elnök, a kormány vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére pedig elrendelheti a referendumot. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.

A népszavazás időpontját a köztársasági elnök tűzi ki.

Az alaptörvény rögzíti a népszavazás érvényességének és eredményességének feltételeit:

az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

Több kérdés esetén minden kérdésnél külön kell vizsgálni az érvényességet és az eredményességet.

A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló, 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezik v a népszavazási kérdés hitelesítésének folyamatán, a népszavazást támogató aláírások ellenőrzésének szabályain túl – a népszavazás kötőerejéről.

E szerint az Országgyűlés – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet – köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni. A népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás napjától – ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény kihirdetésétől – számított három évig kötelező.

A népszavazás további szabályait a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) foglalja össze, rögzíti a népszavazási eljárás alapelveit is, ezek:

a népszavazás tisztaságának megóvása, az önkéntes részvétel elve, az esélyegyenlőség, a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának elősegítése, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a népszavazási eljárás nyilvánossága.

Emellett a Ve. foglalkozik a szavazókörök kialakításával, a választójogosultság nyilvántartásával, a választási szervekkel, a népszavazási kampánnyal, a szavazással (így a külképviseleti, valamint a levélben szavazás szabályaival), a szavazatszámlálással, az eredmény megállapításával és a jogorvoslattal.

A büntető törvénykönyv (Btk.) is foglalkozik a népszavazással: rögzíti a választás, a népszavazás és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény tényállását, és azt, hogy aki ezt elköveti, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. az információs rendszer vagy adat megsértéseként rendeli büntetni azt is, aki a választási számítástechnikai rendszerbe jogosulatlanul belép, az ott tárolt adatokat jogosulatlanul megváltoztatja vagy törli.

Több miniszteri rendelet is meghatározza a törvények mellett a népszavazási eljárás egyes részletszabályait, a népszavazás lebonyolításának egyes kérdéseit. Az 1/2022. számú,

január 11-én közzétett igazságügyi miniszteri rendelet az április 3-ára kitűzött országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazás eljárási határidejeit és határnapjait állapítja meg.

A 2/2022. IM-rendelet a közös eljárásban lebonyolított országgyűlési képviselő-választás és országos népszavazás költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről szól, a 3/2022. IM-rendelet pedig az országgyűlési képviselők általános választásán és az azzal közös eljárásban lebonyolított országos népszavazáson a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályait, a választási és népszavazási eredmény országosan összesített adatai megállapításának módját tartalmazza és a közös eljárásban használandó nyomtatványokat ismerteti.

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még