Az energetikai szakértő cáfolásában elmondta, hogy egyrészt, Morawiecki nem „üzent” más országnak (legfeljebb az Európai Bizottságnak), másrészt, a lengyel példa egyelőre éppen azt támasztja alá, hogy a magyar árplafon jó döntés volt.

• Az üzemanyagárak őszi elszabadulása valóban nehéz dilemma elé állította az országokat.
• Akik be kívántak avatkozni, két lehetséges intézkedés közül választhattak: csökkentik az adót, vagy szabályozzák az árakat.
• Lengyelország az adó csökkentése, Magyarország pedig az árplafont bevezetése mellett döntött.

Hortay Olivér kiemelte, hogy a magyar kormány minek köszönhetően választhatta az árpafont: Magyarországon a jövedéki adó csökkentése nem volt opció, mert annak szintje már akkor is – az EU-s szabályok szerinti – lehető legalacsonyabb volt (szemben Lengyelországgal, ahol az adókulcs magasabb volt a megengedett szintnél).

Az áfacsökkentés ellen pedig három érvet mutatott be a szakértőt:

• Az áfaszabályok módosítását jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak. A tapasztalatok szerint a brüsszeli vizsgálatok akkor is jelentősen elhúzódhatnak, ha az ország végül megkapja az engedélyt – amire nincs biztosíték.
• Az áfacsökkentés (és ez igaz a jövedéki adó mérséklésére is) gyakran nem, vagy korlátozottan épül be a végfogyasztói árba (mert például lenyelik a kereskedők).
• Az intézkedés nagy költségvetési kieséssel jár, ami csökkenti az állam lehetőségeit az esetleges későbbi beavatkozásokra.

Lengyelország még decemberben kérvényezte a Bizottságot, hogy engedélyezze az áfakulcs mérséklését.

• A Bizottság a mai napig nem hozott döntést.
• A lengyel miniszterelnök most mégis úgy határozott, hogy nem vár tovább és februártól csökkenti az áfakulcsot, amivel újabb súlyos konfliktust kockáztat Brüsszellel.
• A beavatkozás mintegy 240 milliárd forintnak megfelelő kiesést okoz majd a költségvetésben, így további intézkedésekre aligha lesz lehetőség.
• Ráadásul továbbra sem garantált, hogy az adócsökkentés egészében megjelenik majd a végfogyasztói árakban

– összegezte Hortay Olivér, majd felidézte, hogy a magyar üzemanyagár-plafon ősz óta védi a fogyasztókat az esetleges kiugró világpiaci folyamatoktól.

Kapcsolódó tartalom

A címlapfotó illusztráció.