Az embereknek érezniük kell, hogy a gyógyításuk sokba kerül – Gyurcsány Ferenc ezzel indokolta, hogy kormánya 2007 februárjában fizetőssé tette az egészségügyi ellátást. A vizitdíj bevezetéséről a balatonőszödi kormányülésen döntöttek.
Amennyiben Márki-Zay Péteren múlna, megint lenne vizitdíj és tandíj – írja az Origo. A lap a baloldal miniszterelnök-jelöltjét idézi, aki egy 2019-es Facebook-videójában bírálta a 2008-as, Fidesz által kezdeményezett népszavazást.
„Emlékeznek még arra, amikor a Gyurcsány-kormány megbuktatásában az egyik jelentős lépés a Fidesz részéről, az egy – hát őő hogyan – adózási kérdésben kiírt népszavazás volt, amit az akkori Alkotmánybíróság átengedett egészen furcsa és meglepő módon. Ugye ilyet kultúrországokban nem lehet” – ezt pedig már Márki-Zay Péter mondta.
Furcsának és meglepőnek is nevezte az Alkotmánybíróság döntését, arra hivatkozva, hogy a költségvetés tárgykörében nem lehet népszavazást tartani.
Márki-Zay azonban nem mondott igazat – szögezi le az Origo: a 2008-as referendum ugyanis semmilyen szempontból nem ütközött az Alkotmánnyal. Hiszen ahogyan az Alkotmánybíróság kifejtette: csak a költségvetési kiadásokról nem lehet referendum útján dönteni, márpedig a vizitdíj és a többi tétel nem ebbe a kategóriába tartozott.
A népszavazáson végül az emberek 84 százaléka mondott nemet a kórházi napidíjra, és a szavazók 82 százaléka a vizitdíjat is elutasította. Márki-Zay Péter azonban azóta is visszatérő igényként beszél a különadókról és az egészségügy privatizációjáról.
A baloldal közös miniszterelnök-jelöltje többször is kifejtette, hogy a hazai egészségügyet üzleti alapokra helyezné – és mint fogalmazott –, az ágazatot profitorientált cégek kezébe adná.
Kapcsolódó tartalom
Elemző: Márki-Zay Gyurcsány legelutasítottabb intézkedéseit próbálja visszacsempészni
Márki-Zay Péter sajnálja, hogy a kórházi napidíj és a vizitdíj a népszavazás óta tabutéma
Márki-Zay: Én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet
„Egy olyan szolgáltató, versenypiaci egészségügyet kell felépíteni, ami egy biztosítós modellben is teret ad a magánszolgáltatóknak. Nem ördögtől való gondolat bár tudom, hogy a napidíj és a vizitdíj népszavazása óta Orbánéknál tabu. Bármiféle piacosítás. Nagy hiba!” – fogalmazott Márki-Zay Péter.
Márki-Zay Péter vasárnap már magyarázkodott korábbi mondatai miatt és közölte: soha nem állította, hogy fizetőssé tenné az egészségügyet.
Az egykori MSZP-SZDSZ koalíció számára ugyan világossá vált, hogy az egészségügyön keresztül alkalmazott megszorító intézkedések vállalhatatlanok, 2022-ben a baloldal mégis Gyurcsány Ferenc örököseként fellépve újból ezek bevezetésén töri a fejét – mondta az M1-en Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője.
Az elemző hozzátette, hogy ezekben a kijelentésekben olyan világkép rajzolódik ki, ahol a társadalmi szolidaritás nem létezik, ahol mindenki, aki bármiféle szolgáltatáshoz akar jutni, legyen az akár egészségügyi szolgáltatás vagy legyen az akár az alapvető rezsiköltségeket képes legyen kifizetni, ezeket a szolgáltatásokat csak azok tudják igénybe venni, akiknek elég vastag a pénztárcájuk. Mindenki más, akinek pedig erre nem telik, az végső soron az út szélén fog maradni
Rotyis Bálint megjegyezte: Gyurcsány Ferenc politikai öröksége nem tűnt el a baloldalon, Márki-Zay Péter most éppen azon dolgozik, hogy ezt a már elutasított rendszert hozza vissza Magyarországon.
Kapcsolódó tartalom
A címlapfotón: Márki-Zay Péter, a baloldal közös miniszterelnök-jelöltje (Fotó: hirado.hu)