logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Hortay Olivér: Szél Bernadett állításai valótlanok vagy torzítottak

| Szerző: hirado.hu
Márki-Zay Péter és V. Naszályi Márta után Szél Bernadett is posztolta a rezsicsökkentésre vonatkozó kritikai észrevételeit. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője erre reagálva közösségi oldalán leírta, hogy Szél Bernadett érvei miért tévesek.

Szél Bernadett: „A Szijjártóék által megkötött orosz gázszerződést nem véletlenül titkolják, nekem sem adták ki — a gázbeszerzés ugyanis a tőzsdei árakhoz kötött, most éppen meglehetősen magas áron történik.

A szakértő válasza:
  • A hosszú távú gázszerződés részletei nem azért titkosak, mert a feltételek kedvezőtlenek, hanem mert ez a nemzetközi gyakorlat (más országok megállapodásai sem ismertek).
  • Az árképletben a tőzsdei árak mellett más komponensek is vannak, melyek most lefelé húzzák a költségeket, így a hosszú távú szerződés jelenleg a piaci áraknál kedvezőbb feltételeket biztosít.
  • A költségeken túl a szerződésnek köszönhető, hogy Magyarországnak – más EU tagállamokkal ellentétben – akkor is kellő mennyiségű gáz áll majd a rendelkezésére, ha a következő hónapokban hideg lesz, és ha Oroszország úgy dönt, hogy az előre leszerződött mennyiségeken felül nem exportál több gázt Európába.

Szél Bernadett: „Ebből keletkezett az állami MVM-nek egyetlen év (pontosabban a tavalyi második fél év) alatt legalább 200 milliárd forint vesztesége, amit a mi közös adónkból kellett kipótolni.

A szakértő válasza:

  • A magyar háztartások 17,5 TWh gázt fogyasztanak fél év alatt, a tarifák termékdíj komponense 15 euró/MWh és a második féléves tőzsdei átlagárak 65 euró/MWh voltak.
  • Ez azt jelenti, hogy ha nem lett volna hosszú távú szerződés, betárolt gáz, előre lekötött kapacitások, célzott anyagi tartalékok stb. és a teljes gázmennyiséget a tőzsdéről kellett volna beszerezi, a különbözet teljes összege akkor is csak 26 milliárd forint lett volna.
  • De a felsorolt eszközök mind rendelkezésre álltak, így a potenciálisan keletkező hiány vélhetően jóval alacsonyabb (a pontos egyenleg az MVM üzleti beszámolójából derül majd ki).
  • A 208 milliárd forintos összeg, amire Szél utal, egy tőkeemelés volt, amire számos más okból is szükség lehet, például: az MVM növekvő (részben külföldi) portfóliójának fejlesztéséhez (az elmúlt években tipikusan ezért volt szükség tőkeemelésekre), vagy az energiaválság hatására megnőtt az energiavállalatok kockázata, így az azokat finanszírozó bankok egyre szigorúbb követelményeket írnak elő (a német UNIPER például a múlt héten 360 milliárd forintnyi euró forrást kapott a tulajdonosától ebből a célból).

Szél Bernadett: „Ez 80 ezer forintot jelent családonként.”

A szakértő válasza:

  • 200 milliárd forint osztva a 4,2 millió magyar háztartással: 48 ezer forinttal egyenlő.

Szél Bernadett: „Valós csökkentés helyett állami árbeavatkozás van, aminek nyomán a kormány lenyeli az extraprofitot, viszont kifizetteti az adózókkal a veszteséget.

A szakértő válasza:

  • Amikor a beszerzési árak alacsonyabbak a hatóságilag rögzített árnál, a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók tartalékot képeznek (ez az úgynevezett szabályozási számlamechanizmus).
  • Amikor pedig a beszerzési árak meghaladják a hatósági árat, az egyetemes szolgáltatók ezekből az elkülönített szabályozási számlákból pótolják a különbözetet.
  • Ezek a tartalékok teszik lehetővé, hogy az elmúlt évben többszörösére emelkedett energiaárak ne jelenjenek meg a háztartások rezsiszámláiban.
  • A szabályozási számlák egyenlegét az egyetemes szolgáltatók számvitelileg is elkülönítve kezelik, így az nem járul hozzá ezeknek a társaságoknak az eredményéhez.

Szél Bernadett: „A fával és szénnel fűtő 600 ezer háztartás semmilyen segítséget nem kap a téli hideg átvészeléséhez.

A szakértő válasza:

  • A kormány minden évben szociálistűzifa-programot hirdet, és az önkormányzatok közreműködésével tűzifát biztosít ingyen a rászorulóknak. A program aktuális keretösszege 5 milliárd forint.

Szél Bernadett: „Ennél sokkal értelmesebb a valódi, zöld-, fenntartható rezsicsökkentés, amit mi akarunk, és amivel a kormány úgy tornászná lejjebb a rezsiárakat, hogy megújuló és energiahatékonysági programot indít.

A szakértő válasza:

  • Az energiahatékonysági programokkal nem a rezsiár, hanem az energiaigény tornászható lejjebb.
  • Amit Szél akar, azt a jelenlegi kormány már megvalósította, hiszen jelenleg is folyik Magyarország történetének eddigi legnagyobb napelemes és fűtéskorszerűsítési lakossági programja.

Kapcsolódó tartalom

A címlapfotón: Szél Bernadett (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Ajánljuk még