– A világon a keresztény a legüldözöttebb vallás. Hogyan alakult az üldözöttek száma az előző évekhez képest?

– Amikor azt állítjuk, hogy a világon a kereszténység a legüldözöttebb vallás, akkor ezalatt azt értjük, hogy a világon vallási meggyőződésük miatt legnagyobb lélekszámban a keresztényeket üldözik.

A világon a mostani felmérések, adatok szerint több mint háromszázmillió ember szenved ártatlanul diszkriminációt, terrorfenyegetettséget, sőt népirtásszintű üldöztetést azért, mert Krisztus-hívők. És ez a tendencia évről évre emelkedik. A mostani felmérések szerint 300–340 millió fő a kereszténysége miatt szenved diszkriminációt.

A két évvel ezelőtti felmérések még negyedmilliárdos, körülbelül 250 milliós számot mutattak. Tehát bővül ez a kör. Elsősorban Afrikában, a szubszaharai Afrikában, de Ázsiában is egyre inkább erősödik az üldöztetés. Ami Európát illeti, illetve a nyugati kultúrkört, itt szerencsére az erőszakos keresztényüldözés még csak elszigetelt esetként ütötte föl a fejét, de egyre erősödik az egyházellenesség, a keresztényellenesség.

– Konfliktusövezetekben végzi munkáját a Hungary Helps. Melyek most a legkritikusabb térségek a világban?

– Azért látogatunk el a konfliktusövezetekbe, háborús övezetekbe, mert a Hungary Helps programnak, mint Magyarország humanitárius segítségnyújtási programjának az a célja, hogy minél több életet mentsen meg, illetve minél több közösség számára tegye lehetővé, hogy megmaradjanak az emberek a szülőföldjükön, ne válasszák a migrációt. Ezt csak úgy tudjuk megtenni, csak úgy tudunk helyesen és jól segíteni a helybe vitt segítséggel, hogyha ellátogatunk ezekhez a közösségekhez, és személyesen győződünk meg az adott közösség helyzetéről. Azt látjuk, hogyha mind a két fő célkitűzésünket tekintjük, tehát az üldözött keresztények védelmét, valamint a migráció megelőzését, akkor bizony egyre növekszik azoknak az övezeteknek, a régióknak a száma, ahol vagy a keresztény embereket vagy általában az ott élő közösségeket különböző fenyegetés, válság éri.

Amit látunk, hogyha a keresztényüldözésre összpontosítunk, hogy a fő színtere az elmúlt években áthelyeződött a Közel-Keletről a Szaharától délre fekvő afrikai régiókba. 2014-ben, 2015-ben még az Iszlám Állam javában pusztított a Közel-Keleten, és kimondott célkitűzése volt, hogy elpusztítsa a kereszténységet. Nemcsak a műemlékeket, nemcsak a templomokat, nemcsak a keresztény embereket akarták elüldözni a Közel-Keletről, hanem a kereszténységet, mint civilizációt, mint kultúrát akarták elpusztítani.

Az elmúlt időszakban az Iszlám Állam bukása következtében az ottani helyzet „enyhült”, de teljes enyhülésről nem számolhatunk be, mert nagyon sok gazdasági meg humanitárius válság sújtja a közel-keleti keresztény és nem keresztény embereket. A véres keresztényüldözés helyszíne áthelyeződött Nyugat-Afrikába, illetve Közép-Afrika egyes régióiba. Ide is ellátogattunk. Két héttel ezelőtt Kenyában jártam, ahol alapvetően humanitárius válság fenyeget, már Szomália irányából erőszakos iszlamisták követnek el véres támadásokat keresztény közösségek ellen. Ellátogattunk ezekre a területekre. Az elmúlt években egyre több támogatási programot indítottunk, aminek az volt a célja, hogy lehetővé tegye ezeknek a közösségeknek a megmaradását.

– Hogyan viszonyulnak a Hungary Helps programhoz a nemzetközi segélyszervezetek? 

Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkár (Fotó: hirado.hu)

– A Hungary Helps program nagy feltűnést keltett a világban, hiszen nem volt még olyan ország, amelyiknek a kormánya úgy döntött, hogy kifejezetten az üldözött keresztények megsegítésére indít egy támogatási programot. Ezenkívül pedig azt az elvet követjük, hogy legyen szó keresztényekről vagy nem keresztényekről, a humanitárius válságövezetben élők számára nem a migráció a megoldás. A megoldás az, hogyha odavisszük a segítséget, nem a bajba jutott embereket hozzuk Magyarországra, Európába, hanem a segítséget visszük oda, ahol a baj van, hogy meg tudjanak maradni a szülőföldjükön. Ezek az elvek szerintünk kézenfekvő alapelvek, a humanitárius szempontokat és a magyar emberek érdekét is szolgálják. Ennek ellenére sajátos újító gondolatként tekintenek rájuk. Vannak, akik elismerik a programunkat, elismerik az eredményeit, felismerték azt, hogy a világ legüldözöttebb vallási közösségét segíteni kell. Elismerik azt az eredményét is a Hungary Helps programnak, hogy több mint félmillió ember számára tettük lehetővé, hogy migráció helyett a szülőföldön maradást válasszák. Tehát elismerő szavakat kaptunk egyházi vezetőktől. Ferenc pápa több alkalommal méltatta a magyar kormány törekvéseit az üldözött keresztények megsegítésére. Még az előző amerikai adminisztráció a legmagasabb szinten, Donald Trump elnök részéről ismerte el a programunkat. Sőt, együttműködésben kezdtünk Irakban támogatási projekteket az Egyesült Államokkal, néhány évvel ezelőtt. Ugyanakkor vannak – mind külföldön, mind belföldön, Magyarországon is –, akik kritizálják ezt a programot. A bevándorláspárti baloldal európai szinten és Magyarországon is.

A magyar baloldal is előbb hajtaná végre a migránsok betelepítését, mint hogy ezt a programot támogassa, amely a migráció megfékezését és a bajba jutott keresztényeket segíti.

Például Gyurcsány Ferenc pártja 2019-ben törvényjavaslatot nyújtott be, hogy szüntessék be a Hungary Helps programot. Arra felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy a baloldalon ugyanez a Gyurcsány Ferenc rendelkezik a legnagyobb hatalommal és frakcióval. Teljesen mindegy, hogy kit tesznek a kirakatba. A külföldi és a hazai kritikusainknak is azzal van problémájuk, hogy mi a keresztényeket segítjük, ők általában egyház- és keresztényellenesek. Valamint azzal van problémájuk, hogy hatékonyan és emberséges módon előzzük meg a migrációt. Olyanok kritizálják a Hungary Helps programot, akik bevándorláspártiak. Tehát ilyen kettős a fogadtatása van a programnak. Arra viszont büszke vagyok, hogy egyre többen ismerték föl azt, hogy a magyar modell, a Hungary Helps működik, és egyre több olyan ország van, amelyik csatlakozott hozzánk. Már tizenkét állam van, amely vallja az értékeinket, követi az elveinket, és Magyarországgal, a magyarokkal együttműködésben segít a humanitárius válságövezetekben élőknek.

– Hány országban, illetve térségben sikerült segítséget nyújtania Magyarországnak?

– Ha számokkal fejezzük ki a program eredményeit, akkor elmondhatom azt, hogy több, mint negyven országban százhetven adománnyal, támogatással mentettünk életeket vagy tettük lehetővé a közösségek helyben maradását. Ez összesen – hogyha a kedvezményezettek számát összevetjük – félmillió embert jelent, tehát közvetlenül a magyar emberek adományait, a szolidaritásuk kifejezését több, mint félmilliós tömeghez juttattuk el. Nagyjából ennyi embernek tettük lehetővé, hogy ne induljanak el a migrációs útvonalakon. Ugyanakkor hogyha azt látjuk, hogy magyar mintát követve például az Egyesült Államok elindított egy – a közel-keleti keresztényeket segítő – programot, akkor azt látjuk, hogy a számszerű hatásunknál sokkal nagyobb az a hatás, hogy egész nemzetközi közösséget győztünk meg arról, hogy érdemes ezt csinálni. Az üldözött keresztények támogatást érdemelnek, és egymást követik a bejelentések, hogy nagy nemzetközi szervezetek és kormányok követik a példát. Tehát a közvetlen hatása a Hungary Helps programnak jóval nagyobb, mint amit számokban ki tudunk fejezni.

Kapcsolódó tartalom

– Mely támogatási program megvalósítása adhat leginkább büszkeségre okot?

– Hogyha itt körbenéz az irodámban, azt láthatja, hogy a legkülönbözőbb kegytárgyak és emléktárgyak díszítik a polcokat. Minden egyes ilyen tárgy egy-egy közösségnek a köszönete. Nem az én személyem irányába, nem a Hungary Helps program irányába, hanem általában véve a magyar emberek és Magyarország irányába.

Túlzás és pátosz nélkül mondhatom azt, hogy Burkina Fasótól Pakisztánig, a Fülöp-szigetektől Mozambikig egész közösségek vannak, melyek a magyarokra úgy tekintenek, mint az utolsó reményükre és segítségükre a megmaradásban.

De ezenkívül az összes támogatási programunk közül kiemelkedik egy, aminek a helyszíne a Ninivei-fennsík, ez Észak-Irakban található. És a Ninive földrajzi név sokaknak elmondhatja azt, hogy egy bibliai területről beszélünk. Egy olyan területről, ahol már kétezer éve élnek keresztények. Ezek a keresztények nagyon súlyos üldöztetést szenvedtek el többször is a történelem folyamán. Legutóbb akkor, amikor 2014-ben az ISIS terrorszervezet lerohanta a Ninivei-fennsík keresztények lakta településeit. Az egyik ilyen kisvárost úgy nevezik, hogy Tell-Aszkuf, ezt, amikor lerohanta egy éjszaka alatt az ISIS 2014-ben, gyakorlatilag az azt követő pusztítás romba döntötte. Mindenkinek el kellett menekülni, mert aki nem tudott elmenekülni, azt meggyilkolták. De mire 2016-ban felszabadult a település, több, mint kilencszáz lakóépületet rongáltak meg, a templomot például lőgyakorlati célpontnak használták. És a Hungary Helps programnak az első nagyobb szabású támogatása volt az, hogy mi támogattuk ennek a településnek az újjáépítését. De az adományt azt nem az ENSZ-nek, nem valamelyik átláthatatlan nemzetközi szervezetnek adtuk, hanem közvetlenül az iraki káld katolikus egyháznak. És ők meghálálták ezt a bizalmat, fölvállalták azt a felelősséget, hogy meg akarnak maradni a szülőföldjükön, vissza akarnak térni oda, úgyhogy újjáépítették a települést.

Arról a településről, ahol az ISIS pusztítása előtt ezerháromszáz család lakott, arról a településről, ahonnan elmenekült ez az 1300 család, olyan örömhíreket kaptunk, hogy az elmenekült családok közül ezer visszatért. Tehát ennek a közösségnek a háromnegyedét sikerült megmenteni. Miközben az iraki kereszténység alig két évtized alatt egyötödére csökkent, magyar támogatásból megmenekült egy közösség. Amikor idejött ennek a településnek a plébánosa, kormányzati találkozókon vett részt, előadásokat tartott, akkor beszámolt arról, hogy a helyi emberek átnevezték a településüket, Tell-Aszkufról Tell-Aszkuf bint el Mazsarra. És ez az utótag pedig azt jelenti, hogy Magyarország leánya.

Úgyhogy amellett, hogy erre nagyon büszkék vagyunk, hogy ennyit jelentett a magyar segítség, hogyha egy kicsit politikusabban állunk hozzá, azt is fontosnak tartjuk, hogy azzal, hogy újjászületett egy település, azt is bebizonyítottuk, hogy a migráció megelőzhető, sőt, visszafordítható. Tehát az iraki kereszténység nyolcvan százaléka szétszéledt szerte a világban, de Tell-Aszkuf település újjászületett Magyarország leányaként. Úgyhogy erről a nagyvilágban nemcsak azért beszélünk, mert egy reményt hordoz ez a történet, hanem azért, mert ezzel szeretnénk alátámasztani azt az állítást, hogy helybe kell vinni a segítséget, és a magyar modellt érdemes követni.

– Hogyan értékelhető az európai intézmények hozzáállása az üldözött keresztényekhez, illetve magához a kereszténységhez? Riccardo Simonetti botránykeltése, gúnyűzése és az üldözött keresztények iránti közöny hogyan értékelhető? 

– Az én értékelésem szerint hogyha körbenézünk a világban, akkor azt látjuk, hogy a kereszténység nem feltétlenül mint vallás, hanem mint civilizáció, támadás alatt áll. Tőlünk keletre, délre erőszakos keresztényüldözést szenvednek el a keresztény, krisztushívő emberek közösségei, akár a népirtásig terjedő szinten. Tehát az emberi életre törő támadást szenved el a kereszténység és a keresztény emberek. A nyugati kultúrkörben pedig a tömeges bevándorlás meghozta a keresztényellenességet, egyelőre azon a szinten, hogy a keresztény értékeket próbálják megtagadni, kiüresíteni a kereszténységet, megpróbálják mint kultúrát, mint gondolatot kiszorítani a közélet különböző területeiről. Tehát a kereszténység humanitárius válságot szenved el tőlünk keletre, tőlünk nyugatra pedig egy identitásválságot. A bevándorlóországokban egyre gyakoribb a keresztény kulturális szimbólumok – a templomok, a kereszt, a karácsonyi vásárok – elleni támadás. Ez a kettő egyébként összefügg, súlyos és találó látleletet ad az, hogy az Európai Uniónak a különböző intézményei nem hajlandók az üldözött keresztényeket segíteni. Még akkor sem, hogyha bármifajta vallási vagy világnézeti megfontolásból kijárna az üldözött keresztényeknek az, hogy az ő emberi jogaikat megvédjék, kijárna az, hogy az Európai Unió humanitárius segítséget nyújtson a számukra.

Tehát miközben felrobbantják a templomokat tőlünk keletre, addig tőlünk nyugatra bezárják őket.

És nemcsak arról van szó, hogy a vallásos identitását elveszíti az európai ember, hanem arról is szó van, hogy egy politikai eszmére, áramlatra, amit sok néven említhetünk, most leginkább „woke” kultúraként próbálnak hivatkozni, és az tudatosan próbálja az európai identitást megfosztani a keresztény alapoktól. Erre egy nagyon súlyos, de találó példa az, hogy az Európai Unió esélyegyenlőségi biztosának a hivatalából kikerült egy olyan munkaanyag, ami gyakorlatilag betiltaná, hogy karácsonykor boldog karácsonyt kívánjanak egymásnak az emberek, például az Európai Unió alkalmazottai. Mondván azt, hogy a karácsony az egy keresztény hivatkozás, és ez valamilyen módon megsérti másoknak a vallásos értékét.

Kapcsolódó tartalom

Ebből a hamisan felfogott toleranciából kiindulva el akarjuk veszíteni a saját hagyományainkat, a saját kulturális alapjainkat.

És az is benne van, hogy olyan dolgok történnek, minthogy az Európai Unió LMBTQ jószolgálati nagykövete tudatosan provokatív módon személyesíti meg transznemű emberként Szűz Máriát. Maga a bevándorláspárti brüsszeli vezetés és a baloldal is aktívan közreműködik az európai keresztény kultúra lerombolásában, ők egy más, vegyes lakosságú és kultúrájú bevándorlókontinenst akarnak. Ebbe a hagyományos család, mint európai keresztény érték lerombolása is beletartozik. Láthatjuk azt, hogy a tolerancia máza azonnal lepereg, semmilyen módon nem szolgálja az elfogadást, az LMBTQ-közösséghez tartozó emberek méltóságának a védelmét az, hogyha tudatosan keresztény, vallásos embereknek az érzékenységét provokálva és megsértve küldenek ilyen üzeneteket. Az Európai Unió, az Európai Unió hivatalnokai, valamint ennek a woke kultúrának, politikai áramlatnak a képviselői megpróbálnak úgy viselkedni, megpróbálják azt sugallni, hogy a keresztényellenesség az utolsó bevett és elfogadható diszkriminációs forma. Úgy viselkednek, minthogyha mindenkinek az emberi méltósága és érzékenysége védelmet érdemelne, leszámítva a keresztény emberekét. Mi ezt nem fogadjuk el, mi a magyar kormány részéről egyrészt kiállunk az üldözött keresztények védelmében, másrészt pedig az európai színtéren a keresztény értékek és a keresztény demokrata értékek védelmében. Amíg nemzeti kormány van Magyarországon, azt sem fogja hagyni, hogy a gyermekeket, az óvodákat és az iskolákat célozza meg ez az agresszív LMBTQ-propaganda. Európában először a magyar emberek mondhatták el véleményüket népszavazáson az európai keresztény kultúrát fenyegető bevándorlásról, és a gyerekeket célzó LMBTQ-propagandáról is hamarosan szavazhatnak.

Kapcsolódó tartalom