Hatalmas népszerűségnek örvendett a hír, miszerint az Országgyűlés egyöntetűen elfogadta az állatvédelmi törvény módosítását. Ennek következtében az állatkínzók szigorúbb büntetést kaphatnak 2022-től, és a szaporítás is büntetőjogi kategóriába esne. Az állatok védelme érdekében született jogszabálymódosításokat ellenszavazat nélkül fogadta el az Országgyűlés.

Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásért felelős miniszteri biztos a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, jelentősen szigorodhat az állatkínzás, az állatviadal és a természetkárosítás elleni fellépés jogszabályi környezete.

A teljes beszélgetés itt hallgatható vissza.

Az állatkínzás tényállásába új minősített eseteket hoz létre, a szigorúbb büntetőjogi fellépés lehetőségét, valamint a büntetőeljárás során az állatok helyzetének kezelésével kapcsolatos szabályokat is megteremti.

„Megteremtettük azt a jogszabályi környezetet, ami Európában egyedülálló. Ilyen például az illegális szaporítókkal való büntetési tételeknek a megfogalmazása”.

Az állatviadalon való részvételt büntetőjogi kategóriává tették

Korábban csak az állatvédelmi törvény által tilalmazott magatartás volt, és állatvédelmi bírságot vont maga után, ha valakit egy razzia során résztvevőként azonosítottak. Ez sajnos komoly kimenekülési útvonal is volt a szervezőknek, akik nyilvánvalóan rögtön mint résztvevők voltak jelen. Most már egységesen mindenki, tehát szervező és résztvevő is bűncselekményt követ el.

„Januártól mindenki, aki részt vesz egy állatviadalon, büntethető. Bízom benne, hogy ezáltal sokan fogják úgy gondolni, hogy még csak elmenni sem érdemes egy állatviadalra” – hívta fel a figyelmet.

„Az elmúlt tíz évben a Magyarországon regisztrált állatkínzásos bűncselekmények száma 550 és 800 között mozgott”

– mutatott rá Vetter Szilvia jogász, közgazdász, az Állatorvostudományi Egyetem Törvényszéki Állatorvostani és Gazdaságtudományi Tanszékének munkatársa.

A bíróságok ugyan minden évben szabnak ki letöltendő szabadságvesztést állatkínzás ügyben, de ezek jellemzően hat-nyolc hónapos, illetve egyéves szabadságvesztést jelentenek. Vagyis a bíróságok nem használják ki a rendelkezésükre álló törvénykeretet, amely január elsejéig súlyosabb esetekben három év, január elsejétől pedig az újonnan megszavazott módosítások értelmében a legsúlyosabb állatkínzásos esetekben akár ötéves szabadságvesztés is lehet. A jelenlegi gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbbször a fokozatosság elve szerint a bíróságok próbára bocsájtással, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel operálnak – magyarázta.

(Fotó: MTI/ Földi Imre)

A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit.

A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.

Kapcsolódó tartalom

Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével a tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.

Magasabb büntetési tétel,

egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.

Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.

Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel. Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést nem kell elvégezni. A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lép hatályba.

Az előterjesztést többek között Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jegyzi.

Címlapfotó: Police.hu