Bodó Sándor az M1 műsorában elmondta: az érintett dolgozók egyharmada csak távmunkában dolgozik, kétharmaduk alkalmazásánál viszont vegyes megoldás született, így három vagy négy napot a munkahelyen töltenek, miközben kettő, illetve egy napot távmunkában dolgoznak.
Megjegyezte, a távmunka törvényi szabályozása azt jelenti, hogy a távmunka a munkaadó és a munkavállaló írásbeli megállapodásán alapul. Az otthoni munkavégzésnél felmerülnek bizonyos költségek, eddig ennek az elszámolási rendje nagyon bonyolult volt. A mostani szabályozással azonban az a korrekt döntés született, hogy ezekre a költségekre a mindenkori minimálbér 10 százaléka elszámolható.
Bodó Sándor felidézte, a járványt megelőző időszakban nem volt hagyománya Magyarországon a távmunkának, az alkalmazottak körülbelül 2 százaléka – 80-90 ezer ember – dolgozott ebben a formában.
Kiemelte, a járvány megjelenése után viszont a magyar munkaerőpiac bizonyos szereplői – ott, ahol erre lehetőség volt – napok alatt álltak át a távmunkára, ezáltal megmaradt az emberek munkahelye, és a cégek is tovább tudtak működni.