A kép illusztráció. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló törvény módosításának összevont vitájában Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az élelmiszerpazarlás csökkentését nevezte a mai kor egyik legnagyobb kihívásának.

Ismertetése szerint a legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőknek kötelezővé teszik a közeli lejárati idejű élelmiszerek felajánlását a rászorulóknak.

Megjegyezte, az élelmiszerlánc többi szereplője önkéntes alapon részt vehet a folyamatban. Farkas Sándor közölte,

létrejön egy központi szerv, az élelmiszermentő központ, amely az élelmiszerek újraelosztásával kapcsolatos koordinációs feladatokat látja el.

Elmondta, a felajánlásra szánt élelmiszereket előzetesen be kell jelenteni a központnak, hogy azok a lehető leggyorsabban eljussanak a rászorulókhoz.

Az államtitkár azt mondta, az érintett élelmiszer-kiskereskedőknek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is össze kell állítaniuk, amelyben nyomon követik a keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét és naprakész dokumentációt vezetnek a terv megvalósulásáról.

Úgy összegzett:

a rendszer célja, az élelmiszerpazarlás csökkentése, ennek költségét pedig a legnagyobb bevétellel rendelkező gazdasági szereplőknek kell finanszírozniuk. Ezért a költségeket a kiskereskedelmi adó legfelső sávjának emelésével fedezik – részletezte.

Farkas Sándor azt mondta, az élelmiszerbiztonság érdekében az adományozásba bekapcsolódó köztes szereplők is csak az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer (felir) azonosítója birtokában végezhetik ezt a tevékenységet.

Elmondta, a törvény rögzíti az adatátadást a felir, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által üzemeltetett hegyir információs rendszer és az ePincekönyv között.

A törvényjavaslat elfogadásával lehetővé válik a felir-azonosítóval rendelkezők elérhetőségének közzététele – közölte. Szerinte a közzétett adatok révén egymásra találhatnak a közétkeztetés szereplői.

Törvényalkotási bizottság: élelmiszermentő központ jönne létre

B. Nagy László (Fidesz) a törvényalkotási alkotási bizottság nevében azt mondta: az élelmiszerpazarlás csökkentése ma az egyik legnagyobb kihívás, világszinten évente a megtermelt élelmiszerek egyharmada évente meg veszendőbe, Magyarországon ez egy év alatt közel 50 ezer tonnát jelent. Közölte: a javaslat célja az élelmiszerhulladék csökkentése azzal, hogy az élelmiszerkereskedők felajánlják a közeli lejárti idejű élelmiszereket a rászorulók részére. Ezzel hozzájárulnak a szegénység elleni küzdelemhez és a megsemmisítésre fordított költségeket is mérséklik – tette hozzá.

Jelezte: az ügy érdekében a kormány javaslata szerint egy élelmiszermentő szervezetet – nonprofit kft-t – hoznak létnek, amely felett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Fidesz: több élelmiszer lesz megmenthető

Font Sándor, a Fidesz vezérszónoka közölte: a javaslat az élelmiszerpazarlás és az az élelmiszerveszteség csökkentését célozza meg.

Hangsúlyozta: a törvényjavaslat kizárólag a minőségmegőrzési időtartammal rendelkező élelmiszer típusokra vonatkozik, a friss árukra, így például a húskészítmények vagy a tejtermékek nem, ezeknél szóba se kerülhet, hogy a fogyaszthatósági idő lejártával továbbadják bármilyen további felhasználási célra.

Ismertette: jelenleg a becslések szerint évente 50 ezer tonna élelmiszer megy kárba Magyarországon, és ebből mintegy 10-15 ezer tonnát tudnak eljuttatni a rászorulóknak, illetve tovább feldolgozással más módon hasznosítani.

Reményét fejezte ki, hogy a törvényjavaslat elfogadásával ez mintegy 20-30 ezer tonnára növekedhet. Elmondta: a javaslat szerint felálló élelmiszermentő központ 100 százalékban állami tulajdonú szerv lesz, amely kapocsként köti majd össze felesleggel rendelkező cégeket az érintett karitatív szervezetekkel.

Úgy vélte: a szelektív hulladékgyűjtéshez hasonlóan, az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem is megjelenhetne hangsúlyosabban az oktatási rendszerben. KDNP: komoly probléma az élelmiszerpazarlás Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt mondta: a fejlett világban komoly probléma az élelmiszerpazarlás, globálisan évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, miközben 700 millió felett van az éhezők száma.

Hangsúlyozta: ez komoly környezetvédelmi probléma is, hiszen az élelmiszer felesleg előállítása és megsemmisítése is terheli a környezetet.

Megköszönte a karitatív szervezetek munkáját és jelezte, a törvényjavaslat megalkotásában is részt vettek ezek a civil és egyházi szervezetek. Kiemelte: a törvényjavaslat egybevág az EU legújabb, a témában közzétett stratégiájával is.

A KDNP támogatja a javalatot, mert az a karitatív célok mellett jelentős környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célokat is szolgál – mondta. Független: kapkodva nyújtották be a javaslatot Varga-Damm Andrea (független) a javaslat céljával, az élelmiszerpazarlás csökkentésével egyetértett, de úgy vélte: az előterjesztést kapkodva alkották meg, érdemes lett volna több időt szánni erre.

Felvetette: cizellálni kellene még a részletszabályokon, mert egyes esetekben a kereskedőnek lehetetlen lesz betartania a 48 órás felajánlási szabályt. Rámutatott: komoly logisztika kell majd ahhoz, hogy országosan el tudják majd juttatni a felajánlott élelmiszereket.

A címlapfotó illusztráció.