logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Elemző az LMBTQ-propagandáról: Felháborító, hogy a gyerekeket használják fel a saját eszméik terjesztésére

Magyarországon a lakosság döntő többsége elutasítja a nemek közötti különbségek összemosását. A lakosság több mint 70 százaléka szerint összesen két nem, vagyis nők és férfiak léteznek – ez derül ki az Alapjogokért Központ nemrég készített felméréseiből.

Az Alapjogokért Központ két, országosan reprezentatív közvélemény-kutatást is készített arról, hogy mit gondolnak a felnőtt magyarok a teremtett nemek megváltoztathatóságát hirdető genderideológiáról. Az áprilisi adatfelvétel során a teljes népesség több mint kétharmada (68,5 százalék) mondta azt, hogy a férfi és női nemek velünk született tulajdonságok, és csupán 22 százalék azt, hogy életünk során ezeket megválaszthatnánk – mondta Párkányi Eszter, az Alapjogokért Központ elemzője.

A közvélemény-kutatás másik kérdése  a teremtett nemre vonatkozott. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan gondolkodik ebben a kérdésben a felnőtt lakosság: teremtett nemek vannak vagy úgynevezett társadalmi nemek, amit a genderpropaganda terjeszt.

Az elemző elmondta, hogy

áprilisban is nagyon magas társadalmi támogatottság volt emögött a kérdés mögött is: a válaszadók többsége szerint csak két nem létezik, és velünk született a nemünk. Akkor kétharmados egyetértés volt ebben.

Novemberre a férfi és női nemet teremtett nemként azonosítók aránya 72,2 százalékra nőtt, míg az azok megválaszthatóságát támogatóké 17,3 százalékra csökkent – tette hozzá Párkányi Eszter.

A közéletben is megjelent már az LMBTQ-kérdéskör és a genderpropaganda, Magyarországon pedig ez inkább tavaly óta pörgött fel, amikor az egyik NGO kiadott egy a gyermekeknek szóló gendermesekönyvet; és azóta jelen van a magyar társadalomban és a közéletben ez a téma.

Az Alapjogokért Központ egy politikailag korrekt hírszemlével, a Bolond lyukból című műsorral mutatja be azt, hogy „tőlünk Nyugatra már egyáltalán nem vicc, amit mi még annak gondoltunk” – fogalmazott Párkányi Eszter.

Az elemző szerint azonban a magyar társadalomban a legtöbben a józan ész pártján állnak, és belátják, hogy az azért abszurdum, hogy egyik napról a másikra valaki megváltoztatja a nemét. Azonban az elemző itt kiemelte, hogy felnőtteknél ez még rendben is van, ehhez van joga egy felnőttnek.

Ami felháborító, az az, amikor a gyerekeket használják fel a saját eszméik terjesztésére.

Nyugaton már nem lehet megkérdőjelezni azt, amit itthon még igen. Magyarországon lehet arról beszélni, hogy vannak-e társadalmi nemek, meg tudjuk kérdezni közvélemény-kutatásban erről a magyar embereket. De például az Egyesült Államokban ezt a kérdést fel sem tehetnénk, hiszen ott azt mondanák, hogy ez diszkriminatív, sőt azt is mondanák, hogy gyűlöletbeszéd, mert ott már ebbe a kategóriába ez is beleérthető – hangsúlyozta az elemző.

Az Országgyűlés kedden elfogadta a gyermekvédelmi népszavazás négy kérdését

Párkányi Eszter szerint az az igazán demokratikus, ha az embereket megkérdezik arról, ami hosszú távon kihathat a saját, a gyermekeik és a nemzet jövőjére.

Magyarországon ezt még meg lehet tenni, fel lehet tenni a kérdéseket. Az Alapjogokért Központ kutatásai alapján az látható, hogy a magyar emberek úgy gondolják, hogy a gyermekeket ki kell hagyni ebből az egészből.

Azok, akik azt mondják, hogy a kormány összemossa az LMBTQ-kérdést és a pedofíliát, azok abban tévednek, hogy ezt a másik oldal kezdte, tehát akik a gyerekeket akarják szexualizálni, idejekorán beszélni nekik különböző társadalmi nemekről

– fogalmazott az elemző.

Már hazánkban is megjelentek – főleg balliberális folyóiratokban – olyan cikkek, amelyek szerint sajnálnunk kellene a pedofilokat, mert nem tehetnek róla, hogy gyermekekhez vonzódnak. Főleg Nyugaton, de már nálunk is megjelent ez a fajta érzékenyítés, amivel a pedofíliát megpróbálják egyfajta szexuális orientációként és nem aberrációként beállítani – tette hozzá.

A pedofilokra pedig már külföldön létrehoztak egy külön kifejezést, ami angolul a minor attracted person, vagyis kiskorúakhoz vonzódó személy, ami a liberális nyelvpolitikának az egyik jelensége, tehát nem akarják nevén nevezni a dolgokat, hanem egy eufemizmust találnak ki rá – mondta Párkányi Eszter, aki megjegyezte, hogy véleménye szerint ennek minél hamarabb megálljt kell parancsolni.

A címlapfotó illusztráció.

Ajánljuk még