Az agresszió számos formában testet ölthet, a sofőrök mutogatással, villogással, dudálással is kifejezhetik agresszivitásukat, szélsőséges esetekben büntető fékezéssel vagy akár leszorítással.
Bátki Pál ügyvéd hangsúlyozta, hogy a büntető fékezés közúti veszélyeztetésnek minősül és minősült mindig is, akárcsak a leszorítás.
„Ilyenkor az elkövető nem bántani akarja a másikat, nem akar sérülést okozni, hanem vagy egyenes, vagy akár eshetőleges szándékkal egy veszélyes közlekedési helyzetet teremt” – mondta Bátki Pál.
Az utóbbi években nem történt jogi szigorítás, a fedélzeti kamerák terjedésével azonban az esetek sokkal nagyobb számban válnak ismertté.
„Ha nincsen sérülés, csak a veszélyes helyzet alakul ki, akkor három évig terjedhet a büntetés mértéke. Ha balul sül el a veszélyeztetés, akár a büntető fékezés, akkor sokkal súlyosabb jogkövetkezmények is kiszabásra kerülhetnek”
– fogalmazott az ügyvéd.
Közúti veszélyeztetésnek minősül, ha valaki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével az úton más életét vagy testi épségét szándékosan közvetlen veszélynek teszi ki, a bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Mi történik a volán mögött?
Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus elmondta, hogy a vezetés közbeni agresszív viselkedés mögött több tényező is jelen van.
„A hétköznapi feszültség levezetése anonim módon is lehetséges, hiszen nem a főnökével vagy egy fajsúlyos személlyel kerül szembe az illető. Nyugodtan és gátlások nélkül rászabadíthatja az indulatait, nem kell józanul mérlegelnie.”
A másik autóba azt képzeli bele a dühöngő, akit akar
– emelte ki Skultéti-Szabó Katalin. Ilyenkor általában a düh és az adrenalin hatására sokkal erősebbnek érzi magát a másiknál, főleg, ha nincs vizuális kontakt, azaz nem látja azt a személyt, akire ideges. A személyes jelenlét mindenkiben beindítja az empátiát, ám ebben az esetben ez is hiányzik.
A nemek között is van különbség. Főleg a férfiak hajlamosak a vehemensebb reakcióra az evolúciós tulajdonságok miatt. A férfi szerepe a védekezés, támadás. Ez a több tesztoszteron miatt is indokolt, hiszen ez a férfihormon – magyarázta Skultéti-Szabó Katalin.
„Van olyan helyzet, hogy nem késhetünk el, például a munkahelyünkről. Ha ilyen esetben azt látjuk, hogy valaki akadályoz bennünket, azt el akarjuk söpörni az utunkból.”
Megfelelési kényszerünk van a munkahelyünk felé, és amikor ez valami miatt akadályba ütközik, akkor frusztráció jelentkezik. Aki nem siet sehova, az nem is ideges, vagy legalábbis nem annyira.
Skultéti-Szabó Katalin hozzátette azt is, hogy mivel az autó komoly érték, ezért óvjuk.
A fent említett tényezők személyenként eltérő összetételben vannak jelen. Van, akinél az egyik, van, akinél a másik az erősebb, így mindenki sajátosan reagál egy-egy közúti helyzetre.
A biztonságos közúti közlekedés mindnyájunk érdeke és felelőssége, az agressziónak pedig nincs helye.
A címlapfotó illusztráció.