logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Vasárnap kezdődik az adventi időszak: a fények meggyújtásával egyre közelebb kerülünk az ünnephez

Sokan minden évben más formájú vagy színű adventi koszorút készítenek, de aki ragaszkodik a szimbólum valódi jelentéséhez, annak három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti a koszorúját.
Fotó: MTI Fotó: MTI

November 28-án lesz advent első vasárnapja, a vízkereszt utáni első vasárnapig tartó karácsonyi ünnepkör és az egyházi év kezdete.

A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig, december 25-éig tartó advent a keresztény kultúrkörben a karácsonyi előkészület ideje. A szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik, mégpedig az eljövetel kettős értelmében: Jézus Krisztus megszületése Betlehemben és második eljövetele az idők végeztével. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját (gaudete vasárnap), amikor szabad rózsaszínt használni.

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, a 7. században I. Gergely pápa állapította meg négyben a számukat, és 1570-ben V. Piusz pápa tette kötelezővé az adventi időszakot a katolikus egyházban. Régen advent kezdetét éjféli harangzúgás jelezte, szigorú böjti időszak volt, és az emberek hajnali misére (roráte) jártak.

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik. A szokás a 19. században jött divatba, de gyökerei még a pogány korba nyúlnak vissza. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy fehéret, minden vasárnap egy pirosat gyújtottak meg. Az adventi koszorúkat a templomokban áldják meg advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén.

Advent idején kerülték a zajos mulatságokat, táncokat, lakodalmat sem tartottak. Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik. Az eladósorban lévő lány a hajnali misére történő első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amelyet aztán a hajában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen. Erdélyben a hajnali mise idején zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Az Alföldön a lányok a hajnali misére harangozáskor mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük és így férjet „édesgessenek” maguknak.

A hagyomány szerint az adventi koszorút három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti

Sokan minden évben más formájú vagy színű adventi koszorút készítenek, de aki ragaszkodik a szimbólum valódi jelentéséhez, annak három lila és egy rózsaszín gyertya díszíti a koszorúját. A debreceni Szent József Általános Iskola és Gimnázium iskolalelkésze, Szabó Gábor az M1-en osztotta meg a gyertyák neveit és jelentését, és azt, hogy a várakozás alatt, a fények meggyújtásával hogyan kerülünk egyre közelebb az ünnephez.

Tudta?
Adventi koszorúkkal is gyűjtenek a családszervezetek

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még