Gulyás Gergely az ülésen az unió hétéves költségvetésével kapcsolatos tárgyalásokról szólva hangsúlyozta: nem lát olyan okot, ami akadályozná, hogy a rendes ügymenetben megállapodhassanak.
A helyreállítási alapról szólva a miniszter hangsúlyozta: már megszületett az informális megállapodás, amikor az Európai Bizottság „a gyermekvédelmi törvény elfogadása utáni európai hisztériában” újraindította a tárgyalásokat.
Jelezte: „a legfőbb kérdés továbbra is az LMBTQ-kérdés”, erre az egyetlen helyes választ adták, azt, hogy népszavazást kell tartani. Hozzátette: bíznak abban, hogy előbb-utóbb megszületik ez a megállapodás is.
Gulyás Gergely: Van elegendő vakcina
Van elegendő vakcina, és a kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott éves meghallgatásán kedden.
Gulyás Gergely a vakcinákra vonatkozó képviselői kérdésre elmondta, hogy összesen mintegy 10 millió áll rendelkezésre az országban. A kormány szeretné, ha 4-5 millióan felvennék a 3. oltást; ha mindenki Pfizert kér, akkor is lesz elegendő.
Közölte,
a védettségi igazolványokhoz kötött szolgáltatások körének meghatározása függ a járványhelyzet alakulásától.
Vannak előrejelzések, melyek szerint a járvány 4. hulláma lassan stagnáló, majd enyhülő szakaszba jut – tette hozzá.
A miniszter kitért arra, hogy a járvány komoly próbatétel a területi közigazgatás számára. Tavasszal például előfordult, hogy napi 200 ezer oltás beadásának koordinálásában vett részt a közigazgatás, illetve összesen több mint 200 ezer munkahelyvédelmi bértámogatásról, a kutatásfejlesztés területén pedig 22 ezer kérelemről döntött. A járvány a területi közigazgatásban mintegy 3,5 milliárd forintos többletkiadással járt – ismertette a miniszter.
A kötelező oltásra vonatkozó kérdés kapcsán Gulyás Gergely elmondta:
erről eddig Európában csak az osztrákok beszéltek.
A magyar kormány az egyik legbátrabb oltáspárti döntést hozta azzal, hogy a munkáltatókra bízta a kötelező oltás elrendelésének kérdését, és a maga részéről kötelezővé tette a közigazgatásban, illetve a közoktatásban dolgozók körében – közölte.
Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a civil szervezetek támogatása 2012 és 2021 között 3,4 milliárdról 10 milliárd forintra nőtt. Az egyházak támogatása 2010 óta mintegy háromszorosára bővült, ami főként templomok építésében, felújításában mutatkozik meg. A nemzetpolitikai támogatások 2010 óta mintegy tízszeresére nőttek.
A Hungary Helps Program keretében pedig 170 projekt indult 50 országban segítve mintegy félmillió embernek,
hogy a szülőföldjén maradhasson, s ne váljon migránssá. Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem tervez törvénymódosítást a választásokkal kapcsolatban.
Azzal az ellenzéki javaslattal kapcsolatban, amelyik szerint a közös listán indulók a választást követően egy, közös frakcióba kerülnének, a miniszter elmondta: álláspontja szerint a jelenlegi frakciószabályozás jó, nem tud arról, hogy ennek szabályain változtatni kívánna a kormányoldal.
Képviselői kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány hónapok óta szeretné kifizetni a főváros tömegközlekedési támogatását a Budapesti Közlekedési Központnak, de a főváros nem kíván megegyezni. A pénz rendelkezésre áll, de vita van a HÉV fővárosi szakaszának támogatásáról. Úgy látszik a főváros a vitát keresi a kormánnyal, nem a megegyezést – jegyezte meg a miniszter.
Mindeközben
a kormány Budapestre, mint a nemzet fővárosára tekint, és ennek megfelelően támogatja a fejlesztéseket.
Ilyen többek között a budapesti agglomerációs stratégia, amely az elmúlt 100 év legnagyobb vasút-fejlesztése lesz összességében 1000 milliárdos nagyságrendben. Budapestnek jut uniós és kormányzati támogatás is – szögezte le Gulyás Gergely.
Azzal a képviselői felvetéssel kapcsolatban, hogy a fővárosban leterheltek a kormányablakok, a miniszter elmondta: mintegy 16 milliárd forintos többletforráshoz jut a területi közigazgatás, amiből 10 százalékos béremelésre lesz lehetőség.
Hozzátette: a magyar gazdaság elmúlt 10 éve a legeredményesebb évtized volt, és ebből leginkább az önkormányzatok profitáltak főként útfelújítás, intézményfejlesztés, bölcsődei és óvodai rekonstrukció formájában.
A Magyar falu program sikerességére jellemző, hogy
2019-es indulása óta mintegy 1000 kistelepülésen nőtt a lakosság, tehát a program nemcsak a falu megtartó-, de még a vonzerejét is tudta erősíteni.
Az 5 ezernél kisebb lélekszámú települések 99 százaléka nyert a faluprogramban – mondta Gulyás Gergely.