logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Bíznak a jó szezonban a magyar síközpontok

| Szerző: hirado.hu
A pandémia idején rekordszámú magyar síelő vette igénybe a hazai sípályákat, és a hosszú szezonnak köszönhetően jól alakultak a bevételek. A szektor szereplői a tavalyihoz hasonló eredményekkel idén is elégedettek lennének. Fehér Gyulával, a Chernel István Sí- és Turisztikai Klaszter elnökével beszélgettünk, a nemrég elkészült síturisztikai stratégiáról, a négy évszakos sípályákról, és a magyarországi fejlesztésekről.

A téli sport szerelmesei tavaly örülhettek, hiszen a hideg tavasz miatt rekordhosszúságúra nyúlt a szezon, november 28-án Eplényben indult és április 8-án Mátraszentistvánon zárult.

Itthon a pályákon nem korlátozták a sportolást, egyedül a pályák melletti vendéglátó egységek sínylették meg a pandémiát, sok helyen 50-60 százalékos bevételcsökkenéssel zárták a szezont – árulta el.

Tavaly mintegy 20 százalékkal 160 ezerre növekedett az eladott jegyek száma, mindez rövidített üzemidő mellett, hiszen az éjszaki kijárások miatt korábban kellett zárniuk a pályáknak.

A koronavírusra az európai országok eltérő módon reagáltak. Svájcban a pályák és a szállodák is végig nyitva voltak. A német, olasz, a francia és szlovák pályákon teljes zárás volt szinte az egész szezonban.

A vírushelyzet előtt a mintegy félmillióra becsült magyar síző több mint fele Ausztriába járt hódolni szenvedélyének, nagyjából 14-15 százalékuk Franciaország, Olaszország és Szlovákia sícentrumait kereste fel.

Tavaly a lezárások miatt sok magyar nem tudott vagy nem mert nagyobb távolságra utazni.

A hazai sípálya-üzemeltetők profitálni tudtak ebből a helyzetből, hiszen így sokan felfedezték a magyar helyszíneket és pozitívan csalódtak – ecsetelte Fehér Gyula.

Beértek a fejlesztések

Magyarország területén összesen 43 kisebb-nagyobb síelésre alkalmas síterep van, ezen belül pedig 12 olyan sípálya, amelyek klaszterszervezetbe tömörülve igyekeznek érdekeiket érvényesíteni. Jelenleg öt különböző helyszínen van komolyabb hóágyú kapacitás.

Fehér Gyula kiemelte,

a magyar éghajlati viszonyok mellett a sípályák gazdaságos üzemeltetése ezek nélkül elképzelhetetlen lenne.

A műhó tökéletesen megfelel a sízőknek, annyi előnye van, hogy keményebb, tartósabb hóréteget biztosít. Ezenkívül még ratrakkal (lánctalpas pályakarbantartó gépek) kell megdolgozni a havat. Egy-egy ilyen új jármű ára 100 millió forint felett van.

Az elmúlt évek fejlesztései közül kiemelte az eplényi síközpontot, amely már nem csak télen várja a sportolni vágyókat, hanem mind a négy évszakban működni fog. Kialakítottak egy állandó downhillpályát az extrém kerékpársport kedvelőinek, és folyamatos kerékpártúrákat szerveznek majd szakképzett túravezetők irányításával.

A szakember szerint a jövő fejlesztési iránya, hogy az ülőszékes felvonók nyáron is üzemelnek, turistákat vagy kerékpárosokat szállítanak, egyéb turisztikai attrakciókat is szerveznek.

Ezenfelül az ország legnagyobb havas síoktató parkjában, Mátraszentistvánon egy 85 méteres „varázsszőnyeg felvonó” épül. A tanuló síelők és snowboardosok számára a hagyományos síliftek helyett a mozgójárdához hasonló eszközök nagyobb biztonságot adnak.

A megvalósítás közelébe jutott a hóágyúval felszerelt sífutó- és szánkópálya a Normafánál. A pandémia is megmutatta, hogy Budapesten egyébként is óriási az igény egy hasonló felszereltségű pályára. Várhatóan a szezon végén, kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatják már az új pályát.

Nagyon komoly fejlesztések zajlottak a Zemplén Kalandparkban, amely Fehér Gyula szerint a legjobb példája a négy évszakos pályáknak.

A Sátoraljaújhelyen található komplex szabadidős és sportlétesítményben található az ország egyetlen kabinos felvonója.

Egy régi álom válhat valóra, ha a kormány tervei szerint Kékestetőn megépülhet a kabinos lift. A tervek között szerepel szánkó- és kerékpáros pálya kialakítása a déli sípálya környezetében. Kékestető amúgy is az egyik legnépszerűbb kiránduló hely, évente több mint százezren látogatnak el az ország legmagasabb kilátójába.

Az állandó síelés feltételeinek megteremtésén dolgoznak az egyik legjobb klimatikus viszonyokkal bíró és nagy síhagyományokkal rendelkező Bánkúton, ahol várhatóan középtávon ez a terv megvalósul – mondta Fehér Gyula.

Síturizmus-fejlesztési stratégia

Fehér Gyula irányítása alatt, a szektor szereplőinek közreműködésével elkészült a 2021–2027 közötti síturizmus fejlesztési stratégia. Ebben a főbb fejlesztési irányvonalakat határozzák meg. Elmondta, hogy európai uniós források bevonására is számítanak a tervek megvalósításához.

A legfontosabbak közé sorolja a sípályák már korábban említett négy évszakos környezetbarát fejlesztését.

Az elgondolás magától értetődő, hiszen a hazai klimatikus viszonyok miatt egyre kevesebb a havas napok száma, miközben a felvonó infrastruktúrát az év bármely időszakában lehetne használni. Ehhez kellene fejleszteni a felvonókapacitásokat, és olyan rekreációs programokat építeni a sípályák köré, ami tömegeket vonz.

Nagyjából 100 milliárd forintra becsülik azt a forrást, amit a magyarok elköltenek síelésre egy évben. Ebben benne van a felszerelés, a bérlés, az utazás és minden olyan kiadás, ami a síturizmushoz is kapcsolható.

A sífejlesztési stratégiában kijelölt cél, hogy ennek az óriási összegnek legalább 10 százaléka itthon csapódjon le.

A hazai síturizmus részesedésének egy százalékpontos emelése egymilliárdos bevételnövekedést jelenthet a hazai gazdaság számára.

A közép- és hosszú távú tervek között szerepel az egységes bérletrendszer kialakítása, ezt viszont saját forrásból a hazai üzemeltetők nem tudják kigazdálkodni, ehhez pályázati források szükségesek.

Idei kilátások

Fehér Gyula bízik benne, hogy a járványügyi helyzet romlása ellenére nem lesznek korlátozások, ami a kiegészítő szolgáltatásokat illeti. Mivel várhatóan a külföldi sípályák is nyitva tartanak, így már az is nagy eredmény lenne, ha sikerülne elérni a tavalyi bérlet eladásokat.

Reményét fejezte ki, hogy a járványügyi helyzet a szezon csúcsán, januárban már enyhülni fog. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta kiemelni, hogy a legegészségesebb környezet a hegyi levegő.

A téli sportok szerelmeseit, de azokat is, akik csak kirándulni szeretnek, a hegyekbe invitálta.

A címlapfotó illusztráció.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még