Migránsok tábora a lengyel határnál, a kuznicai átkelőnél, a fehéroroszországi Grodno környékén 2021. november 17-én (Fotó: MTI/EPA/BELTA/Leanyid Scseglov)

A fehérorosz–lengyel határon kialakult helyzetet Leggeri ahhoz a tavaly februári válsághoz hasonlította, amikor is migránsok tömege indult meg Görögország felé azt követően, hogy Ankara bejelentette: a török hatóságok már nem akadályozzák meg, hogy belépjenek az unió területére.

„A lengyel migránsválság tehát nem az első alkalom, hogy az EU-nak ilyenfajta hibrid fenyegetéssel vagy geopolitikai zsarolással kell szembenéznie”

– jelentette ki. Hozzátette: fel kell nyitni a szemüket azoknak az embereknek, akik eddig nem értették meg, hogy a migrációs hullámokat politikai fegyverként is be lehet vetni az EU-val szemben.

A Frontex vezetője arra is kitért, hogy az ügynökség a lengyel hatóságokkal együttműködve a következő hetekben mintegy 1700 migráns Irakba történő visszaszállítását szervezi.

Mint mondta,

25 ezer lengyel katona és határőr, valamint több ezer rendőr teljesít szolgálatot a lengyel–fehérorosz határon.

Véleménye szerint az állandó határzár megépülése segíteni fogja a határt védők munkáját, mivel hatékonyan csökkenti a határsértéseket, így a visszatoloncolandók számát is.

„Amennyiben megépül a fizikai határzár, akkor már nem lehet a Frontexet többé erőszakos visszatereléssel vádolni” – tette hozzá.

A varsói székhelyű Frontexet több nemzetközi sajtóorgánum szerint azzal gyanúsították meg, hogy tagjai tavaly február és április között a görög határőrséget segítve, részt vettek a Földközi-tengeren át érkező menedékkérők erőszakos visszaterelésében. Az uniós szervezetet az Európai Parlament is felszólította a migránsok alapvető jogainak tiszteletben tartására.