Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet dohányzási szokásokat vizsgáló országos reprezentatív felmérése szerint tavaly a felnőtt magyar lakosság csaknem 30 százaléka volt aktív dohányzó (beleértve az e-cigaretta-használatot is).

Amíg 2003-ban 34 százalék volt a dohányzók aránya, napjainkban a lakosság 27,3 százaléka napi rendszerességgel, 2,3 százaléka pedig alkalmanként dohányzik vagy használ dohányzással kapcsolatos elektronikus eszközt.

A lakosság 73 százaléka jelenleg nem dohányzik, közülük minden negyedik, a lakosság 18 százaléka korábban dohányzott, de már leszokott.

A koreloszlás alapján mindkét nemet egybevéve a 18–34 évesek 32, a 35–64 évesek 29, míg a 65 évesek és annál idősebbek 12 százaléka dohányzik mindennap.

Figyelmeztető jel, hogy az öt évvel ezelőtti eredményekkel összevetve a 15–17 év közötti lányok körében a dohányosok aránya a korábbi 14 százalékról 16,4 százalékra emelkedett.

Ebben a rendszeres és alkalmankénti dohányosok együttesen szerepelnek. Ugyanez az arány viszont a fiúk esetében csökkent: 25 százalékról 14,1százalékra.

A legidősebb nők körében viszont a korábbi 7 százalékról 11,8 százalékra nőtt a rendszeresen dohányzók aránya.

Kormányzati intézkedések

Az elmúlt 17 évben egy sor olyan kormányzati döntés született, amely a dohányzás visszaszorítását célozta meg. Ezek egy része uniós előírás volt.

• 2004 óta tilos a dohánytermékek közvetlen és közvetett reklámja Magyarországon.
• Az egyik legnagyobb horderejű lépés az volt, hogy 2012. január 1-jétől megtiltották a zárt légterű közterületen/közintézményben a dohányzást.
• 2013. január 1-jétől csak kombinált figyelmeztetésekkel ellátott dohánytermék forgalmazható Magyarországon.
• 2013. július 1-jétől dohánytermékek értékesítése kizárólag ellenőrzött keretek között működő szakboltokban, a Nemzeti dohányboltokban engedélyezhető, amelyekben csak 18 éven felüliek vásárolhatnak.
• 2019. május 20-tól a cigaretta és cigarettadohány már csak egységes csomagolásban kerülhet kiskereskedelmi forgalomba.

Megérzi a pénztárcánk

Az uniós elvárásokkal összhangban folyamatosan emelkedik a dohánytermékek és cigaretták jövedéki adója.

Az uniós szabályozás szerint:
• legalább 90 eurónak kell lennie 1000 szálanként, és el kell érnie a súlyozott átlagár 60 százalékát,
• vagy minimum 115 eurónak kell lennie 1000 szálanként, és akkor nem számít az árhoz viszonyított aránya.

Magyarország egészen 2021. január 1-ig nem teljesítette ezeket az irányelveket, de január óta már megfelel az uniós elveknek. A jövedékiadó-emelés következtében az elmúlt években kilőtt a cigaretta ára, most tavasszal eljutottunk az 1700-1800 forintos dobozonkénti árig.

Számos olyan mobilalkalmazás van, amely segíthet a leszokásban. Ezekkel nyomon követhetjük, hogy hány napja raktuk le a cigit, és ezzel mennyit spóroltunk, és ezzel hány nappal élhetünk tovább.

Nem csak a pénz miatt érdemes leszokni

A dohányzás az egyik vezető halálok Magyarországon. A felmérések szerint a dohányzás a tüdőrák okozta halálozások 90-95 százalékáért, az összes rákhalálozás 30-35 százalékáért, az idült gyulladásos légúti betegségek 80-85 százalékáért, a koszorúér-betegségek 25-30 százalékáért felelős.

A tapasztalatok szerint annál, aki 35 éves kora előtt leszokik a dohányzásról, a szív- és érrendszeri megbetegedés kialakulásának az esélye olyan, mintha soha nem dohányzott volna: 20 perc múlva vérnyomása és pulzusa visszatér a normális szintre, ugyanakkor egy nap elteltével a hirtelen szívhalál kockázata jelentősen csökken, míg 3 hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul.

Kilenc hónappal a cigaretta elhagyását követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év múlva 25 százalékkal csökken a heveny szívizomelhalás kialakulási lehetősége, és 10 év múlva a tüdőrák kockázata feleakkora, mint dohányzó embertársaink esetén.

Függés, sokféleképpen

Funk Sándor addiktológus szerint a dohányos többféleképpen függhet a cigarettától – illetve a rokontermékektől. Addiktív lehet a nikotin mellett a dohányzáshoz kapcsolódó sztereotip, lazításként, pihenésként megélt kellemes, szertartásos magatartás és a közös rágyújtás társasági élménye is. A probléma, hogy bár a nikotinnak, amely kissé élénkít és lazít is, nagyon enyhe a hatása, de az nagyon erős függőséget okoz – tette hozzá.

A kezelésben Funk Sándor szerint nem a nikotinpótló szerekre, illetve a fokozatos megvonásra kellene összpontosítani,  mert ezektől az esetek többségében nem szokik le a dohányos. Megnyúlik ugyanis az elvonásos időszak, ami alatt a beteg elszántsága meginoghat, így visszaeshet. Jobb tehát az azonnali elvonás és ezt követően a cigarettázás másfajta aktivitásra cserélése, amellyel a kezét és a száját is lefoglalja – mondta az addiktológus.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet dohányzásleszokást támogató központja napi 24 órában hívható a 06 80/44-20-44-as számon, ahol a dohányzók nemcsak tanácsot, hanem lelki támogatást, megerősítést is kaphatnak a teljes leszokáshoz.