A miniszteri biztos expozéjában kiemelte: a szakma, a civil szervezetek és a kormány közös munkájaként létrejött törvény mérföldkő a magyar állatvédelemben, amely Európában az egyik legszigorúbb szabályozás.
A törvényjavaslat a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. Szigorúbb fellépést tesz lehetővé többek között a mérgezéses esetekkel, a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Az elkobzott állatok védelme érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit, különösen a megsemmisítést állatok esetében nem kell elvégezni – tette hozzá.
A javaslat továbbá büntethetővé teszi a természetkárosítás előkészítését is, hiszen a méreg vagy csalétek kihelyezése már önmagában veszélyes – érvelt a miniszteri biztos. Értékelése szerint a javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az állatkínzás minősítő körülményeként határozza meg az online, élő közvetítést.
Szintén új elem, hogy az állatviadaloknak nemcsak a szervezői, hanem a résztvevői is szabadságvesztéssel büntethetők.
Ugyancsak szigorúbban lépnek fel a szaporítókkal szemben, akiket a javaslat értelmében 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.
Nyitrai Zsolt, a Fidesz vezérszónoka közölte: az előterjesztés a Btk. szigorításáról szól.
Kiemelte: a kormány közéleti munkáját a párbeszédre alapozza, mindig megkérdezik az emberek véleményét és fontos döntéseknél figyelembe is veszik. Egyetértési pontokat kerestek és találtak a felelős állattartás és állatvédelem területén – mutatott rá. Közel 263 ezren mondták el véleményüket a témában meghirdetett konzultáció során, ami a társadalmi összefogás súlyát mutatja – jelezte.
A válaszokból kirajzolódott az igény az állatmenhelyek és az állatvédelemmel foglalkozó civilek támogatására. Megfogalmazták azt is, hogy
a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni és a hatóságoktól szigorúbb fellépést várnak. Országos ivartalanítási programra is szükség van
– sorolta a kormánypárti képviselő.
Kitért arra, hogy Magyarországon mintegy kétmillió kutyát és két és fél millió macskát tartanak, az állatvédelem még soha nem kapott ilyen figyelmet.
Kálló Gergely, a Jobbik vezérszónoka jelezte: az ellenzék támogatni fogja a javaslatot.
Harminc év hiányosságai után ugyanakkor hadd legyenek egy kicsit kritikusak, ezzel a területtel a civileken kívül senki nem foglalkozott. Nemcsak a Btk.-t kellett volna szigorítani, sokkal szélesebb körű javaslatot kellett volna beadni – jegyezte meg.
A jobbikos politikus az előterjesztésből kiemelte és támogatandónak nevezte a szaporítók büntetését. Felvetette, hogy meg kellene szüntetni a kereskedés lehetőségét a hatékonyabb fellépés érdekében.Óriási szükség van állatvédelmi rendőrségre – mondta, és azt javasolta, hogy adjanak hatósági jogköröket egy bizonyos létszám felett az ebrendészetnek. Kitért arra, hogy az országos ivartalanítási programhoz forrást kell rendelni. Az állatviadalok szervezőire, a visszaesőkre még szigorúbb büntetést javasolt, a maradandó testi károsodást, halált okozó csalétkeket, eszközöket is beemelnék az előterjesztésbe.
Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a javaslat alapján súlyosabban büntetnék az állatok mérgezését, szigorúbban lépnének fel a szaporítók ellen, az állatviadalokon való részvételt bűncselekménynek minősítenék.
Mérgezéses eseteknél a visszaesőkkel szemben még határozottabban lépnének fel – jelezte, hozzátéve: már a méreg kihelyezését is büntetnék. Lényegesen bővül továbbá az állatkínzás minősített esete is.
Cél az állatvédelemhez kapcsolódó jogszabályi környezet szigorítása, a felelős állattartás biztosítása – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.
A címlapfotón: Ovádi Péter, a Fidesz vezérszónoka felszólal a büntetőjogi tárgyú törvények módosítását célzó javaslat vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén (Fotó: MTI/Soós Lajos)