Ön mit szól hozzá? A hirado.hu és a Kossuth Rádió Jó napot, Magyarország! című műsorának napi, közös szavazásán ezúttal azt kérdezzük olvasóinktól, hogy szerintük mi a legfontosabb tanulsága 1956. november 4-nek? A délután 16 óra 10 perckor kezdődő adásban telefonon oszthatják meg véleményüket – Telefonszám: 06 1 vagy 06/30/759-5200, sms: 06/30-90-00666 –, a hirado.hu oldalán szavazatot adhatnak le, a Kossuth, valamint a hirado.hu Facebook-oldalán pedig kommentben mondhatják el, hogy mit gondolnak napi témánkról.

Budapestet Kuzma Grebennyik gárdavezérőrnagy öt hadosztállyal támadta meg. Ezzel egy időben az ország egész területén megindult a szovjet katonai támadás, melynek célja a forradalom vérbe fojtása, Moszkva uralmának visszaállítása. A magyarok hősiesen védekeztek: Csepel csak november 11-én esett el, a Mecsekben november 16-áig tartott a fegyveres ellenállás. A szovjet páncélkocsiban Budapestre érkező, később forradalmárok százait kivégeztető Kádár János diktatúrája újabb 33 évre lehetetlenítette el a hazai szabadságtörekvéseket.

Nemzeti történelmünk számos példát szolgáltat arra, hogy a szabadság kivívásáért, jogainak megőrzéséért a magyarok akár világhatalmakkal is képesek szembeszállni. Nagyszerű példa erre az 1848–49-es és az 1956-os forradalom és szabadságharc.

Az 1956-os forradalom vérbe fojtása hatalmas megütközést váltott ki a nyugati értelmiség köreiben. Az addig Moszkva feltétlen hívének számító nyugat-európai baloldali és szélsőbaloldali pártok jó része irányt váltott a magyar forradalom után. A Szovjetunió soha nem tudta lemosni magáról a szabadság eltiprójának bélyegét, ami miatt egész további fennállása idején legitimitási problémákkal szembesült.

Miközben a politikusok hangzatos nyilatkozatokat tettek, sem az Egyesült Államok, sem az európai hatalmak nem fejtettek ki érdemi nyomást Moszkvával szemben az 1956-os magyar szabadságharc érdekében. A Szovjetunió és szövetségesei által erősen befolyásolt ENSZ nem lépett fel határozottan a megtorlások leállításáért, nem léptek fel a tömeges bebörtönzések és tízezrek meghurcolása ellen.

1956 és 1962 között legalább huszonkétezer embert ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre, és több mint háromszáz embert kivégeztek. Tízezren fölül volt az internáltak száma, s több mint kétszázezren menekültek el Magyarországról.

Olvasson tovább:

November 4. – Szovjet tankok rohanták le a cserben hagyott országot
Előző napon azzal a tudattal feküdt le az ország népe, hogy győzött a forradalom, s a békés kibontakozás időszaka következik. Hogy egy nyugodt vasárnapra fognak ébredni, és hétfőn pedig újraindítják az országot, felveszik a munkát. Pedig a szovjetek már október 30-ától készültek a visszavágásra.