×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

2006 legvéresebb valósága a Becsapott ország képsorain

 

Tizenöt év után sem lehet másképp, mint a frissnek tűnő, soha nem feledhető élmények sokkhatása alatt nézni Siklósi Beatrix és Matúz Gábor Becsapott ország – 2006 című rövidfilmjét annak, aki átélte a Gyurcsány Ferenc neve által fémjelzett, 1956 óta Budapest utcáin nem tapasztalt méretű karhatalmi erőszakot. S aki nem személyesen élte át, annak számára talán a leghitelesebb dokumentum ez, amely közvetlenül a gyalázatos, brutális tömegoszlatások és erőszakcselekmények után, 2006 novemberében készült.

 

A dokumentumfilm különlegessége, hogy képi eszközökkel idézi fel az 1956-os forradalmat is, melynek 50. évfordulójára, annak méltó megünneplésére készült az ország, mi több, 2006. október 23-án éppen a forradalom kitörésének fél évszázados évfordulójára emlékező, békés tömegre rontott rá a szocialista-szabad demokrata kormány rendőrsége.

Erős párhuzam a 2006. szeptember 17-i tévészékház-ostrommal, melyet a film feliratozása is megerősít: „Fél évszázaddal ezelőtt (…) a forradalmárok megrohamozták és elfoglalták az állami rádió épületét.” Még különösebbé teszi a párhuzamot az elfoglalt rádió épületéről készült képsorok közben hallható hangbejátszás ’56-ból: „A rádió hosszú évekig a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.” S hallhatjuk Gyurcsány elhíresült szavait is: „Hazudtunk reggel, éjjel meg este.”
A becsapott ország. Szándékosan-e vagy sem, de a film címe rímel a Budapest Orfeum 1907–1945 című hanglemez összeállításának egyik darabjára. Ennek címe és szövege egy 1907-es újságcikket idéz. Szövege: „– Azt tudja, ugye, hogy Ausztria állította fel a világ legnagyobb zálogházát? – Hogyhogy? – Úgy, hogy abba egész Magyarországot becsapták.”

Az ember felfogóképességét próbára teszik a dokumentumfilm felvételei: nehéz elhinni, hogy a rend fenntartására elhivatott emberek rúgnak fejbe az utca kellős közepén, hátulról, járókelőket vernek félholtra teljesen passzív, gyakran mindenféle csoportosulástól távol tartózkodó polgárokat. Láthatjuk, ahogy egy szerencsétlen, kirakatok előtt őgyelgő emberre rohannak rá azonosító jelvény nélküli rendőrök. Hallható, ahogy áldozatukat körbevéve azt üvöltik: „Sün, sün!” és „Elfogás!”; 2006 őszének hírhedt vezényszava volt a „Sün!” – egy olyan alakzat felvételét jelentette, amikor az elfogottat szabályosan körbezárták, s a kör szélén levők a kialakított kör centrumának hátat fordítva biztosították, hogy az elfogott személyt, akit már ekkor agyba-főbe vertek, ne lehessen kiszabadítani.

Szintén teljesen valószerűtlen, felfoghatatlan, pedig igaz: láthatjuk a Fidesz évfordulós megemlékezésén gyülekező, kisgyermekes családokat és idős embereket, akiket ez a már-már katonai erő legyűrésére is alkalmas Gyurcsány-féle rendőrség később megrohan.

A film dinamikáját, az 1956-ra épülő párhuzamot szintén fokozza, hogy 2006. október 23-án az Egmont-nyitány taktusait halljuk, ami közismerten az ’56-os forradalom „szignáljává” vált. Szintén erős jelkép a Deák téri evangélikus templom keresztje mellett füstölgő lövedék. Gyurcsány rendőrsége a polgári magánvagyont sem kímélte: az egyik felvételen egy lakás erkélyén füstöl az eleve magas röppályán, hiszen fejmagasságra célozva indított, eltévedt lövedék. A nőket sem kímélte az akkoriban Gergényi Péter vezette BRFK állománya: az október 23-i felvételek között láthatjuk, ahogy egy asszonyt, aki megbotlik, az említett „sün”-alakzatban, körbefogják és gumibotokkal a földre kényszerítenek; a segítségére siető férfit, valószínűleg a férjét, hanyatt lökik. Rációt keresve sem lehet találni a Nemzeti Jogvédő Bizottság által később „állami terrorcselekménynek” minősített ámokfutásban: látható, hogy minden cél, koncepció nélkül ütik-verik az útjukba került embereket, több külföldit is; az egyik áldozatukat pedig, derül ki az egyik felvételről, egy közlekedési táblához bilincselték és otthagyták. Egy mellékutca mélyén egy csapat fiatalembert agyba-főbe verve, a járdán fekve hagytak maguk után.

A mentősöket és képviselőket is összeverő Gyurcsány-féle rendőrség több száz sebesültet és rokkantat hagyott maga után – összegzi a film egyik felirata, hozzátéve, hogy mi maradt még ez után: „Egy becsapott ország.”

A filmből kimaradt részekről a rövidfilmet rendező Siklósi Beatrix egy nyilatkozatában elmondta: két fiatal lány beszélt a kálváriájáról, akiket úgy megvertek a rendőrök, hogy az egyiküknek a fejbőre is felszakadt, majd a hajuknál fogva vonszolták őket, és ez megpróbáltatásaiknak csak a kezdete volt. A film készítői a később öngyilkosságot elkövető, Gyurcsány rendőreinek brutalitása következtében megvakult Csorba Attilával is készítettek egy megrendítő beszélgetést, mely szintén kimaradt az elkészült alkotásból.

Csak felnőtteknek!

Az oldal alkalmas kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására.

Tartalma a 2010. évi CLXXXV. médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.