logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Gondolta volna, hogy ő is székely? Ismerje meg a leghíresebbeket

| Szerző: hirado.hu
Vasárnap ünnepeljük a magyar-székely összetartozás napját, ennek apropóján a hirado.hu készített egy összeállítást székely származású ismert emberekről, hiszen az erdélyi székely népnek több híres személyt is köszönhetünk itt Magyarországon, mint azt valójában gondolnánk. Listánk természetesen szubjektív és nem teljes körű.

173 évvel ezelőtt az erdélyi Agyagfalván összegyűlt székelyek kimondták csatlakozásukat a magyar szabadságharchoz, és fegyvert fogtak a közös haza védelme érdekében. A jeles esemény tiszteletére az Országgyűlés 2018. december 12-én hatpárti javaslatra a magyar-székely összetartozás napjává nyilvánította október 16-át, az 1848. évi agyagfalvi székely nemzetgyűlés kezdőnapját.

Az október 16-ai Magyar-székely összetartozás napja alkalmából a hirado.hu összegyűjtötte azokat a leghíresebb székelyeket, akik Magyarországon váltak ismertté. Ön vajon hányukról tudta, hogy nem az anyaországban születtek?

Irodalom

Mikes Kelemen

Az erdélyi Zágonban született magyar író, műfordító, II. Rákóczi Ferenc fejedelem íródeákja és kamarása, aki a végsőkig kitartott az uralkodó mellett és még a törökországi száműzetésébe is elkísérte.

A magyar irodalomban a rokokó stílus mestereként, a magyar széppróza megteremtőjeként tartják számon. Írásművészetére nagyban hatott a barokk nemesi irodalom és a francia műveltség.

Fő műve a Törökországi levelek című gyűjtemény, amely Mikes képzeletbeli nagynénjéhez szólt és a száműzetés mindennapjait írta le, kiegészítve az író olvasmányaiból szerzett történelmi, vallás- és művelődéstörténeti adatokkal.

(Fotó: Wikipédia)

Benedek Elek

A magyar gyermekirodalom megteremtője, a nagy székely meseíró Benedek Elek az erdélyi Kisbaconban látta meg a napvilágot 1859. szeptember 30-án.

Gyermekként ismerkedett meg a székely népmesék és mondák gazdag világával. Nyolc évesen már nyelveket tanult és meséket írt, amelyeken generációk cseperedtek fel. „A nagy mesemondónak” becézett Benedek szerint a népmesék a magyar nép lelkét, örömét, bánatát, mindennapjait tárják a gyermekek elé.

Édes anyaföldem! című könyvében így írt szülőföldjének szépségéről, amelyre mindig is nagyon büszke volt:

„Kicsiny falu az én falum, legkisebb az egész vidéken s a legszebb. Egy hosszukó tál, melynek kicsorbult egyik vége, ebben a tálban egy csudaszép bokréta: ez az én szülőfalum. Ebben a faluban minden háznak van gyümölcsfás és virágos kertje, s május havában, amikor itt a gyümölcsfák virágba borulnak, Csíkorra tetejéről óriás bokrétát lát ájtatosan bámuló szemed.”

(Fotó: Wikipédia)

Tamási Áron

Farkaslakán született a Kossuth-díjas székely magyar író, akit az erdélyi népcsoport legjellegzetesebb és legnagyobb írójaként tartanak számon. Szülőföldjéről és a székely emberekről legtöbbünkben az általa felmutatott irodalmi kép él.

Legsikeresebb műve az Ábel a rengetegben c. regénye, amelynek humorát, ízességét az ősi székely világ találkozása adja a modern kapitalizmussal.

Tamásiban ott élt a székely lélek egész mélysége, a magával hozott és gyermekkorában befogadott hagyomány, a székely humor, kedély, észjárás, a szavak és mondatok építésének esztétikája, legfőképpen pedig népének emberi tartása.

(Fotó: Wikipédia)

Kányádi Sándor

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas költő, akit a mai magyar költészet egyik legnagyobb alakjaként tartanak számon. Költészetének alaptémái az anyanyelv megtartó ereje és az erdélyi kisebbségi sors voltak.

Klasszikus lírai munkássága mellett gyermekek számára írt verseiből, prózájából szintén egész életmű állt össze. Más műfajokban is számottevő eredményt ért el, esszéi, illetve műfordításai kiemelkedőek.

(Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

Tudomány

Apáczai Csere János

Erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, aki a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés atyjaként emlegetett, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista.

Apáczai szintén egy székely paraszti családba született. Fő műve a Magyar Encyclopaedia, amelynek első nyomtatott példánya 1655-ben látott napvilágot.

(Fotó: Wikipédia)

Kőrösi Csoma Sándor

Székely-magyar nyelvtudós, orientalista, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár megalkotója.  Életében egyetlen cél hajtotta: megtalálni a magyarok őshazáját.

35 éves korában indult útnak Ázsiába gyalogszerrel, ekkor már 14 nyelven beszélt. Törökországon, Afganisztánon át 1822-ben ért Indiába, majd onnan Tibetbe. Feljegyzései által a világ közelebb került a Himalája menti kultúra megismeréséhez.

(Fotó: Wikipédia)

Bolyai Farkas

Erdélyi származású magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja, vele kezdődik a magyarországi matematikai kutatás története.

A sokoldalú tudós más tudományterületekkel, illetve művészetekkel is foglalkozott. Saját korában művei csak szűk körben váltak ismertté, így több kutatási eredménye más matematikusok nevén került be a matematika történetébe.

Őt magát a nemeuklideszi geometriák előfutáraként tartják számon. Majdnem fél évszázadig dolgozott a marosvásárhelyi református kollégium matematika-, fizika- és kémiaprofesszoraként, ez idő alatt rengeteget tett a korszerű természettudományos ismeretek elterjesztéséért.

Leghíresebb tanítványa saját fia, Bolyai János volt.

(Fotó: Wikipédia)

Puskás Tivadar

A távközlés magyar úttörője szintén székely családból származott.

Habár nem ő volt a telefonközpont jogos feltalálója, munkatársa, az amerikai lángelme, Thomas Edison kijelentette, hogy Puskás volt az első a világon, aki annak ötletét felvetette.

A nevéhez fűződik viszont a világ első vezetékes hír- és műsorközlő szolgáltatása. Halálhírét is a telefonhírmondó tudatta először.

(Fotó: Wikipédia)

Sport

Keresztes Lajos

A könnyűsúlyú olimpiai bajnok birkózó 1928-ban a párizsi olimpián, 28 évesen szerzett aranyérmet. Igazi őstehetség volt, az első székely olimpiai bajnok, aki egy legenda szerint majdnem megkapta a Tarzan-film főszerepét is.

(Fotó: Wikipédia)

Székely Éva

A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok magyar úszónő az 1952-es helsinki olimpián 200 méteres mellúszásban szerzett első helyet, de már négy évvel korábban csúcsokat döntött.

Édesapja erdélyi, édesanyja felvidéki származású volt, viszont ő már Budapesten született. A zsidótörvények miatt kitiltották az uszodából, majd a németek és a nyilasok is üldözték.

Fanatikusan, aszkétaként edzett, olyan adagokat és olyan tempóban úszott akkoriban, mint senki más. Férfiak is csak ámultak a hazai medencékben, hogy oxigénhiányos állapotban is mire képes.

(Fotó: MTI/Szécsényi József)

Erőss Zsolt

A csíkszeredai születésű székely hegymászó első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Mount Everestet.

Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászójaként tartják számon, tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg – ebből kettőt már műlábbal – amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült.

2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után ereszkedés közben eltűnt. Etnikumi hovatartozásáról a halála előtt írt kiáltványában írt: „A székelység értékeit vallom és erősítem a magam teljesítményeivel.”

(Fotó: MTI/ Földi Imre)

Miklós Edit

A visszavonult székely származású alpesi síző 2011-ig Románia színeiben versenyzett, majd a magyar állampolgárság megszerzése után már Magyarország zászlaja alatt lépett rajthoz.

Székelységére mindig is büszke volt, egy alkalommal így nyilatkozott:

„Csíkszeredában születtem, székely vagyok, székely temperamentummal. Különösen jellemző rám, ha valamit a fejembe veszek, azt végigcsinálom, de a zárkózottság is, aminek az okát sokszor abban látom, hogy a szülővárosom egy völgyben terül el, így aztán túl gyakran telnek ködben a mindennapjaink.”

(Fotó: MTI/EPA/Guillaume Horcajuelo)

Művészetek

Székely Bertalan

A 19. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, a nemzeti romantika fő képviselője Kolozsváron született. Nemcsak technikailag, de elméletileg és esztétikailag is a kor legműveltebb mestere volt. Gazdag munkássága, nagy rajz- és írásbeli hagyatéka egyedülálló.

Történelmi képeinek szimbolikája mindig a kép megfestésének idejére vonatkozik, s többnyire az elveszett nemzeti függetlenség problematikájával foglalkozik.

Különösen kedvelte a törökök elleni függetlenségi harcok témáit, mivel ezek szimbólumrendszere többrétegű: a hazáért hozott áldozat mellett a kereszténység védelmét és az általánosabb emberi érzelmek megfogalmazását is magában foglalja.

(Fotó: Wikipédia)

Barabás Miklós

A háromszéki Márkusfalván született a magyar biedermeier festészet egyik legkiválóbb mestere, az egyik legkorábbi magyar fényképész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, aki elsősorban portréfestőként szerzett hírnevet.

19. század első felének egyik legjelentősebb művészét a klasszicizáló romantika stílusában készült portréi és életképei tettek rendkívül népszerűvé, és ő volt az első magyar festő, aki pusztán a művészetéből meg tudott élni.

(Fotó: Wikipédia)

Laborfalvi Róza

Benke Judit néven látta meg a napvilágot a Nemzeti Színház tragikája, a realista magyar színjátszás úttörője, Jókai Mór felesége, aki kiemelkedő drámai színésznőként írta be magát a magyar színház történetébe.

Visszavonulásáig, 1859-ig pályáján szinte egyeduralkodó volt, akadt például olyan pályatársnője is, aki azért ment külföldre, mert nem tudott érvényesülni mellette.

(Fotó: Wikipédia)

Koós János

A magyar táncdalénekest, előadóművészt, humoristát és színészt eredetileg Kupsa János néven anyakönyvezték Gyergyószárhegyen, Erdélyben.

Koós János családjával még kisgyeremkorában költözött Székelyföldről Miskolcra. Hogy miért pont oda? Ezt az énekes is megkérdezte a szüleitől.

„Apám azt mondta, hogy azért, mert szeretett volna olyan helyre költözni, ami kicsit hasonlít Erdélyhez, és a Bükk ezt megadta neki” – emlékezett vissza később Koós János, aki haláláig imádta szülőföldje ételeit.

A Zeneművészeti Szakközépiskola után máris a Zeneművészeti Főiskolán találta magát, ahol oboa szakon végzett. Az Országos Pénzügyőr Zenekar tagja volt 1957 és 1960 között, majd ezután a táncdalénekesi karrierje is beindult.

A táncdalfesztiválokon nagy közönség- és szakmai sikereket aratott – három fesztivált megnyert –, a legemlékezetesebb dalát pedig bizonyára Önök is ismerik: egy kislányról szól, aki fehérebb az orgonánál és a zongorán kimondottan szépen játszotta a Liszt rapszódiát.

(Fotó: MTI/Keleti Éva)

Palló Imre

Kossuth-díjas magyar operaénekes, kiváló művész. Már pályája első éveiben fontos szerepeket énekelt, a húszas évek elején pedig már ő volt az Operaház vezető baritonistája.

Kiegyenlített, bársonyosan szép zengésű hangja és daliás színpadi megjelenése, valamint mély átélő készsége tették egész pályája során a közönség kedvencévé.

1918-ban Bartók őt kérte fel A kékszakállú herceg vára prózai prológusának elmondására, s ő énekelt a Cantata profana ősbemutatóján is. A Bánk bán minden férfi szerepét elénekelte, sőt a címszerepet az ő kedvéért még baritonra is átírták.

A zeneszerző Kodály Zoltán „a magyar népdalok mesterdalnokának” nevezte.

(Fotó: MTI/Keleti Éva)

Keresztes Ildikó

Artisjus-, és többszörös eMeRTon-díjas magyar énekesnő, színésznő, előadóművész.

Magát kőkemény rockernek vallja, de ha kell, fergeteges komikává vagy drámai hősnővé alakul. Előfordult, hogy a rendőrség vitte el, mert a magyar himnuszt énekelte nyilvánosan.

Különleges hangszíne és jellegzetesen mély, rekedtes hangja tette egyedülállóvá a közönség köreiben. Származását gyakran megemlíti, egy alkalommal a következőt nyilatkozta:

„Konok, makacs székely gyerek vagyok, aki egyenes, nem hajlik, hanem törik. Azzal, hogy nem mosolyogtam mindig arra, akire kellett, s ami a szívemen volt, az a számon, néha a saját magam ellensége lettem.”

(Fotó: MTVA/Zih Zsolt)

Nagy Feró

Kossuth-díjas magyar énekes, színész, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, aki szülei révén székely gyökerekkel rendelkezik.

A hatvanas évektől kezdve énekel, zenél különböző rock és punk zenekarokban, a magyar új hullám egyik megteremtője és vezéregyénisége.

Származására kimondottan büszke, tulajdonságainak nagy részét is ebből eredezteti:

„Sokat morfondíroztam, miért vagyok ilyen lehetetlen alak, miért lógok ki a sorból, mitől van ekkora igazságérzetem. Aztán rájöttem: hiszen én székely vagyok! A székely vérem vitt rá a lázadásra. Hívőként Istenre hivatkozom, bármit is teszek. Ha csínyt követek el, akkor is az égre nézek, és azt mondom: ezt te akartad!” – nyilatkozta korábban.

(Fotó: MTI/Kovács Attila)

Székely-magyar szótár:

Sok szavunkról nem gondolnánk, hogy székely eredetű. Sokakat hasonló, másokat teljesen más értelemben használunk, mint az erdélyiek. Íme, egy kis ízelítő a székely-magyar szótárból. 

– Agyament: bolond.

– Ágál: dicsekszik, pöffeszkedik.

– Ádámbűz: a házhoz nem tartozó ember szaga.

– Azsagol: bottal ver.

– Bérel: foltoz, nagy foltot tesz a nadrágra.

– Böcsködik: nagyképűsködik, dölyfösködik

– Buba: baba, kisgyermek.

– Cefre: kisleány, aki még nincs eladósorban, de természetesen jelenti a pálinkafőzésre előkészített erjesztett gyümölcsöt is.

– Ciher, ciheres: apró cserje, bozót, haraszt.

– Cirmoskodik: enyeleg.

– Cserepes: szemtelen, idétlen.

– Csipke: a szúrós tövisek összefoglaló neve.

– Csóró: kamasz fiú.

– Cúg: huzat.

– Eldángál, eltángál: elmulatja a pénzét.

– Elsuvaszt: ellop, elrejt.

– Fityfiritty: nagyon sovány, vékony.

– Fuszekli: zokni.

– Homály: sötét felhő, hályog a szemen.

– Szalmapityóka: hasábburgonya Erdélyben, sőt Békés és Csongrád megyékben is használatos tájszó.

– Megkap: megtalál.

– Megken: megver.

– Módos: gazdag, jómódú.

– Nyápic: kényes, vézna.

– Pesztrál: gyerekeket gondoz.

– Surmó: serdülő fiú.

– Zsörtöl: folyamatosan veszekszik.

Érdekes lehet számodra:

A címlapfotó illusztráció (forrás: MTI/Balogh Zoltán).

Ajánljuk még