×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Folytatódik az értékmegőrzés: ilyen lett az Almásy-kastély Stefánia-szárnya – FOTÓK

 

Magyarország nem létezhet sikeres helyi erőközpontok nélkül, a kastélyok és várak megőrzése része kell, hogy legyen a közös nemzeti minimumnak – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyának átadóján szerdán.

A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont felújított Stefánia-szárnya az átadás napján (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Orbán Balázs kifejtette, a kormány több mint százmilliárd forintot szán országszerte kastélyok és várak felújítására, azok ugyanis a nemzet kulturális értékeinek markáns részét képezik, az értékmegőrzés pedig fontos az ezeréves nemzet számára.

Ennél is fontosabb, hogy a beruházások a jövőnek szóljanak, a közösségeket szolgálják, és azzal, hogy sok látogatót vonzanak, új gazdasági bázisok legyenek helyi szinten – húzta alá.

A politikus elmondta, hogy a szocializmus időszakában az „elpusztítandó, burzsoá Magyarország mementóit” látták a kastélyokban és várakban; ez az ideológia napjainkban sem tűnt el teljesen, Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban dívik a cancel culture mozgalom, amely a történelmi emlékek lerombolása mellett a fennálló társadalmi rendet is le akarja bontani.

A magyarországi baloldal képviselői azt akarják, hogy ez a mozgalom kapjon táptalajt hazánkban is

– jelentette ki.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere elmondta, a beruházásoknál két vezérelvet követnek: azok legyenek önnfenntartóak és helyi vállalkozások dolgozzanak rajtuk. Emlékeztetett, az új városvezetés 11 évvel ezelőtt, megválasztása után rögtön zászlajára tűzte, hogy visszaadja eredeti pompáját az akkor még pusztuló kastélynak.

Görgényi Ernő polgármester és Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Megjegyezte,

Gyulán a kulturális intézményrendszer a nyertese volt az elmúlt évtizednek, összesen ötmilliárd forintot költöttek az Erkel Ház, a Vigadó, a Kohán Képtár, a művelődési központ és a kastély felújítására; de több tízmillió forint értékű fejlesztések történtek a könyvtárban és a várszínházban is.

Kovács József országgyűlési képviselő gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814-1878) életét idézte fel, akiről a szárny a nevét kapta. Kijelentette, hogy jelenleg ez Magyarország legnagyobb bálterme, amely komplex szolgáltatást nyújt az ide látogatóknak.

A szárny „hiánypótló funkcióiról” Virág Zsolt, a Magyar Kastélyprogram Kft. ügyvezető igazgatója beszélt. Elmondta, a beruházás három fő elemből áll. A bálterem és rendezvénytér exkluzív helyszínként a korszerű berendezés mellett békebeli, elegáns hangulattal várja vendégeit.

A Magyar Nemzeti Balett táncosainak előadása a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Stefánia-szárnyának átadásán (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A csemegetárban megismerhetők és megvásárolhatók mindazok a tájjellegű ételek, gasztronómiai különlegességek, amelyek Gyula város és környéke ízvilágát tükrözik. A látványkonyhában többek között kemence, forgatógrill, sparhelt segítségével lehet megismerkedni korabeli konyhatechnikai eljárásokkal.

A Stefánia-szárny látványkonyhája (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Meg lehet tapasztalni, milyen volt egy korabeli nemesi lakomára történő előkészület, a vacsoraasztal megterítése, és meg is kóstolható, milyen ételkülönlegességeket fogyasztottak a nemesek a 17-19. században. Virág Zsolt szerint az itt megvalósított funkciók más felújításoknak is példát fognak adni; a teremfoglalások pedig már most igazolják a koncepció helyességét.

(Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Megjegyezte, a kastély főszárnyában kialakított múzeum – megnyitása első évében – rögtön a három leglátogatottabb hazai kiállítóhely közé került. A Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont épülete egymáshoz L alakban csatlakozó, két szárnyból áll, a főépületből, valamint a kiskastély-szárnyból.

A kétmilliárd forintból felújított főszárnyat 2016 márciusában adták át, család-, kastély- és életmódtörténeti interaktív kiállításnak ad otthont.

A kiskastély-szárny – amelyet időközben Stefánia-szárnyak neveztek el gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefánia (1814-1878) emléke előtt tisztelegve – belső felújítását 2019 októberében kezdték meg.

Uniós forrásból nettó 705, hazai támogatásból további 250 millió forintot költöttek rá.

Az Almásy-kastély kiskastély-szárnya 1807-re készült el Czigler Antal tervei alapján, eredetileg uradalmi tisztiszárnyként üzemelt. A nemesi család a nagy gazdasági világválság idején elszegényedett, ekkor ide költöztek át a fő épületből, a cselédséget pedig egy új épületben szállásolták el.

Jankovich Stefánia 1838-ban kötött házasságot gróf Wenckheim Józseffel. 1839-ben hangversenyt rendeztek a kastélyban a kórház megépítéséhez gyűjtést is rendezve, amelyen Erkel Ferenc is fellépett. 1849-ben gondoskodtak a Gyulára érkező honvédtisztekről.

1857-ben vendégül látták Ferenc József császárt és Erzsébet császárnét. 1870-ben ő alakította meg a rendszeresen jótékonykodó Gyulai Nőegyletet, amelynek első elnöke volt.

A címlapfotó illusztráció.