Karikó Katalin a világ legaktuálisabb és egyik legnagyobb problémájára adott választ felfedezésével, mégsem ő kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. Az elismerést végül két tudósnak, az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutiannak ítélték a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért.
A hír sokakat meglepett, Freund Tamás Széchenyi-díjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azonban türelemre intett a Mandinernek adott interjújában.
„Ismerve a Nobel-díj bizottság működését, hagyományait, inkább az lett volna meglepetés – egy nagyon kellemes meglepetés –, ha már idén megkapja. Az alapkutatás területén történt felfedezések, vagy azok hasznosulása után általában több év, akár évtized is eltelik, mire a Nobel-díj bizottság úgy érzi, kellőképpen meggyőződött a felfedezés valós értékeiről, időtállóságáról. Időközben sok minden kiderülhet, például, hogy kik tettek még alapvető jelentőségű felfedezéseket ugyanabban a témában. Ilyenkor megosztott díjat adnak ki, akár három díjazottnak” – fogalmazott.
Hozzátette, az is megeshet, hogy csak néhány év után derül ki egy-egy felfedezésről, hogy nem egészen úgy igaz a dolog, vagy újabb felfedezések hamar meghaladják. Az orvostudományok területén új gyógymódok, gyógyszerek felfedezése esetén különösen fontos a gyakorlati alkalmazás sikeréről, a lehetséges mellékhatások spektrumáról hosszú távon meggyőződni.
„Karikó Katalin esetében abban reménykedtünk, hogy esetleg kivételt tesz a Nobel-bizottság a pandémia súlyosságára való tekintettel, és a díjnak az oltási hajlandóságot növelő hatása miatt. Arról nem is beszélve, hogy Karikó Katalin több évtizede dolgozik az mRNS emlősszövetekbe juttatásán, így a hosszabb távú mellékhatások is már kiderültek volna” – hangsúlyozta.
Nem lehet összehasonlítani kutatások fontosságát, de az mRNS-technológia felfedezése nemcsak a koronavírusra, hanem egy sor más civilizációs betegségre – akár a daganatos megbetegedésekre – is gyógyír lehet.
„Karikó Katalin felfedezése a rák immunterápiájában is áttörést hozhat. Azonban erre az áttörésre még várni kell, úgyhogy a Nobel-díjat én inkább a covid – és bármi más jövőbeni járvány – elleni küzdelemhez történő meghatározó hozzájárulásáért várom. A felfedezések jelentőségét egyébként nem lehet összehasonlítani. David Julius és Ardem Patapoutian a fájdalomérzékelésben is szerepet játszó érzékelő (receptor) fehérjéket fedeztek fel, aminek szintén óriási jelentősége van. Még hosszú az út, de akár a krónikus fájdalom terápiájáig is elvezethet, ami szintén sok millió ember szenvedését enyhítené” – mondta az elnök.
Karikó Katalinnak a kémiai Nobel-díjra is esélye volt, végül azonban azt sem ő kapta. Freund Tamás azóta nem beszélt vele, de elmondása szerint, ismerve a kutatót, biztosan nem szomorította el a döntés. „Szerintem ő is tudja, hogy sokkal nagyobb lesz az esélye egy-két év múlva.
Őt egyébként is a felfedezés öröme hajtja, és nem a díjak”
– húzta alá.
„Igazán szívet melengető érzés, amikor például a Washington Post azt írja, hogy az emberiség megmentőjeként kell tekintenünk Karikó Katalinra. Ő lehetne az első Nobel-díjas magyar kutatónő”.
A héten arról kérdeztük olvasóinkat, hogy hogy Karikó Katalin jobban megérdemelte volna-e az orvosi Nobel-díjat, mint az a két tudós akik megkapták az elismerést a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért. Az elsöprő többség – 87 százalék – szerint Karikó Katalinnak kellett volna odaítélni az elismerést, mert fontos területen nyújtott kiemelkedőt.
Címlapfotó: MTI/Kovács Attila