×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Gulyás: Az EU-nak a 2004 óta nem volt sikeres projektje

 

Józan ésszel senki nem vitathatja, hogy abban a világgazdasági versenyben, abban a globális versenyben, ami ma az immáron több mint hétmilliárd lakosú glóbuszunkat jellemzi, elengedhetetlen az európai államok közötti minél szorosabb együttműködés – értékelt a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Budapesten.

Gulyás Gergely a Nemzetek Európája és az EU jövője – Európai körkép: identitás, szabadság, diszkrimináció és jólét című könyvbemutató konferencián és kerekasztal-beszélgetésen azt mondta, hogy Európa demográfiai adatait, de akár gazdasági teljesítményének adatait tekintve is veszít jelentőségéből és talán Németország kivételével nincs ma már olyan állama Európának, ami a gazdasági teljesítményét tekintve önmagában is versenyképes lehetne.

Kijelentette: a modern világ végtelenül leegyszerűsítő kommunikációjában nehéz megfogalmazni Magyarország viszonyát az unióhoz. A tízmilliós Magyarország számára elengedhetetlen szükségszerűség, hogy az EU részeként határozza meg magát, az európai együttműködésnek nincsen alternatívája.

Ugyanakkor az unió az elmúlt években nem tudott megerősödni, nem tudta elérni kitűzött céljait

– hangsúlyozta a miniszter. Megjegyezte, hogy az EU gazdasági erejéhez nem társul katonai versenyképesség, ezen a területen nem aktív az integráció; az unió nem volt képes legalább részben közös haderő létrehozására.

Bár a közép-kelet-európai országok uniós csatlakozása természetesnek tűnt, megmaradtak a társadalmi és politikai különbségek, a régi tagállamok pedig erre nem elfogadással reagáltak, hanem teljes intoleranciával – emelte ki Gulyás Gergely.

A miniszter úgy fogalmazott, hogy „lopakodó hatáskörbővítés” zajlik, ami alkotmányos konfliktusokat okoz. Lényegesnek nevezte, hogy az Európai Uniót egyben tudjuk tartani, ennek azonban úgy kell megvalósulnia, hogy a különbségek megmaradjanak, Brüsszel pedig ne törekedjen az eltüntetésükre – hangoztatta.

Hozzáfűzte, hatékony nemzeti érdekképviseletre van szükség az EU-ban. A nyugati országoknak el kell fogadniuk, hogy Közép-Európa nem alkalmazkodott mindenben az társadalmi fejlődésükhöz és nem is akar – szögezte le Gulyás Gergely.

Trócsányi László, a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) képviselője úgy vélekedett, hogy

az EU-nak a 2004-es bővítés óta nem volt nagy sikeres projektje.

Válságok sora jellemezte a közösséget – mondta, megemlítve a 2007-2008-as pénzügyi krízist, a 2015-ös migrációs válságot, a terrorcselekményeket, a britek kilépését (Brexit) és a koronavírus-járványt. Pedig az uniónak mindig kellett egy sikertörténet, ami előrébb vitte – jegyezte meg.

Az EP 1979 óta folyamatosan bővíti a hatáskörét és egyre nagyobb az „étvágya” – fogalmazott. Megjegyezte: a parlament „felháborodik”, ha a tagállamok kormányfői megállapodnak valamiben.

A fősodratú brüsszeli törekvés ma az EU reformja. Az Európai Bíróság nagyon föderatív szervezet, de a külpolitikában is egyre kevésbé akarják az egyhangú döntéshozatalt – emelte ki Trócsányi László.

Ő is úgy vélekedett, hogy szükség van európai integrációra, azonban egyszerre érvényesül két teljesen ellentétes elv: a centralizáció és a szubszidiaritás. Azt mondta: jól látható, hogy az EP-ben egyre inkább föderatív irányba viszik el a gondolkodást, amivel ő nem ért egyet. Trócsányi László megdöbbentőnek nevezte, hogy csökken az irányelvek szerepe, inkább rendeleteket hoznak.

Koltay András, az eseménynek helyet adó Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora szerint

a megkülönböztetés tilalmának nemcsak az egyének, hanem a nemzetek szintjén is érvényesülnie kell.

Szembe kell nézni azzal, hogy korábban naivan tekintettek a nyugati országokra a keletebbre fekvők – vélekedett. A rektor szerint lehet egyszerre nemzeti és európai az identitás. Bár az emberek zöme többet törődik a saját országával, mint Európával, ez nem jelenti, hogy képtelenség volna azonosulni az európai értékrenddel – tette hozzá.

Úgy vélekedett, hogy az európai államok rendelkeznek közös alappal. Az Európai körkép című kötet szerzői Lapu Árpád, Szesztay Ádám, Lovászy László Gábor, Sándor Lénárd, Perlaki Beatrix, Sulyok Márton, valamint Szigeti István, szerkesztői Trócsányi László és Lovászy László Gábor.