Lánczi András a Magyar Nemzetnek adott interjúban emlékeztetett, a Corvinus volt az első hazai egyetem, amely átállt az alapítványi fenntartásra. Megjegyezte, hogy ezt maguk kezdeményezték, mert az egyetem már régóta szerette volna, hogy észrevehető átalakulás történjen. Szerinte az egyetemi átalakítást nem csupán gazdasági és politikai szempontból érdemes értelmezni, az alapkérdés, hogy mi az egyetem eszméje, azaz egy adott korban mit gondolunk a világ egészéről, tudásról és az emberről. Mint fogalmazott, a kancellári rendszer célja az eladósodottság megszüntetése volt, az alapítványi átalakulás már az egyetemek jobbá válását szolgálja.

Mint fogalmazott, téves megközelítés azt mondani, hogy a kormány el akarná foglalni az egyetemeket,

„hiszen elfoglalni egy földet, egy fizikai valóságot lehet. Agyakat, gondolkodást nem lehet elfoglalni”.

Hozzátette, hogy minden kormánynak van politikai elképzelése és véleménye az intellektuális folyamatokról, és így természetesen van egy harc, de ez nem korlátlan. Az ilyen csatákat csak intellektuális értelemben lehet megnyerni” – mutatott rá. Szerinte a konzervatív felfogású oktatóknak ugyanolyan lehetőségeket kell biztosítani egy egyetemen, mint másoknak. Mint fogalmazott, most van először igazából módja a rendszerváltás óta egy jobboldali kormánynak, hogy megmutassa, mit gondol az egyetemekről és a kultúra egészéről.

Lánczi András úgy vélte, hogy a hatvanas évek újbaloldali mozgalmai az egyetemeket vették célba, mondván, meg kell tisztítani azokat a tekintélytől. „Ma ez tér vissza a radikális baloldali liberális woke-mozgalomban, amely az egalitarianizmus kommunista ideológiai tulajdonságaival bír. Az egyetem közvetlen, nyílt politikai leigázására tesznek kísérletet” – hangsúlyozta, majd leszögezte, hogy az egyetem mindig tekintélyelvű intézmény volt, ahogy az egyház vagy a hadsereg is.

A volt rektor bírálta a kormányt tudományellenességgel vádolókat is, szerinte ez pusztán politikai kommunikáció. „Egy kormány definíciószerűen nem lehet tudományellenes, mert akkor maga alatt vágja a fát” – vélekedett. Szerinte

a kormány nem véletlenül hozott létre egy innovációval foglalkozó minisztériumot, ahonnan folyamatosan jönnek a koncepciók arról, miként kellene a tudományt galvanizálni,

és – az akadémiai bezártságot felszámolva – valódi teljesítésre késztetni a rendszert. „A kormány jelentősen több forrást biztosít a korábbiaknál, de teljesítményt vár el” – mondta Lánczi András.

A volt rektor arról is beszélt, hogy bár a diploma presztízse nagyot zuhant, de a statisztikák szerint a diploma élethosszig nagyobb megélhetési biztonságot ad. „De nem minden diploma ér ugyanannyit. A piac rangsorolja az intézményeket, azok teljesítménye alapján, akik kikerülnek belőlük” – tette hozzá.

A volt rektor továbbá kritikusan szólt az egyenlőség eszméjéről is, amely az egyetemeket uralja. „Miközben mindent elönt az egyenlőség eszméje, látjuk, hogy más teljesítményre vagyunk képesek. Az egyetemeknek nem kell szociálpolitikát folytatniuk.

Az egyetem ne legyen érzéketlen a hallgatók hátterére, de ne verjük szét az egyetemeket szociálpolitikával. Csak azért, mert valaki szegény, ne kerüljön be az egyetemre. Ha viszont szegény, de tehetséges is, akkor meg kell találni őt és ösztöndíjjal segíteni kell”

– húzta alá.

Lánczi András ugyanakkor kiemelte: csak szabad, gondolkodó emberek együttműködése tart fenn egy egyetemet. „Persze, ipari folyamattá is át lehet alakítani az oktatást, amiben csak a mennyiség, a tömegesség számít. De az nem egyetem” – vélekedett.

Az alapítványi formában szabadabban működhetnek az egyetemek

Az alapítványi háttérnek köszönhetően szabadabban működhetnek és észszerűbben gazdálkodhatnak a felsőoktatási intézmények – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára kedden az M1 Ma reggel című műsorában.

Hankó Balázs úgy fogalmazott, az egyetemek autonómiája nem csökkent, sőt ez az oktatási és kutatási, valamint gazdálkodási téren is “kiteljesedik”.

„Ehhez társul az az új finanszírozás, amelyet akár négylábú finanszírozásnak is hívhatunk, de én inkább a három plusz egy osztásban lennék benne, ami azt jelenti, hogy a teljesítményelv jelenik meg az oktatás, a kutatás, az infrastruktúra és egyes kiemelt ágazati célok mentén” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Hozzátette,

jelentősen nőttek az alapítványi háttérrel rendelkező egyetemek pályázati lehetőségei, sőt az egyéni kutatási tevékenységet és a teljes intézmény nemzetközi rangsorokban való szereplését is díjazzák.

Szólt arról is, az új finanszírozási forma egyik célja, hogy csökkentse a lemorzsolódást. Erre azt a példát hozta fel, hogy eddig tíz műszaki hallgató közül csak hat fejezte be a tanulmányait, de a kormány azt szeretné, ha legalább nyolc kapna diplomát.

Kiemelte, hogy nagy a verseny az egyetemek között a külföldi hallgatókért is: 2013 óta 65 százalékkal nőtt a nemzetközi diákok száma a magyar felsőoktatásban.

Hankó Balázs hangsúlyozta, a magyar kormány jelenleg a GDP 1,8 százalékát költi felsőoktatásra, miközben az uniós átlag 0,8 százalék.

„Tehát az Európai Unióban a legtöbbet felsőoktatásra költő országok közé tartozunk,

hiszen úgy gondoljuk, hogy Magyarország versenyképességének, regionális tudásközponttá válásának a kulcsa az, hogy a felsőoktatási intézmények mint a nemzet lokomotívjai húzzák előre a magyar társadalmat, a magyar nemzetgazdaságot” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Közölte azt is, több mint 140 milliárd forintot fordított a kormány arra, hogy az eddig nem intézményi tulajdonban lévő kollégiumok visszakerüljenek az egyetemek fennhatósága alá.

A címlapfotó illusztráció.