×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Megkezdődött az őszi ülésszak

 

Hétfőn kezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. A képviselők az elsők között dönthettek a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. A konkrét döntésekről napirend előtti felszólalásában beszélt Orbán Viktor.

Az első döntést már meghozta a kormány: meghosszabbították a hitelmoratóriumot a rászoruló családok és cégek számára. Erről pénteken beszélt Orbán Viktor.


Megemlékezés

Kövér László, az Országgyűlés elnöke megemlékezett arról, hogy a közelmúltban elhunyt Orosz Sándor (MSZP), Ráday Mihály (SZDSZ), Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) és Vitányi Iván (MSZP, majd független) volt országgyűlési képviselő.

Az Országgyűlés néma felállással tisztelgett az elhunytak előtt.


Napirend előtt

Orbán: az oltás működik, Magyarország működik Oltásalapú védekezést javasolt a jövőben a koronavírus ellen Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtt. Hangsúlyozta, ha elég ember be van oltva, nem kell visszatérni a zárásokhoz, a maszkhasználathoz, hanem a normális, jól megszokott életnél lehet maradni.

Kijelentette azt is: az oltás működik, Magyarország működik. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság repülőrajtot vett, hiszen a második negyedéves adatok szerint 17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ami a valaha mért legnagyobb növekedés.

Orbán Viktor közlése szerint a kormány képes lesz a gazdasági növekedés mértékét idén legalább 5,5 százalékos szintre emelni, de a szám ennél akár magasabb is lehet az év végére.

Beszámolt arról is, hogy a nemzeti konzultáció – amelyben 1 millió 423 ezer válasz érkezett – a kormányt döntésekre kötelezi. Az első döntést már meg is hozták, meghosszabbították a rászorulók számára a hitelmoratóriumot. 2022. február 15-ig visszatérítik a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót. A nyugdíjasok ebben az évben újabb inflációs kiegészítést kapnak és a magas gazdasági növekedés eredményeiből ők is részesülni fognak.

Orbán Viktor jelezte azt is: a kormány a nemzeti konzultációval összhangban alkotmányos védelmet szeretne adni a családtámogatásoknak, a munkát terhelő alacsony adóknak és a nyugdíjaknak is.

Kijelentette azt is: nem engedünk teret a gyermekekre irányuló semmilyen szexuális propagandának. Azt mondta, Brüsszel támadja azokat a törvényeket, amelyek nem engedik a szexuális propagandát az óvodákban, iskolákban és a reklámokban, hivatalosan is felszólította Magyarországot a köznevelési, a reklám- és a médiatörvény módosítására.

Követeléseik abszurdak és ellenkeznek azzal a magyar közfelfogással, hogy a gyerekek szexuális nevelését kizárólag a szülők határozhatják meg” – fogalmazott.


A frakciók válaszai

DK: az ilyen kormányfő nem egyesíti a nemzetet

Gyurcsány Ferenc (DK) ország- és nemzetrontónak nevezte a kormányt. Szerinte a miniszterelnök démonokkal küzd, bátorsága pedig „a falusi búcsú keménylegényeinek bátorságát idézi”, ami köztiszteletre nem, csak a falu életének tönkretételére alkalmas.

Úgy fogalmazott: a kormányfő démonjai brüsszeliek, „egy Gyurcsány nevű képviselő”, valamint azok százezrei, akik szabadon szeretnének szeretni.

Azt mondta: az ilyen emberek bátorsága mögött végzetes önbizalomhiány áll, valamint a bezártság a saját világukba és a félelem az övéknél sokrétűbb világtól. Az ilyen kormányfő nem egyesíti a nemzetet – jelentette ki –, hanem behúzódik sajátjainak sáncai mögé. Szerinte Orbán Viktornak „párttitkármentalitása van”, mert csak a saját pártját képviseli.

A „vidékről jött, a grundon küzdeni tudó ember ereje” csak egy pontig becsülhető, mert ez a mentalitás valójában veszélyezteti az országot, a nyugati világ szélére sorodrva azt.

Valójában mi nem ilyen embereket szeretnénk vezetőnek” – fogalmazott, és „szakértői segítséget” javasolt a kormányfőnek.

Úgy folytatta, ha a miniszterelnök kíváncsi az emberek véleményére, miért nem kérdezte meg őket az alaptörvényről, a paksi bővítésről, a Fudan Egyetemről?


Párbeszéd: a kormányfő beszédének csak „nyomokban volt köze a valósághoz”.

Szabó Tímea (Párbeszéd) szerint a kormányfő beszédének „csak nyomokban volt köze a valósághoz”.

A valóság szerinte a Pegazus kémszoftver-botrány titkosítása 30 évre, ahol ellenzéki újságírókat, politikusokat, a gazdasági élet szereplőit figyelték meg. Azt mondta: az ügyet a kormányzati szereplők nem tagadták egyértelműen, holott azért más országban börtönbe mennek a felelősök.

Úgy ítélte meg: a kabinet alvilágot épített az elmúlt tizenegy évben.

Kijelentette: beszélni kellett volna a „közpénzkiszervezésről”, arról, hogy a választások előtt „mindent visznek, ami mozgatható”. Ugyanígy szólnia kellett volna a kormányfőnek a Fudan Egyetemről, amelyet „egész Európa elutasít” és amellyel nem szabad világot épít a kormány, hanem egy olyat, amelyben az ország „a Kínai Kommunista Párt alvilági gyarmata lesz”.

Szerinte egyetlen kormány sem akasztott még akkora devizaadósságot az ország nyakába, mint a kabinet a múlt héten. Ezzel egy „eladósodott alvilágot” építenek – fogalmazott.

Szólt a „rekordinflációról”, a „rekord benzinárról” és arról is, hogy a minimálbér nem bruttó 200 ezer forintra, hanem nettó 200 ezerre emelik majd a kormányváltás után.

Az 1 százalék uralma helyett el fogják hozni a 99 százalék jólétét – szögezte le, és hozzátette: „el fogjuk zavarni az ön tolvaj kormányzását”.


Kormányváltást sürgettek az ellenzéki frakciók vezetői hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva.

MSZP: kormányváltásra van szükség

Tóth Bertalan (MSZP) termelési értekezletként értékelte a miniszterelnök felszólalását és azt hiányolta: nem került szóba a koronavírus miatt elhunyt több mint 30 ezer ember, az, hogy Magyarországon az oltottak száma jóval az uniós átlag alatt van, miközben a halottak számát nézve ott az ország a dobogón. Növekvő várólistákról beszélt, arról, hogy a koronavírus-járvány közepén több ezer orvos és szakápoló hagyta el a pályát.

Szerinte a leggazdagabbak vagyona a válság alatt egyharmadával nőtt, ők biztos jól jártak a válságkezeléssel. Mészáros Lőrinc, „aki valószínűleg előre megkapta a nászajándékát”, 185 milliárd forinttal növelte a vagyonát egy év alatt, Szíjj László pedig lecserélte a jachtját  hozott példát.

Hozzátette: egy kutatás szerint a válság alatt a megkérdezettek 41 százaléka számolt be jövedelemcsökkenésről. Az elmúlt több mint tíz évben tovább növekedtek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a 65 év felettiek szegénységi rátája háromszorosára nőtt.

A minimálbért nézve sereghajtó Magyarország, az infláció az egekben, a forint tragikus állapotban van; a kormány Diákváros helyett inkább Fudan Egyetemet épít, és nem emelkedik a családi pótlék, a nyugdíjminimum, miközben a hatalomféltés miatt megfigyelnek újságírókat – mondta bírálatként Tóth Bertalan.

Ezért van szükség kormányváltásra, hogy ne egyszeri juttatásokat kapjanak az emberek, mert éppen választási év lesz – összegzett, kijelentve: fel kell számolni a társadalmi igazságtalanságokat, fel kell zárkóztatni az alacsony nyugdíjakat, béreket, például a minimálbér adómentessé tételével.

LMP: olyan kormány kell, amely valóban a nemzeti érdekek szerint cselekszik

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint a kormány a valóságot el akarja tagadni és nincs benne felelősségérzet. Az LMP-s politikus hiányolta, hogy nem volt szó a kormányfői beszédben "az elképesztő mennyiségű közvagyon kilapátolásáról a Fidesz közalapítványok felé", a rengeteg fontos kormányzati funkció kiszervezéséről, az önkormányzati megszorításokról. Kifogásolta, hogy ma vidéken nincs állami fenntartású egyetem.

Úgy értékelte, hogy a kormány nem a nemzeti érdekeknek megfelelően politizál. „Bármikor képesek idegen érdekek kiszolgálásának oltárán feláldozni a magyar nemzeti érdekeket” – mondta, utalva a Fudan Egyetemre. Ugyancsak szóvá tette a szerinte kizárólag kínai érdekeket szolgáló Budapest-Belgrád-vasútvonal megépítését.

Szerinte nem tekinthető nemzeti kormánynak az, amely nem néz szembe a nemzetet érintő legsúlyosabb tragédiával: százezrek vándoroltak ki az országból a kormány rossz politikája miatt.

Az ellenzéki képviselő azt mondta, ahelyett, hogy a kormány szembe nézne a problémákkal, az ellenzék ellen gyűjt aláírásokat. A migrációról szólva a letelepedési kötvények ügyét hozta fel.

Kijelentette: azért dolgoznak, hogy Magyarországon a kormányváltás után mindenki a szülőföldjén boldoguljon, megkapja a munkája után a tisztességes bért, a nyugdíjasok megkapják a megfelelő ellátást. Azért dolgoznak, hogy végre olyan kormánya legyen az országnak, amely valóban a nemzeti érdekek szerint cselekszik - mondta.

Jobbik: hol a jólét?

Jakab Péter (Jobbik) azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő szerint ilyen sokan még nem dolgoztak Magyarországon, azt mondta, ezt az ókori rabszolgatartó társadalmak is elmondhatták magukról. Hozzátette: jelenleg több mint kétmillió magyar él a létminimum alatt, 13 éve nem emelkedett a minimálnyugdíj, a családi pótlék, miközben az árak az egekben.

A kormány 2010 óta kétharmados felhatalmazással, korlátlan hatalommal, temérdek uniós forrással annyit tudott elérni, hogy a román minimálbér leelőzte a magyart - hangoztatta, hozzáfűzve: ha megdupláznák a minimálbért, akkor is kevés lenne.

Hiányolta, hogy a koronavírus-járvány miatt bajba kerülteknek nem adtak 80 százalékos bértámogatást, illetve nem emelték meg az álláskeresési támogatás időtartamát sem.

Elmondta, igaza van a miniszterelnöknek, tényleg nincs ingyen pénz, azért a pénzért, ami – mint mondta – ott van a kormányfőnél meg a haverjainál, rokonainál, a magyaroknak keményen meg kellett dolgoznia. Hozzátette: az elmúlt hét évben Orbán Viktor családja 15 milliárd forinttal lett gazdagabb, ami 180 millió forintot jelent havonta.

Beszélt arról is, hogy szerinte lehallgatják az ember telefonját. „Ki a csuda engedte be önöket a magánéletünkbe” – kérdezte.

Azt mondta, hogy a népszavazástól és a nemzeti konzultációtól senkinek nem lesz jobb az élete, hiszen a magyar állam Európa egyik legdrágábban működő állama. De hol a jólét? – firtatta. A magyar emberek onnan tudják, hogy jól élnek, hogy kiírják nekik a plakátra – fogalmazott.

Jakab Péter azt mondta, nem fogják elfelejteni, kik tették tönkre ezt az országot. Fizessenek meg a tolvajok! Jólétet minden magyarnak! – hangoztatta.


A kormányzati intézkedésekre hívták fel a figyelmet a kormánypárti frakciók vezetői hétfőn az Országgyűlésben a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva. Orbán Viktor viszonválaszában azt kifogásolta, hogy a korábbi miniszterelnök kioktatja a kormányt erkölcsi kérdésekben.

KDNP: a kormány világos nemzetstratégia mentén dolgozik

Simicskó István (KDNP) frakcióvezető a baloldali kormányzás időszakából felelevenítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának elutasítását, a 13. havi nyugdíj elvételét, az ország gazdasági csőd szélére juttatását, valamint azt, hogy 2006. október 23-án az emberek közé lövettek, melyeket „nemzetellenes cselekedetnek” minősített.

A kormány ezzel szemben 2010 óta világos nemzetstratégia mentén dolgozik, azért küzd, hogy a magyar emberek biztonságban élhessenek, boldogulhassanak – foglalta össze.

A kormány a koronavírus-járvánnyal szemben is időben hozta meg a szükséges intézkedéseket, sikeresen végezte munkáját a harmadik hullám alatt, és felkészült a negyedik hullámra is – vélekedett. Biztatónak nevezte az 5,5 százalékos gazdasági növekedést, a 4,2 millió foglalkoztatottat, majd hangsúlyozta, hogy az adatok mögött felelős kormányzati döntések vannak.

Simicskó István az elkövetkező időszak óriási kihívásának nevezte a migrációt és azt mondta: a kormány mindent meg fog tenni azért, hogy védelmezze a határt.

A frakcióvezető szerint legalább ennyire fontos a gyermekek védelme, a gyermeket nevelő családok támogatása, a nyugdíjprémium, a 13. havi nyugdíj visszaállítása, emellett a fegyveres és rendvédelmi szervek hathavi fegyverpénzének kifizetését is példaértékűnek tartja.

Fidesz: idén és jövőre az adócsökkentések összege elérheti az 1500 milliárd forintot

Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető az ellenzéki felszólalásokat értékelve úgy fogalmazott: a nyáron demagógiában és rágalmazásban sokat fejlődtek.

Azt mondta: a rendszerváltás óta egy olyan korszak volt, amikor a titkosszolgálatokat politikai célra használták, ez a Gyurcsány-korszak volt.

A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője arról beszélt: a baloldal 52 százalékos államadósággal vette át az országot, és 83 százalékossal adták vissza 2010-ben. Kormányzásuknak már a második évében 9,3 százalékos volt az államháztartási hiány – emlékeztetett.

Hangsúlyozta: míg a baloldal nyolc éves kormányzása alatt 23 500 forinttal emelte a minimálbért, és 2010-ben 73 500 forint volt annak összege, ma azt 200 ezer forintra emelné a kormány.

Kocsis Máté felhívta a figyelmet arra is, hogy idén és jövőre az adócsökkentések összege elérheti az 1500 milliárd forintot. Kiemelte még a családi adóvisszatérítést, a 25 éven aluliak szja-mentességét, az új építésű lakások illetékmentességét, valamint a munkáltatói adók csökkentését, és arról is beszélt, hogy a vállalkozások társasági adóját 19-ről 9 százalékra csökkentette a kormány.

Kocsis Máté rámutatott: míg 2010-ben 1600-an, tíz évvel később, 2020-ban 23 ezren jöttek haza Magyarországra.

Orbán: kész kabaré, amit az ellenzék művel

Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszában Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét idézve kifogásolta, hogy a korábbi miniszterelnök kioktatja a kormányt erkölcsi kérdésekben. „Kész kabaré, Jakab Péter jó helyen van” – fogalmazott a kormányfő.

A kormányfő szerint az ellenzéki felszólalások után az egész helyzet rendkívül szürreális, úgy tűnik, nem számítanak a tények, a múlt, mindenki azt mond, amit akar és mindenki másról beszél. Láthatóan a valóság nem érdekli „a velünk szemben ülőket” – vélte.

Megjegyezte: egyedül Jakab Péternek van felmentése ez alól, mert róla mindenki tudja, hogy „bohóckodni” jár a parlamentbe, így nem kell komolyan venni, amit mond, ráadásul ő a világ egyetlen bohóca, akinek testőre is van. A Jobbiknak szokása, hogy akiket börtönnel fenyeget, azokkal összeáll – mondta.

Orbán Viktor közölte: az egész EU az ellenzék mögött áll, ezért legalább az unió által közzétett adatokat el kellene hinnie. Legalább a „gazdáiknak” higgyenek – kérte az ellenzéktől.

Kitért arra: 2010-ben eladósodott önkormányzatokat vettek át az előző kormánytól, átvállalták az adósságukat és a jelenlegi kormány rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy az ország elmaradott térségeit felemelje.

Úgy vélte, az EU hitelt ad a válság leküzdésére, de ha nem adja oda időben a pénzt, amely az országnak jár, másfajta hitelekkel pótolják.

A miniszterelnök kiemelte: a világban zajló hatalmi átrendeződés nem a magyarok problémája, nem az az érdekünk, hogy ebbe belesodródjunk, hanem az, hogy mindenkivel jóban legyünk. A magyar külpolitika lényege, hogy minden fontos világpolitikai szereplővel jó viszonyban kell lennünk – jelentette ki.


Az egészségügyi mutatókról, az állami alkalmazottak béréről, valamint a kétharmados törvényekről is szó volt hétfőn a napirend előtti felszólalások között az Országgyűlésben.

Párbeszéd: az embereknek elege lett a kormányból

Tordai Bence (Párbeszéd) felszólalásában arról beszélt, hogy az embereknek elege lett a kormányból.

Az egészségügy helyzetéről szólva azt mondta: továbbra is Magyarország a második legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező ország Európában, szerinte oltottságban is egyre rosszabbul áll az ország, összehasonlítva más országokkal.

Kijelentette: 12 ezerrel kevesebb pedagógus van a helyén és a felsőoktatásban is „mentek tovább a diákváros legyalulásával”. Az eladósodás jelentősen nőtt a múlt héten, „és nem kapjuk meg az uniós pénzeket, mert ilyen korrupt kormánynak senki nem ad vissza nem térítendő támogatást sem”– fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte: a WHO a nyáron gratulált a járvány elleni védekezéshez és példaértékűnek nevezte a magyar oltási kampányt annak ellenére, hogy az ellenzék szerinte mindent megtett az álhírek terjesztése érdekében.

Magyarországon tavaly a 12. legalacsonyabb volt a többlethalálozás Európában – közölte –, a V4-ek közül pedig a legalacsonyabb.

A kórházban dolgozók száma csaknem négyezerrel nőtt az új szolgálati jogviszony bevezetése óta – folytatta, és szólt arról is: az emberek többsége fontosnak tartja a gyermekek védelméről szóló népszavazást.

LMP: az állami alkalmazottak „éhbérért” dolgoznak

Ungár Péter (LMP) szerint az állami alkalmazottak éhbérért dolgoznak, érdemi béremelést nem, csupán „alamizsnát” kapnak.

Az idősgondozás egy részét átadták az egyháznak, az otthongondozásban pedig szerinte nem csináltak semmit. A büntetés-végrehajtás vagy a gyermekvédelem területéről is közölt fizetési adatokat, a kémia- és fizikatanárokat pedig „kihaló félben lévő egzotikus állatokhoz” hasonlította a képviselő.

Rétvári Bence államtitkár szerint épp az ellenkezője igaz a képviselő állításainak. Sorolta, hogyan növekedett például a házi segítségnyújtást végzők díjazása. Arra jövőre 36 milliárd forintot fordít az állam – mutatott rá.

A gyermeküket otthon ápolókra 55 milliárd forintot fordít az állam, a képviselő azonban nem szavazta meg az emelést számukra - emlékeztetett. A bentlakásos otthonban élő idősekre csaknem kétszeresét költi a jelenlegi kormányzat, a demens emberekre fejenként szintén majdnem megkétszereződött a szám 2010 óta.

Míg 2010-ben a súlyos anyagi nélkülözésben élők száma az unió adatai szerint csaknem 2,5 millió volt, számuk jelenleg 764 ezer – mondta Rétvári Bence.

DK: nem remeg meg a kezünk, amikor kukába kell dobni az alaptörvényt

Arató Gergely (DK) szerint a kormányoldal nem a járvány elleni védekezéshez kér újabb felhatalmazást a Háztól, hanem, hogy „kidömperezzék” a közpénzt a költségvetésből.

Több mint másfél éve tartanak fenn jogállamon kívüli jogrendet – fogalmazott, hozzátéve: az alaptörvény „egy fabatkát sem ér”, egyetlen célja, hogy az „önök korlátlan hatalmát és (.) a korlátlan lopását garantálja”.

Kijelentette: Dobrev Klárának és a DK-nak nem remeg majd meg a keze akkor, amikor a alaptörvényt a kukába kell hajítani.

Ha Polt Péter azért lehet örök időkre bebetonozott legfőbb ügyész, hogy ezzel az önök hatalmát védje, akkor ez a megoldás alkotmányellenes és nem fenntartható. Ha a Költségvetési Tanácsnak azért adtak vétójogot, hogy a következő parlament ne tudjon dönteni, és az önök hatalma informálisan megmaradjon, akkor ez alkotmányellenes és nem fenntartható” – mondta.

Szavait Kövér László szakította félbe. A házelnök azt mondta neki: a képviselő szavai átlépik az alkotmányosság határát. Emlékeztetett arra, hogy a képviselő esküt tett az alaptörvényre és felhívta a figyelmét arra is, ne lépje át a büntető törvénykönyv tényállásainak határát, mert amit mond, az az alkotmányos rend elleni uszítás.

Kijelentette: szólásszabadság van, a Parlamenten kívül ezt megteheti, de az Országgyűlésben nem.

Arató Gergely a felszólalását úgy folytatta: aki szerint kétharmad nélkül nem szabad hozzányúlni a kétharmados törvényekhez, "az önök alkotmányellenes hatalmához", akkor az ne vállalkozzon kormányzásra.

Kövér László arra hívta fel a figyelmet, hogy alkotmányellenes, így büntetőjogi kategória a kétharmados törvények hatályon kívül helyezése egyszerű többséggel. Hogy mi alkotmányellenes, azt az Alkotmánybíróság hivatott eldönteni, mellettük fék még a köztársasági elnök – mondta.

Figyelmeztette a felszólalót, hogy szavainak súlya van. „Egy olyan utódpárt képviselője ön, amelyik a magyar történelemben többször forgatta fel az alkotmányos rendet. Nehogy véletlenül megint elkövetkezzen a 133 nap, mert 134. is lesz” – fogalmazott a házelnök.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára úgy felelt: 15 évvel az őszödi beszéd után „ismerjük az önök demokráciafelfogását”: a népakarat ellenében próbáltak kormányozni, majd a nemtetszést nyilvánítók ellen lovasrohamot vezényeltek.

Szintén emlékeztetett arra, amikor Arató Gergely esküt tett arra, hogy hű lesz az alaptörvényhez, és esküszegőnek nevezte a képviselőt.


Az önkormányzatok helyzetéről beszéltek és a kormánypártokat kritizálták ellenzéki képviselők napirend előtt, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: mélyülnek az árkok

Varga László (MSZP) arról beszélt, hogy rendkívüli időszakot él át az ország, talán soha nem voltak ennyire távol a vélemények egymástól, „mélyülnek az árkok”. Mintha teljesen másik országról beszélnének a kormánypártok és az ellenzék, mintha két országban élnének, és ez nem viszi előre az ország sorsát – vélekedett.

Elmondta: nehéz másfél éven van túl az ország, ami megviselte a társadalmat, nehéz anyagi helyzetben él a társadalom jelentős része. A kormánypártok mintha erről nem vennének tudomást, és sikerpropagandát építenek, amely nem találkozik a magyarok tapasztalatával – magyarázta.

Közölte: olyan, mintha a kormány revánsot akarna venni az önkormányzati választás eredményéért, nehezíteni akarja az ellenzéki vezetésű települések helyzetét, ezért Miskolc sem jut az eszébe, amikor nagy fejlesztésekről van szó. Azonban a kormányváltás után visszaadják a forrásokat az önkormányzatoknak – jelentette ki.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára válaszában kifejtette: valóban nem volt egyszerű az elmúlt időszak, és köszönet illet mindenkit, aki kivette a részét a járvány elleni védekezésből. A baloldal azonban csúfosan leszerepelt – vélte. Hozzátette: leszerepeltek azok az önkormányzati vezetők, akik semmi érdemi cselekedetre nem volt képesek, és ilyen a főpolgármester is.

Hangsúlyozta: a kormány a települések legjobb szövetségese, az adósságcsapdából is ez a kormány mentette ki őket. A kormányra számíthatnak a települések mérettől függetlenül – emelte ki.

Jobbik: a kormánypártok nem ismerik a magyar valóságot

Jakab Péter (Jobbik) szerint a kormánypártok nem ismerik a magyar valóságot, ezért ki kéne menniük az emberek közé. Ő is azért járja az országot, hogy megkérdezze az emberektől, mik a problémáik, miben segíthetnek – mondta.

Úgy vélte, az emberek azt szeretnék, hogy rendezzék a béreket, csökkentsék az adókat, támogassák a vidéket, a fiatalokat, emeljék a nyugdíjakat, engedjék el a férfiakat is nyugdíjba 40 év után. Szabadságot, jólétet és kiszámítható jövőt akarnak az emberek – hangoztatta.

Megjegyezte: ő miniszterelnökként is ott lesz az emberek között, hogy megkérdezze, mi a gondjuk, mert a kormányzás szolgálatot jelent, nem pedig uralkodást.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte: a jobbikos képviselő ahhoz a koalícióhoz csatlakozott, amely korábban majdnem tönkretette az országot. Azt kérte az ellenzéki politikustól, hogy ha utcafórumot tart, adjon tájékoztatást a kormány bejelentéseiről is, a hitelmoratórium meghosszabbításáról, a családi adóvisszatérítésről, a 13. havi nyugdíjról, a fegyverpénzről, a családi otthonteremtési kedvezményről.

Közölte: hiteltelen kioktatást hallgatni a Jobbiktól, amikor egy épkézláb javaslat sem hangzik el tőlük, és az ellenzék legfeljebb adóemelésről beszél.

Megkérdezte Jakab Pétertől, szerinte rendben van-e, hogy az egyik fórumán fojtogattak egy állampolgárt. A képviselő csak népes testőrgárdával mer azok közé menni, akikre hivatkozik – mondta Dömötör Csaba.

KDNP: a „spirituális újraindítást” is szolgálta az eucharisztikus világkongresszus

Simicskó István (KDNP) frakcióvezető úgy fogalmazott a járvány utáni a lelki megerősítést, a „spirituális újraindítást” is szolgálta az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus.

Felidézte Ferenc pápa Hősök terén mondott szentmiséjét mintegy 250 ezer ember hallgatta a helyszínen. A szentatya évtizedek óta nem utazott személyesen eucharisztikus világkongresszusra, óriási elismerése ez a magyar népnek – mondta.

A pápa jelenlétével is bátorítást adott hitünknek, kiállásunknak értékeink mellett, hagyományaink megőrzéséhez és a családok védelme mellett is szólt. Elmondta, hogy a család nem áll másból, mint apa, anya, gyermek és pont – fogalmazott a frakcióvezető.

Simicskó István fontosnak nevezte a katolikus egyházfő szavait, és azt, hogy az egész keresztény világ lássa és hallja mindezt. Jelentősnek nevezte azt is, hogy Ferenc pápa

Áder János köztársasági elnökkel szót ejtett a teremtett világ iránti felelősségről, a ma emberének küldetéséről és missziójáról is.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára válaszában megerősítette: évtizedekig nem volt példa arra, hogy egy pápa elment volna a kongresszusra.

Úgy fogalmazott: Magyarország azért kapta meg a rendezés jogát, mert a családok, a hagyományos értékek és a kereszténység tanításai mellett az ország többsége kiáll.

A pápa látogatását úgy értékelte, hogy a szentatya az ország mellé állt. Miközben az egész ország felé köszönetet mondott, addig „Gyurcsány Ferencék és az egész DK” a keresztényeket gyalázta az egész héten.


A napirend előtti felszólalások után az Országgyűlés hétfőn elfogadta a napirendet, majd az interpellációk között a devizahitelezésről is szó volt.

Napirend előtt

Fidesz: Gyurcsány és a baloldal hazugságra építette politikáját

Böröcz László (Fidesz) a baloldali és a jobboldali válságkezelést hasonlította össze. Szerinte a Gyurcsány-kormány intézkedései miatt a 2008-as gazdasági válságot követően esett az életszínvonal, csökkentek a jövedelmek és a nyugdíjak, illetve már a válságot megelőzően nőtt az államadósság és a költségvetési hiány. Ezzel szemben – folytatta – az Orbán-kormány a koronavírus-járvány okozta válságot úgy kezelte, hogy mára rekordszintű a foglalkoztatottság és folyamatosan nőnek a bérek.

Úgy vélte: Gyurcsány Ferenc és a baloldal hazugságra építette a politikáját, ebből a hazugságspirálból nem is tudott kikeveredni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában azt hangsúlyozta: míg az elmúlt időszakban a kormánypártok és az egész ország a járvány ellen harcolt, a baloldal a saját hatalmi ambícióival volt elfoglalva. Szerinte ugyanakkor az is kiderült, hogy az ellenzék még egy online előválasztást sem tud megszervezni, így kérdés, hogyan lennének képesek egy országot elvezetni. „Legfeljebb úgy mint 2010 előtt, azt meg inkább ne!” – jegyezte meg.

Az államtitkár az őszödi beszédet az elmúlt évtizedek leggyalázatosabb beszédének nevezte, ami szerinte megmutatja a baloldal igazi arcát, vagyis azt, hogy ha a hatalom megtartásáról van szó, akkor bármilyen határt képesek átlépni, és erőszakot alkalmaznak azok ellen, akik nem úgy gondolkoznak, mint ők. Úgy vélte: a baloldal semmit nem változott, ha erőszakos politikáról van szó.

Napirend

Kövér László házelnök bejelentette, hogy Ander Balázs és Stummer János jobbikos képviselők, illetve Simonka György (Fidesz) mentelmi jogának felfüggesztésre irányuló indítvány érkezett az Országgyűléshez. Közölte: a mentelmi jog felfüggesztéséről még a hétfői ülésnapon szavaz a Ház.

A képviselők döntöttek arról, hogy sürgős eljárás keretében tárgyalják a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény módosítását és a felsőoktatási intézmények versenyképességével kapcsolatos javaslatot, így ezeket kedden tárgyalja a Ház, a keddi ülésnapon ugyanakkor határozathozatalokra nem kerül majd sor. Képviselői eskütétel

Képviselői esküt tett Vitályos Eszter (Fidesz) – az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára –, aki a Magyar Nemzeti Múzeum élére kinevezett, ezért mandátumáról augusztus végén lemondott L. Simon László helyére került az Országgyűlésbe.

A Ház 167 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül igazolta az új képviselő mandátumát. Interpellációk Jobbik: új elszámolási törvényre van szükség Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kérdezte, nyitott-e a kormány egy új banki elszámolási törvényre. Véleménye szerint a magyar kormány uniós rekorder, ugyanis 18 ezer elhelyezés nélküli kilakoltatáshoz asszisztált.

Problémaként beszélt arról, hogy miután a kormány paktumot kötött a bankrendszerrel, felvételi helyett 256 forintos árfolyamon forintosította a devizahiteleket. A „lopott holmi” egy részét jóváírták – fogalmazott.

Közölte, ő is kritikusa a 2010 előtti gazdaságpolitikának, de az egyoldalú szerződésmódosításokat 2001-ben tette lehetővé az Orbán-kormány.
Szerinte új elszámolási törvényre van szükség.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, ez a kormány volt az, amely a legtöbbet tette a devizahitelesekért, a Jobbik mégis azok szekerét tolja, akik a hitelesek nehéz helyzetét előidézték.

Azok, akikkel a Jobbik most együttműködik, nemcsak hogy lehetővé tette a devizahitelezést, hanem kilátástalan helyzetbe sodortak több százezer családot – közölte.

Kitért arra, hogy tavaly az ingatlanok 99,5 százalékát a bentlakók önként hagyták el, ez jól mutatja, hogy az ingatlant elhagyók lakhatása biztosított volt. Hozzátette: idén csak önkényesen elfoglalt lakások kiürítése engedélyezett.

Jelezte, a kormány továbbra is eltökélt a krízishelyzetbe került családok megsegítésében, ezért hosszabbították meg az ingatlankiürítési moratóriumot a veszélyhelyzet végéig.

Szólt arról is, hogy a baloldal 2002 után megszüntette a kedvezményes, kamattámogatott hiteleket, majd a devizahitelezés csapdájába kergették az embereket. Közölte,

Gyurcsány Ferenc felesége azt is elismerte, hogy 2008-2009-ben a bankokat mentették meg. Z. Kárpát Dániel a választ nem fogadta el.

MSZP: mi lenne, ha normális mértékben emelnék a nyugdíjakat?

Korózs Lajos (MSZP) azt a kérdést tette fel: mi lenne, ha normális mértékben emelnék a nyugdíjakat és akkor nem kéne azt néhány havonta korrigálni.

Emlékeztetett: januárban 3 százalékkal emelték a nyugdíjakat, holott sokan vártak ennél magasabb inflációt, és az magasabb is lett. Emiatt évközben többször kellett korrigálni a járadékok értékét – mondta, kevesellve a juttatás átlagát és mediánértékét is.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár úgy felelt: „ön beszél az idősek segítéséről, aki személyesen is részese volt annak, amikor kisemmizték az időseket”.

Felelevenítette, hogy a politikus a 13. havi nyugdíj elvételét is megszavazta, más megszorító intézkedések mellett.

A nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 10 százalékkal emelkedett – ismertette. A jelenlegi kormány megígérte, hogy megmarad a juttatás vásárlóértéke, és ezt tartotta is, majd elkezdte a 13. havi járadék visszaépítését - mutatott rá. Sorolta az idősek többletjuttatásait.

A képviselő a választ nem fogadta el.


A Sinopharm-vakcina hazai gyártásáról, az infrastruktúra-fejlesztésekről és az infláció kompenzálásáról hangzottak el interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésnapján.

DK: miért jó a magyaroknak a Sinopharm-vakcina hazai gyártása?

Varga Zoltán (DK) interpellációjában arról beszélt, hogy míg a kormány megállapodott a Sinopharm-vakcina debreceni gyártásáról, Kína azt jelentette be, hogy a gyártó cég az elölt vírus alapú vakcináról átáll a korszerű, mRNS alapú oltóanyag gyártására. Azonban Kínának szüksége van az elölt vírus alapú vakcinára is, hogy „a harmadik világbeli országokat” egyfajta árukapcsolással kösse magához – mondta.

Varga Zoltán nem értette, hogy miért jó a magyaroknak a Sinopharm-vakcina magyarországi gyártása. A modern technológiával sokkal gyorsabban és egyszerűbben lehetne sokkal jobb minőségű vakcinát gyártani – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: a kormány ismét beszerzett egy olyan beruházást, amelynek kizárólagos haszonélvezője Kína lesz.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára válaszában rámutatot arra: 1,5 éve a koronavírus-járvánnyal küzd az egész világ és a vakcina az egyetlen fegyver a koronavírus ellen.

Úgy fogalmazott: Magyarország azért működik, mert az oltás működik, az összes vakcina hatásos. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 1,5 hónappal hamarabb lehetett megkezdeni az élet és a gazdaság újraindítását, azért, mert a magyar oltási program a keleti vakcináknak köszönhetően sikeresebb, mint a többi európai országé.

A képviselő nem fogadta el az interpellációra adott államtitkári választ.

LMP: szempont-e a leszakadó települések felzárkóztatása?

Hohn Krisztina (LMP) arról kérdezte az innovációért és technológiáért felelős minisztert, szempont-e a kormány számára a leszakadó települések felzárkóztatása.

Az ellenzéki képviselő az infrastruktúra – elsősorban a mellékutak – rossz állapotát vagy hiányát vetette fel, hangsúlyozva, mekkora nehézséget okoz ez a helyieknek a munkába járásban, ügyeik intézésében. Azt kérdezte, mikor javítják jelentősen a közúti infrastruktúra színvonalát, emelik-e az e célra rendelkezésre álló pályázati összegeket.

Schanda Tamás, a szaktárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az interpelláló azt a korszakot - a baloldali kormányzásét - hozná vissza, amelyet a szürkeség, a hazugság, a kilátástalanság és a reményvesztettség jellemzett, hiszen Gyurcsány Ferenc és a baloldal „ámokfutása” idején hanyagolták el és tették így tönkre a hazai közúthálózatot is.

Megjegyezte: 2010 óta komoly célirányos erőfeszítések történtek, évről évre újabb programok indultak, egy évtized alatt hatezer kilométernyi utat tettek rendbe. Ennek céljaként említette a kisebb települések elérhetőségének, ezzel a helyiek életminőségének és az ottani gazdaság versenyképességének javítását.

Kiemelte: a cél az, hogy fél órán belül bárhonnan elérhető legyen egy négysávos út; ezt a lehetőséget 2025-re az emberek 90 százalékának biztosítani fogják. Az interpelláló a választ nem fogadta el.

Párbeszéd: hogyan ellensúlyozza a kormány az infláció hatásait?

Burány Sándor (Párbeszéd) arról tudakozódott a pénzügyminisztertől, hogyan tervez segíteni a kormány az elszabadult infláció miatt nehéz helyzetbe került embereken.

Egyre nehezebb a megélhetés, főleg azok számára, akik fizetéstől fizetésig, nyugdíjtól nyugdíjig élik az életüket, tartalékok, megtakarítások nélkül – jelentette ki.

Hozzátette, noha a KSH 5 százalékos inflációt mutatott ki, egyes megélhetési cikkek ára ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett: a kenyér három év alatt, az étolaj egy év alatt drágult 30 százalékkal, a sokak számára megfizethető egyetlen hús, a csirkeszárny egy év alatt 12 százalékkal drágult.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára megjegyezte, 2010 előtt kétszer akkora volt az átlagos infláció, mint az azóta eltelt időszakban, így alaptalan a bírálat, ám azt elismerte, hogy a korábbinál viszonylag magasabb pénzromlást valamilyen módon kompenzálni kell.

Ennek eszközeként említette a 13. havi nyugdíj visszaépítését, a juttatás emelését, a kompenzáció és a prémium eszközét, majd azt hangsúlyozta: 2010 óta minden évben tartotta magát vagy emelkedett a nyugdíjak reálértéke, ahogy a kormány azt is biztosította, hogy többet érjen az emberek jövedelme.

Hozzátette: a nap folyamán bejelentett, 600 milliárd forintot kitevő jövő évi szja-visszatérítés érezhető növekedést ad majd. Az interpelláló a választ nem fogadta el.


A nemzeti konzultáció eredményeiből fakadó gazdasági intézkedésekről és a koronavírus elleni védekezésről is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben, majd az miniszterelnököt válaszolt azonnali kérdésekre.

Fidesz: milyen gazdaságpolitikai intézkedések várhatóak a nemzeti konzultáció nyomán?

Szatmáry Kristóf (Fidesz) arra volt kíváncsi, hogy milyen további gazdaságpolitikai intézkedések várhatóak a nemzeti konzultáció eredményeként? Kifejtette: a koronavírus-járvány példátlan kihívás elé állította hazánkat, de Magyarország, az elsők között lábalt ki belőle.

A munkahelyvédelmi intézkedéseknek köszönhetően közel 4,7 millióban dolgoznak, a 4 százalékos munkanélküliségi ráta pedig az egyik legalacsonyabb az unióban. A vállalkozások, családok, nyugdíjak megvédését is hangsúlyozta, hozzátéve: a balliberális oldalt ez sosem érdekelte. Kiárusították, szétrabolták az országot, adót emeltek, 15 alkalommal emelték a rezsit, megszüntették a 13 havi nyugdíjat – sorolta.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára rámutatott: a kihívásokra bátor és megfelelő választ adtak, a járványkezelésnek és az oltásnak köszönhetően korábban tudták újra indítani az országot. Az oltás működik, Magyarország működik – összegzett. A második negyedévben 17,9 százalékkal nőtt a GDP, magas a foglalkoztatottság, 4,7 millióan dolgoznak, többen, mint a rendszerváltás óta bármikor.

Ha baloldalon múlik, ezek az eredmények nincsenek – rögzítette. A konzultáció eredményei alapján egyetértés van abban, hogy egyszerre kell védeni a munkahelyeket, támogatni a családokat és fenntartani a biztonságot. A cél, hogy a gazdasági növekedés eredményeiből még nagyobb mértékben részesüljenek a munkavállalók – mondta.

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: Magyarországon vakcinabőség van

Szászfalvi László (KDNP) kiemelte: Magyarországon vakcinabőség van, aki fel akarja venni az oltást, egy héten belül sorra kerül. Eközben a baloldal politikai okokból látványosan támadta a vakcinát, és már a járvány elején diktatúrát kiáltottak, folyamatosan álhíreket terjesztettek, oltásellenes kampányt folytattak. Mostanra láthatják – mint mondta –, hogy a kormány jó döntést hozott, amikor nem csinált a vakcina-beszerzésből politikai kérdést. Azt kérdezte: hol tart az oltási program, milyen intézkedések történtek a vírus elleni védekezésben és milyen továbbiakat terveznek?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kiemelte, hogy a járványok és migráció korszakában vagyunk, de Magyarország polgárai biztonságban érezhetik magukat. Rámutatott: a járvány elleni legbiztonságosabb védekezés az oltás. Az unióban van, ahol az oltottak száma még most sem éri el az 50 százalékot.

Eközben sokkal kevesebben fertőződtek meg Magyarországon, kevesebben kerültek kórházba és kevesebben hunytak el. Idős és beteg emberek életét tudták megóvni. Mióta van vakcina, már a kezünkben van a leghatékonyabb fegyver – hangsúlyozta. Az unióban elsőként nálunk nyílt meg a harmadik oltás lehetősége - mondta, és arra biztatott, aki még nem tette, oltassa be magát. A képviselő a választ elfogadta.

Független

Varga-Damm Andrea arról beszélt, hogy nem lehet az oltást kötelezővé tenni és nem lehet e téren diszkrimináció. Szerinte a nyári kormányrendeletek diszkriminálták azokat a polgárokat, akik nem vették fel az oltást, eközben a szakma állítja, az oltás nem véd teljes egészében a fertőzéstől.

Rétvári Bence államtitkár rámutatott: azért országgyűlési képviselők, hogy az emberek biztonságát szolgálják. Ön és baloldali képviselők eközben olyan kijelentéseket tettek a közösségi médiában, amivel veszélybe sodorták az embereket. Egyéni feltűnősködés vezérli a képviselőt – mondta. Ha nem oltással, akkor hogyan védenék meg az embereket? – kérdezte. A képviselő a választ nem fogadta el.

Jobbik: Orbán az elmúlt 12 évben „lopott saját magának egy országot”

Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, örül annak, hogy már az Egyesült Államok elnöke is kimondta: Orbán Viktor egy "gengszter". Azt is mondta, a fideszes szavazók azt szokták neki mondani, azért szavaznak Orbán Viktorra, mert „már biztosan eleget lopott”.

Orbán úr! Mit válaszoljak én ezeknek a fideszes szavazóknak? Eleget lopott már? És egyáltalán, az Egyesült Államok elnöke milyen alapon nevezheti önt gengszternek? Mit tudnak önről? Erre várom a választ!” – fordult a Jobbik frakcióvezetője a kormányfőhöz.

Orbán Viktor azt válaszolta: „nyilvánvalóan az Egyesült Államok elnöke összekeverte Magyarországot Ukrajnával”.

Jakab Péter erre reagálva azzal vádolta Orbán Viktort, hogy az elmúlt 12 évben „lopott saját magának egy országot”, „ellopta a Tokaj-hegyalját, a Mátrai Erőművet, a Balatont, az egyetemeket” és most még az autópályákat is el akarja lopni, és még „ki tudja, hogy mi mindent”.

Szerinte azonban még ennél is nagyobb bűn, hogy a miniszterelnök egymásnak ugrasztotta a magyar embereket. Hozzátette: most éppen a szivárványos zászlót vették célba, ami neki „sem a szíve csücske”, de ettől még soha nem fogja a gyűlölet céltáblájává tenni.

Én azt mondom miniszterelnök úr, hogy most már így a vége felé egy kicsit ön is fogja vissza, mert ugye a börtönben még Orbán Viktorból is lehet Orbán Viktória” – fogalmazott.

Orbán Viktor viszonválaszában leszögezte: Magyarországon 2010 óta mind a nemzeti vagyon, mind az állami vagyon jelentős mértékben nőtt, szemben a a jobbikos képviselő szövetségesének kormányzati időszakával, amikor mind a kettő csökkent.


A miniszterelnököt a minimálbér adómentességéről, az államadósságról és az alapvető élelmiszerek áfájáról is kérdezték a képviselők az azonnali kérdések között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: legyen adómentes a minimálbér!

Tóth Bertalan (MSZP) a minimálbér adómentessége mellett érvelt. Hangsúlyozta: a magyar dolgozók minimálbére az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a visegrádi négyek országai közül pedig a legkisebb, így egy négytagú családban, ha a szülők minimálbéren dolgoznak, akkor a kézhez kapott fizetés a családi adókedvezménnyel sem éri el a létminimumot sem.

Orbán Viktor válaszában arra hívta fel a figyelmet: 2022. január 1-jétől Magyarországon a minimálbér magasabb lesz, mint a baloldal kormányzásának idején az átlagbér volt. „Úgyhogy ha valaki itt elvett az emberektől fizetést, azok önök voltak. Elvettek egy havi nyugdíjat, elvettek egyhavi fizetést és magas adóval sújtották az embereket” – hangsúlyozta.

Úgy vélte: lehet vitákat folytatni elméleti jelleggel, hogy melyik a jó adórendszer, de „a puding próbája az evés”. „Az önöké nem vált be, csődbe ment Magyarország. A mienk működik, soha ennyien még nem dolgoztak” – mondta.

Tóth Bertalan (MSZP) reakciójában azt hangsúlyozta: másfélmillió embernek segítene azonnal a kiskeresetűek jövedelmének adómentessége.

A kormányfő leszögezte: ezt a javaslatot azért nem szavazzák meg, mert visszavinné Magyarországot oda, ahonnan 2010-ben elindult. Épelméjű ember nem szavaz meg egy olyan adórendszert, ami egyszer már tönkretette a hazáját, az önök adórendszere tönkretette Magyarországot – jelentette ki.

Hangsúlyozta: Magyarország egy olyan ország, ha valaki tízszer többet keres, akkor tízszer több adót fizet és ez így is van rendjén. Ettől – folytatta – egyetlen ponton, a családi adókedvezmények esetén térnek el, így ha valaki gyereket nevel, akkor kevesebbet fizet, mint a vele azonos keresettel rendelkező, de gyermeket nem nevelő állampolgárok.

Ez a rendszer komplett, működik, bevált, munkahelyeket hoz és segíti a családokat” – közölte. DK: miért adósítja el a kormány az országot?

Varju László (DK) arról beszélt: amikor a Fidesz 2010-ben átvette a kormányzást, 78 százalékos volt a GDP-arányos államadósság, ami akkor 21 ezer milliárd forint értékű volt, azóta ez már eléri a 40 ezer milliárd forintot.

Úgy értékelt: Magyarország népe Orbán Viktor kormányzása alatt szegényebb lett, rosszabb helyzetbe került. Arra szólította fel a kormányfőt, hogy ne adósítsák el a magyar népet.

Orbán Viktor válaszában „kommunista beszédnek” nevezte a DK-s képviselő által elmondottakat, mert szerinte a kommunisták csinálták mindig azt, hogy amit ők elkövettek vagy elkövetni készültek, azzal vádolták meg az ellenfeleiket.

Kijelentette: a baloldal eladósította az országot, a külföldnek kiszolgáltatottá tette, ezzel szemben Magyarországon az államadósságot a jelenlegi kormány és a dolgozó emberek nagy erőfeszítések árán nagy sikerrel csökkentették.

Hozzátette: amikor a pandémia miatt hiteleket kellett fölvenni, akkor az államadósság mértéke nemcsak hogy nem ment vissza a korábbi szintre, hanem nem érte el az átlagos európai uniós adósságszintet sem.

Hangsúlyozta azt is: ma Magyarország az Európai Unióban a kezelhető sávban tartott államadósságú országok közé tartozik és olyan országok, mint Ausztria, Franciaország, Olaszország lényegesen jobban el vannak adósodva, mint Magyarország.

Hozzátette: ami a legfontosabb, hogy a devizában fennálló államadósság aránya 20 százalék körül van. Ez azt jelenti, hogy az államadósság visszafizetésekor keletkező profit 80 százalékban a magyar állampolgárokhoz megy.

Varju László visszautasította a kormányfő értékelését és azzal vádolta Orbán Viktort, hogy éppen az „ő szájából jön a kommunista beszéd”, hiszen a 20 ezer milliárd forintos államadósságból mára 40 ezer milliárd forint lett. Arra szólított fel: a kormány ne adósítsa el az országot, fogadja meg a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatát és hagyja abba a költekezést.

A kormányfő úgy reagált: nem áll módjában elfogadni a képviselő arra vonatkozó javaslatát, hogy a költekezést hagyják abba, mert akkor nem lesz 13. havi nyugdíj és 200 ezer forintos minimálbér, nem lesznek béremelések, és nem fog fejlődni az ország.

Ezért azt az ajánlatot, hogy ismét térjünk vissza (...) a Gyurcsány-kormányra jellemző gazdaságpolitikai megszorítások útvonalára, nem fogadjuk el, Magyarországon lesznek béremelések, lesznek nyugdíjemelések, akkor is, ha a szocialisták ennek most az ellenkezőjét javasolják” – fogalmazott.

LMP: legyen 5 százalékos az alapvető élelmiszerek áfája!

Csárdi Antal (LMP) azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy hogy menjen le egy szabadon választott piacra vagy bevásárlóközpontba, hogy a saját szemével lássa, mennyivel drágultak az alapvető élelmiszerek. Az étolaj ára 2020 nyaráról 2021 nyarára több mint 25 százalékkal növekedett, a margarin ára több mint 8 százalékkal, a tojás ára 8 százalékkal, a liszt ára 7,5 százalékkal, a gyümölcsök és zöldségek ára pedig 17 és 40 százalék közötti mértékben drágult - mondta. Azt kérdezte: a kormány mikor csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját 5 százalékra?

Orbán Viktor közölte: az elmúlt években számos alapvető élelmiszer esetében csökkentették az áfát, így 5 százalékkal adózik az élő sertés, a marhahús, a juh,- a kecske- és a bárányhús, a baromfihús, a tojás, a hal és a tej. „Láthatja, igyekszünk” – fogalmazott.

Csárdi Antal ismételt kérdésére a miniszterelnök hozzátette: a következő időszakban nem az a cél, hogy áfát csökkentsen a kormány, hanem az, hogy a munkát terhelő adókat mérsékelje.


Többek között a koronavírus-járvány kezeléséről és az ellenzéki előválasztásról is kérdezték a kormányfőt a hétfői azonnali kérdések során.

Párbeszéd: a miniszterelnök vállalja-e a felelősséget a járvány halottjaiért?

Tordai Bence (Párbeszéd) négy kérdést tett fel Orbán Viktor miniszterelnöknek. A politikus először arra volt kíváncsi, a miniszterelnök vállalja-e a felelősséget a koronavírus-járvány több mint 30 ezer halottjáért?

Arról is kérdezte a kormányfőt, mit szól ahhoz, hogy az MTI szombaton nem adott hírt az ellenzéki előválasztásról?

Ha „nem követtek el semmi törvénytelenséget, amikor megfigyelték az ellenzéki politikusokat, a független újságírókat és az önöknek nem behajoló üzletembereket”, akkor miért titkosították harminc évre a hétfői nemzetbiztonsági ülésen elhangzottakat? – érdeklődött Tordai Bence.

Végül azt kérdezte, hogy a miniszterelnök támogatja-e Karácsony Gergely főpolgármester által javasolt népszavazási kérdéseket, például az álláskeresési járadék időtartamának növelését?

Orbán Viktor válaszként úgy fogalmazott: halottakkal és a hozzátartozók érzelmeivel játszani és ezt politikai haszonlesés céljából felhasználni ízléstelen és visszataszító dolog. Hozzátette, ebben a játékban nem vesz részt, ezzel szemben mindent megtesznek, hogy legyen orvos, vakcina, kórházi ágy és minél több ember életét megmenthessék.

Azzal, hogy az MTI nem tudósít az előválasztásról, szerintem az ellenzéknek kedvez” – jelentette ki, hozzátéve, ebben különböző vélemények lehetnek.

A nemzetbiztonsági ülés nyilvántartási rendje változatlan, az a rendje, ami, aszerint kell eljárni - közölte a harmadik kérdésre felelve kormányfő.

Az álláskeresési járadék ésszerűen három hónapos és három hónap sikertelen álláskeresés után azonnal rendelkezésre áll a közmunka. Ez a rendszer a munka felé tereli és segíti az embereket – jelentette ki Orbán Viktor.

Tordai Bence reakcióként gyengének és gyávának nevezte a járványkezelést. A második kérdést a kormányfő megkerülte – szögezte le. Szintén gyenge és gyáva magatartásnak nevezte, „elbújni” a bizottsági ülés rendje mögé megint.

A képviselő végül azt emelte ki, hogy miközben az álláskeresési járadék folyósításának időtartama három hónap, addig 14 hónap az átlagos álláskeresési idő.

A miniszterelnök viszonválaszában arra kérte az ellenzéki politikust, hogy ne becsülje le a közmunkát, különös tekintettel arra, hogy amikor a baloldal volt kormányon, akkor az érintettek 23 ezer 800 forintot kaptak.

Fidesz: hová tűntek Cseh Katalin „milliárdjai”?

Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy a Cseh Katalin momentumos EP-képviselő által vezetett Pannónia Nyomda Kft. és az ahhoz köthető gazdasági társaságok, egymással együttműködve összesen 4,8 milliárd forint uniós támogatással gazdagodtak. A budapesti székhelyű kft. tíz nappal a pályázati határidő lejárta előtt Vácott jelentett be fióktelepet, mert csak így nyerhette el a regionális támogatási beruházást – emelte ki.

Szécsényben is közel másfél milliárd forintot „kaszáltak a Cseh Katalin köré szerveződött ”nyomdaipari cégek – mondta.

A képviselő szerint okkal merült fel a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja a politikussal szemben.

A Cseh Katalinhoz tartozó céghálózatba tartozó cégek mennyi pénzt kaphattak és hová tűntek Cseh Katalin „milliárdjai”? – kérdezte.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a NAV vizsgálja, hová lett a pénz, de erről nem adhat információt. Hozzátette, információik szerint az OLAF is vizsgálja, hogy történt-e visszaélés az adott pályázatokon.

KDNP: a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők dolga!

Hollik István (KDNP) azt mondta, Brüsszel el akarja venni a szülőktől azt a jogot, hogy ők dönthessenek a gyermekek szexuális neveléséről. Úgy tűnik, Brüsszel elfelejtette elolvasni az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkét, ami kimondja, hogy a gyermekek nevelése kizárólag a szülők joga és feladata – szögezte le.

A Fidesz-KDNP úgy gondolja, hogy a gyermekek szexuális nevelése kizárólag a szülők dolga – nyomatékosította álláspontját.

Brüsszel és az LMBTQ-aktivisták betehetik-e a lábukat a gyermekszobákba? – kérdezte végül.

Völner Pál, az igazságügyi tárca azt felelte, hogy nemzetközi, brüsszeli és balliberális szervezetek ismét intenzív támadást indítottak Magyarország ellen.

Brüsszel „lopakodó hatáskörelvonással” akar beleszólni a magyar szabályozásba – fogalmazott. Hozzátette, a családjog, ami alá a gyermekvédelem is tartozik, az kizárólag nemzeti hatáskör és ebből nem lehet engedni.

A magyar kormány álláspontja, hogy kizárólag a szülő dönthessen gyermeke neveléséről – jelentette ki.

A korábban elfogadott törvény nem vonatkozik a nagykorúakra és a szexuális kisebbségek jogait sem korlátozza - foglalta össze véleményét. Jobbik: miből telik Orbán Viktornak luxusrepülőre és -ingatlanra? Szilágyi György (Jobbik) azt kérdezte Orbán Viktortól, miből telik neki magánrepülőgépre és hogyan építhet Hatvanpusztán az

Orbán-család 6700 négyzetméteren luxusingatlant. Kifogásolta továbbá, hogy a miniszterelnök az ország leggazdagabb emberévé tette barátját, Mészáros Lőrincet, akinek vagyona felett ő rendelkezik.

Orbán Viktor válaszában provokációnak nevezte a képviselő kérdését. Azt mondta, 30 éve az ország nyilvánossága előtt él, vagyonnyilatkozatának pedig minden mondata ellenőrizhető. Megjegyezte: mások üzleti ügyeivel nem foglalkozik, csak azt várja el minden üzletembertől, hogy fizesse be az adót és tartsa be a törvényeket.

Az édesapja hatvanpusztai építkezését kifogásoló kérdésre úgy reagált: „nálunk az a szokás, hogy a gyerekek nem beszélnek bele a szülők dolgaiba”.


A járvány negyedik hullámáról és az adórendszerről kérdezték a képviselők a kormány tagjait az azonnali kérdések során, majd az interpellációk elfogadásáról és mentelmi ügyekről szavaztak a parlament hétfői ülésén.

DK: Hogyan készül a kormány a koronavírus-járvány negyedik hullámára?

Varga Zoltán (DK) szerint egy évvel ezelőtt a kormány sorozatosan rossz döntéseket hozott a koronavírus-járvány kezelésében. Az iskolák bezárását nem készítették elő, fölösleges volt a kórházi ágyak felszabadítása, a lélegeztetőgépek vásárlása, az üzletek korai bezárása pedig csak a zsúfoltságot növelte.

A tömeges teszteléssel el lehetett volna érni, hogy kevesebb legyen a beteg és a halott, de erre nem voltak hajlandók. Most pedig, amikor a „nyakunkon a negyedik hullám”, nem védekeznek, helyette pedig vadászati világkiállítást szerveznek, amelyre bárki bemehet.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában azt mondta: az ellenzék összevissza beszél, hiszen korábban azt állították, ha a kormány tovább erőlteti a kínai vakcina használatát, egymillió beoltott sem lesz.

Most 5 millió 560 ezer beoltottnál tartunk és ez a kínai vakcinának is köszönhető, hiszen segítségével hamarabb oltották be az embereket Magyarországon, mint például Franciaországban vagy Németországban.

Az államtitkár azt is kifogásolta, hogy a harmadik hullám elején az ellenzék a nyitást sürgette. „Magyar emberek életét veszélyeztették volna, ha döntési helyzetben lettek volna” – értékelt.

LMP: csökkenteni kell az alapvető élelmiszerek áfáját

Csárdi Antal (LMP) azt kifogásolta, hogy az alapvető élelmiszerek többségét, így a zöldségeket és a gyümölcsöket még mindig 27 százalékos áfa terheli. Mint mondta, ez különösen a nyugdíjasokat sújtja, hiszen kétezer forintos barackból aligha fog lekvárt főzni az, akinek 150 ezer forint a nyugdíja.

Kifogásolta továbbá az egykulcsos adórendszert, ami az alacsony jövedelműeket érinti hátrányosan. Meglátása szerint a nagyobb a jövedelműek lehetnének annyira nagyvonalúak, hogy több adót fizetnek. Mikor változtatja meg a kormány az adórendszert? – tette fel a kérdést.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy a kormány 2014 óta többször csökkentette az alapvető élelmeiszerek áfáját. Ezeket az áfacsökkentéseket az LMP képviselői egyetlen alkalommal sem szavazták meg. Megjegyezte: az alapvető élelmiszerek jelentős része öt százalékos adókulcs alá tartozik.

Azt is mondta: a kormány 2014 óta minden adónemet csökkentett, ennek ellenére nőttek az adóbevételek.

Határozathozatalok

Az azonnali kérdések után a Ház többsége megszavazta a korábban elhangzott interpellációkra adott válaszokat.

Az Országgyűlés - a mentelmi bizottság javaslatára - 13 igen, 121 nem szavazattal és tartózkodás nélkül nem függesztette fel Simonka György (Fidesz) mentelmi jogát.

A képviselő mentelmi jogának felfüggesztését a Gyulai Járásbíróság kérte rágalmazás miatt, mert sértő megjegyzéseket tett egy magánszemélyre 2020 februárjában Hadházy Ákos (független) sajtótájékoztatóján.

A parlament a jobbikos Stummer János mentelmi jogát sem függesztette fel. A képviselők 15 igen, 118 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett hozták meg a döntést.
Stummer János mentelmi jogának felfüggesztését a Dunaújvárosi Járásbíróság kérte, miután Kubatov Gábor (Fidesz) április 21-én feljelentést tett ellene nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt.

Stummer János egy áprilisi sajtótájékoztatón – bizonyítékok nélkül – a Fidesz pártigazgatójának, Kubatov Gábornak az érintettségét hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy a Dunaferrnél biztonsági őrök jelentek meg és akartak bejutni.

Hargitai János (KDNP) - aki a mentelmi bizottság elnökeként mindegyik ügyben röviden indokolta a testület javaslatát – Stummer János esetében arra hívta fel a figyelmet: nem helyes, hogy magánvádas ügyekben minden esetben megvédik a képviselőket, mert ezzel a Ház az „eldurvuló közbeszéd ösztönzőjévé” válik.

Úgy vélte: a választások után az új Országgyűlés újragondolhatná a mentelmi ügyek ezen gyakorlatát. Stummer János konkrét ügyében arra hívta fel a figyelmet: ez az eset abban volt más, hogy a jobbikos politikus az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnökeként tette rágalmazó kijelentéseit, vagyis nem egy egyik képviselő „piszkálta a másikat”, hanem az „Országgyűlés egy intézménye szólalt meg”, rombolva ezzel a Ház tekintélyét.

Nem függesztette fel az Országgyűlés Ander Balázs (Jobbik) mentelmi jogát sem. Az erről szóló egyik javaslatról 15 igen, 131 nem szavazattal, tartózkodás nélkül mellett döntöttek a képviselők, a másik előterjesztést 15 igen, 129 nem és tartózkodás nélkül fogadták el.

Ander Balázs mentelmi jogának felfüggesztését két magánszemély is kérte egy Facebook-posztja miatt. A feljelentők azt kifogásolták, hogy nevük, valóságot nem fedő módon, a posztban összefüggésbe került Boldog István fideszes országgyűlési képviselő büntetőügyével.


A tatai karsztvíz sorsáról, a hajdúnánási MotoGP-pályáról, valamint a hármashatárhegyi repülőtérről is szó volt a kérdések között az Országgyűlésben hétfő este.

Jobbik: mikor lesz vége a balatoni kisajátításoknak?

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról érdeklődött a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, „mikor állnak le végre a Balaton-part kisajátításával?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: nem a mostani időszakban privatizálták a Balaton-partot, hanem azok kormányzása idején, akikkel a Jobbik éppen összefog.

A kormány nem privatizál, hanem támogatást ad Balaton környéki beruházásokhoz - jelentette ki, célként a természeti jelleg megőrzése mellett nyújtott színvonalasabb szolgáltatásokat említve.

MSZP: mi lesz a tatai karsztvíz sorsa?

Mire akarják használni a tatai karsztvizet? - tudakolta Gurmai Zita (MSZP) az innovációért és technológiáért felelős minisztertől.
Méltánytalannak nevezte a felvetést Schanda Tamás, a tárca parlamenti államtitkára, mondván, már adott – a kérdező szerint is megnyugtató – választ a kérdésre.

Hozzátette, épp az MSZP kormányzása adták el a víziközmű-cégeket külföldieknek, kiszolgáltatva ezzel a magyar embereket. Ezzel azt állította szembe, hogy a rezsicsökkentés 2100 milliárd forintot hagyott a családok kasszájában.

A hajdúnánási MotoGP pályáról érdeklődött egy DK-s képviselő

Varga Zoltán (DK) is a Miniszterelnökséget vezető minisztert kérdezte arról, mi áll a hajdúnánási MotoGP-versenypálya építéséről szóló augusztusi kormányhatározat hátterében.

Schanda Tamás jelezte: két magyar állami cég közötti feladatátrendezés áll a döntés hátterében. A beruházásról regionálisan és országosan is fontos, nagy lehetőségeket kínáló, a gazdaság újraindítása szempontjából is jelentős projektként beszélt az államtitkár.

LMP: miért vették semmibe az egyetemek autonómiáját?

Keresztes László Lóránt (LMP) arra várt választ az innovációért és technológiáért felelős minisztertől, hogy miért vette semmibe a kormány az egyetemi autonómiát „a modellváltásnak hazudott kiszervezések folyamatában”, és miért nem biztosítanak forrásokat az ígért egyetemi fejlesztésekhez és a szükséges béremelésekhez.

Schanda Tamás „virtigli baloldali hibának” nevezte, hogy a kérdező addig tud bárkinek igazat adni, amíg egyetért vele, majd közölte, a baloldal az autonómia legnagyobb ellensége, amikor kétségbe vonja az egyetemi szenátusok döntését.

Hangsúlyozta, a kérdező által gyakran említett a pécsi egyetem költségvetése több mint duplájára nő, de általánosságban a béremelés fedezete mellett is jelentős növekményt adnak az intézményeknek.

Párbeszéd: mi lesz a hármashatárhegyi reptér sorsa?

Az állami kezelésbe visszakerült hármashatárhegyi vitorlázó repülőtér sorsáról kérdezte a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztert Tordai Bence (Párbeszéd).

Fónagy János államtitkár elmondta: a vagyonkezelő 2013-ban szerződésszegés miatt mondta fel a Műegyetemi Sportrepülő Egyesülettel fennálló megállapodást, amit több évnyi pereskedés követett, majd tavaly megismételték a felmondást. Az így állami kezelésbe visszakerült területet akár repülősport-tevékenységre is használhatják a jövőben.

Fidesz: hogyan áll az M60-as út beruházása?

Az M60-as gyorsforgalmi út Pécs és Szigetvár közötti, Szentlőrincet érintő szakaszának előkészületeiről tudakozódott Nagy Csaba (Fidesz) az innovációért és technológiáért felelős minisztertől.

Schanda Tamás hangsúlyozta: a kormány kiemelt feladatának tartja a közlekedési hálózatok bővítését, fejlesztését. A mintegy 70 kilométeres út első, Pécs és Szigetvár közötti szakaszának jogerős építési engedélyét várhatóan 2022 első negyedévében szerzik meg.

Jobbik: figyelembe veszik-e a jegybankelnök véleményét?

Balczó Zoltán (Jobbik) arra várt választ a pénzügyminisztertől: hogyan veszi figyelembe a kormányzat az Magyar Nemzeti Bank elnökének a gazdaságpolitikára vonatkozó megállapításait.

Tállai András, a szaktárca parlamenti államtitkára arról beszélt, a jegybankelnöknek nem feladata megállapításokat tenni a gazdaságpolitikáról, így ezeket nem feladata értékelni a kormánynak. Megjegyezte: 2010 óta történelmi léptékben is kiemelkedő bővülést mutatott a magyar gazdaság.

DK: miért születik egyre kevesebb gyerek?

A családokért felelős tárca nélküli minisztertől arra várt választ Bősz Anett és Varga Zoltán (DK), miért születik Magyarországon egyre kevesebb gyerek, miközben világviszonylatban nőtt a koronavírus-járvány idején a születések száma.

Zsigó Róbert államtitkár hangsúlyozta: 2010 óta jelentősen nőtt a gyermekvállalási kedv és a termékenységi ráta, utóbbi 1,25-ről 1,56-ra emelkedett.

Arról beszélt, gazdasági, morális és demográfiai csőd jellemezte az országot 2010-ben, a kormányváltás idején. Hozzátette: a cél az, hogy minél könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni, nevelni; ennek megfelelően emelték jelentős mértékben az ezt szolgáló támogatásokat.


Napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját a parlament hétfőn este. A képviselők egyebek között a koronavírus elleni védőoltásról, az Illatos úti talajszennyezésről, a klímaváltozásról beszéltek.

Napirend után

Dúró Dóra (független) amellett érvelt, hogy ne legyen kötelező a koronavírus elleni védőoltás. Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) arról beszélt, hogy óriási bajban van a vidéki Magyarország.

Varga-Damm Andrea (független) bejelentette, hogy másodszor is átadták a Slachta Margit emlékére alapított díjat. Arató Gergely (DK) az Illatos úti talajszennyezés felszámolását kérte. A vele egy frakcióban ülő Varju László azt mondta, hogy az ország nem fordít kellő figyelmet a környezetvédelemre és a klímaváltozásra.

Varga Zoltán (DK) azt állította, hogy egy debreceni iskola diákjait egy kötelező kiránduláson elviszik a vadászati világkiállításra és ezért a szülőknek kell fizetniük.

Hajdu László (DK) azért emelte fel a szavát, hogy Észak-Pest kapjon egy kórházat. Bősz Anett (DK) az Érden és környékén élők problémáit sorolta. Steinmetz Ádám (Jobbik) azt mondta, hogy az alapítványi tulajdonba került fonyódligeti gyermektábor leginkább egy menekülttáborra hasonlít. Ezt követően az elnöklő Jakab István bezárta az ülésnapot.

A parlament várhatóan kedd reggel folytatja munkáját.