logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Győrfi Pál: A dugóban veszteglés a beteg életébe kerülhet

| Szerző: hirado.hu
Az Országos Mentőszolgálat a legkorszerűbb eszközökkel és világszínvonalon végzi a munkáját, egyedülálló mentésirányító rendszerrel. A fővárosi dugók ugyanakkor már az életmentést is hátráltatják. Egy-két perc veszteglés a dugóban jelentősen csökkentheti a beteg túlélési esélyét. Évente 30 és 50 ezer közötti azon esetek száma, amikor minden perc, másodperc számít a mentésben. A koronavírusról, az oltásokról, a budapesti dugókról és a mentők fejlesztéseiről nyilatkozott a hirado.hu-nak Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője, a koronavírus elleni harc meghatározó arca.
(Fotó: hirado.hu )

 

Magas kockázatot jelent mindig az ismeretlennel való harc, főleg ha az ismeretlen egy olyan vírus, amelyről a tudomány sem rendelkezett még 2020 márciusában jelentős tudáshalmazzal. Önnek, mint szóvivőnek, mit jelentett egy ilyen helyzetben a járvány elleni védelemről való tájékoztatás?

– Nemcsak koronavírus van a világon, a legkülönbözőbb fertőző betegségek vezethetnek odáig, hogy mentőkre van szükség, így aztán nem a nulláról indultunk, amikor megérkezett a Covid-járvány.  Egyrészt alapvetően fel voltunk készülve, másrészt voltak terveink és forgatókönyveink járványhelyzetre. 2017-től a mentőszolgálatnál nagy fejlesztések valósultak meg: új mentőautók, műszerek, orvosi eszközök érkeztek és megtörtént az átállás a 21. századi digitális működésre a mentésirányításban. Sokat számított, hogy ezek az eszközök rendelkezésre álltak a járvány kezdetekor.

Azért ön is hozzátett a járvány elleni küzdelemhez és közben az ország egyik legismertebb arcává vált.

– Talán minden idők legintenzívebb kommunikációs kampányát hozta el az első hullám. Az volt az üzenetem, hogy „Maradjanak otthon” – és ezt sikerült elfogadtatni, ami megadta a reményt a szabad nyárra. Azóta mém lettem, de nem bánom, mert még a gyerekek is megismertek. Ezt remélhetőleg jó ügyek szolgálatába tudjuk állítani az egészségnevelés és az életmentéssel kapcsolatos információk átadásával.

Mi változott az első hullám óta?

– A második hullám érkezésekor lehetett érezni, hogy megosztó téma lett a vírus és az oltás is. 2020 márciusától arra vártunk, hogy legyen végre oltás, amivel meg tudjuk magunkat védeni. Azonban mire elkészült a védőoltás, addigra az emberek egy része teljesen szélsőséges és irracionális gondolatokkal a fejében utasította el azt. Mi azonban mindenkit meg akarunk védeni a járványtól, azt vallom, hogy a védőoltás a megoldás.

Ön mikor oltatta be magát?

– Amint lehetett és így tett a családom is.

Sok szülő dönt úgy, hogy beoltatja a 12 év feletti gyermekét. Ön hogy gondolkodik erről? 

– A kisfiam hamarosan 12 éves lesz, úgyhogy azon gondolkodom, hogy a szülinapján ő is megkapja az oltást, mert a járvány elleni védettségben tényleg minden nap számít. Közel 6 millió ember már védett és náluk kevés az esélye a betegség kialakulásának, de Magyarország nagyobb ennél. Ezért továbbra sem adom fel, mindent megteszek, akár a szűk környezetemben is azért, hogy minél többen éljenek a védőoltás lehetőségével. A koronavírus olyan, mint az orosz rulett. Nem tudhatjuk előre, ki hogy reagál majd rá. Nem érdemes megkockáztatni, hogy elkapjuk. Ezért ma már a mentőknél is mindenki védett.

Lehet már érzékelni az oltások hatását a koronavírusos eseteiknél?

– Napi háromezer volt az a szám, ami a mentő alapmunkájához köthető, erre jött rá a járvány csúcspontján, naponta több mint 1600 Covid-eset országosan, plusz a tesztelések száma is. Volt olyan nap, amikor 20 ezer mintavételi igény érkezett be, ehhez képest most szeptember legelején 40 covid esetünk volt. Ugyanakkor érdemes a tendenciákat figyelni, a tesztelési igény már növekszik. Mi azonban felkészültünk, védőeszközökből több hónapnyi készletünk van, és felvettük a kapcsolatot az önkénteseinkkel, akiket továbbra is várunk mintavételezésre.

Budapesten jelenleg hány mentőegységgel végzik a munkájukat?

– Ez leginkább az esetszámoktól függ. Az operatív csoportunk üzleti intelligencia szoftvereket használ, ezek úgynevezett „BI” szoftverek, de a mesterséges intelligencia is szerephez jut a munkánkban. Képesek vagyunk megbecsülni, hogy milyen terhelés alatt leszünk egy adott időszakban és egy adott helyen. Jelenleg átlagosan 100-120 mentőegység dolgozik Budapesten, de ebben a betegszállítás nincs benne.

Mit tud csinálni egy mentőegység, amikor azzal szembesül, hogy a budapesti lezárások és a dugók miatt nincs menekülő útvonal?

– Ez egy nagy probléma Budapesten. Edukációs kampányokkal próbáljuk elérni, hogy az autósok tudják, hogy mit kell tenniük, ha érkezik egy szirénázó mentőautó. Készítettünk kisfilmeket, hogy halszálkaszerű kétirányú lehúzódással engedjenek utat a mentőknek, ne parkoljanak olyan szorosan, mert a mentők nem tudnak úgy kihúzni egy hordágyat. Ezek mind nagyon hasznosak, kivéve azokat az eseteket, amikor tényleg nem lehet hová lehúzódni, mert mondjuk egysávra szűkült valahol a forgalom, végig áll a sor, mellette villamos, jobbra pedig a parkoló autók. Ez egy olyan helyzet, hogy hiába jóindulatúak az emberek, hiába nézték meg az oktatófilmjeinket, nincs jó megoldás.

Ez a mentést is nagyon megnehezíti…

Természetesen mi is aggódva nézzük ezeket a forgalmi helyzeteket a fővárosban. A sofőrjeink nagyon rutinosak, keresik az alternatív útvonalakat, de így is bele lehet futni dugóhelyzetekbe. Évente 1,2 millió mentésünk van országosan, és ebből 30 és 50 ezer között van az, amikor tényleg minden másodperc számít, mert a betegnek például artériás vérzése van, nem kap levegőt vagy leállt a szíve. Egy-két perc veszteglés a dugóban jelentősen csökkentheti a beteg túlélési esélyét. A mentésirányítóink kötelessége, hogy a bejelentőt próbálják addig elsősegélynyújtásra ösztönözni, segíteni, míg a mentő oda nem ér. Ez nagyon sokat számít, de nyilván vannak olyan esetek, amikor ez nem elegendő.

Milyen megoldást javasolna?

– Szeretnénk, ha a forgalomszervezés során a nagy forgalmi dugókat sikerülne megelőzni. A buszsávot mi használhatjuk, de sokszor ott sem lehet mozdulni, mert mások is úgy érzik, hogy kéklámpa van a kocsijukon.

(Fotó: hirado.hu)

A Mentőszolgálat két mobilalkalmazást is használ. Milyen tapasztalataik vannak ezekkel kapcsolatban?

– A SzívCity most már 3 éve működik. Ennek az a lényege, hogy ha valaki közterületen összeesik, megáll a keringése és egy szemtanú mentőt hív, akkor az OMSZ mentésirányítója a helyszínre küld egy mentőt, de egyidejűleg riasztja a Szív City-t is. Egy közelben tartózkodó önkéntes fogadja a segítségkérést, és a bajbajutott megmentésére siet. Megkezdi az újraélesztést, amíg a mentők a helyszínre érkeznek. Nem lehetünk elég hálásak a Szív City önkénteseinek. Negyvenezren töltötték már le az alkalmazást és igazán szívmelengetőek a történetek. Volt olyan ügyvéd, aki azonnal otthagyta az ügyfelét, hogy segítsen egy hajléktalan ember újraélesztésében. A SzívCity egy jó történet, ahogy az ÉletMentő alkalmazás is. Kifejezetten a segélyhívás megkönnyítésére fejlesztettük ki a Vodafone Magyarország Alapítvány támogatásával. Ezzel egyetlen gomb megnyomásával nemcsak hangkapcsolatot létesíthet a felhasználó, de minden előzmény, betegség azonnal látható a mentősök számára, a helymeghatározással együtt. Ha valaki nem tud baj esetén esetleg megszólalni, akkor akár szó nélkül is, ikonokkal tud segítséget kérni.

A koronavírus első hullámában elárasztotta a lakosság a mentőket felajánlásokkal. Összefogott az ország a bajban. Mivel tudnak segíteni azok, akik most szeretnék segíteni?

– Nem kis számban adták az idejüket, erejüket nekünk az emberek, hihetetlen munkát végeztek az önkéntesek. Sokan anyagi támogatást adtak, vagy lelki és erkölcsi támogatást nyújtottak. Az önkormányzatok közül például sokan kitüntették a mentősöket, ami nagyon jól esett a kollégáknak. A támogatás szerencsére nem szakadt meg, szeptember 24-én is lesz egy minket támogató országos futás, a „Szív futás”. Az emberek nem felejtették el, hogy a mentőkre számíthatnak, de miért is tették volna. Ahogy eddig, úgy ezután is számíthatnak ránk!

Névjegy:
Győrfi Pál 38 éve dolgozik az Országos Mentőszolgálatnál, ebből 20 évet kivonuló mentődolgozóként, 50 000 mentő eset és szóvivői munkája után neve egybeforrt a mentéssel és mára a járvány elleni küzdelemmel is. 55 éves, 4 gyermeke van. Számos képzési formában oktat és tanácsadóként is tevékenykedik.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még