logo

Műsorújság

×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Drónokkal vizsgálják a Hortobágyon élő vadlovakat

| Szerző: hirado.hu
A hortobágyi puszta nemcsak a délibábokról, hanem a vadon élő, Przsevalszkij-lovairól is híres. A Debreceni Egyetem és a Nemzeti Park közösen kutatja a kíváncsi szemektől rejtve, egy zárt területen élő lórezervátum populációját drónok segítségével – számoltak be róla a Kossuth Rádió műsorában.

A legmodernebb technológiát, a mesterséges intelligenciát hívták segítségül a kutatók hazánk ma még élő vadlófajtáinak vizsgálatához. A Hortobágyon élő Przsevalszkij-vadlovakat a drónos vizsgálat életvitelükben nem zavarja meg, így pontos és új információkat kaphatnak általuk a szakemberek.

A Mongóliában őshonos, ma már veszélyeztetett állatokat 1881-ben fedezte fel egy lengyel származású orosz geográfus, Nyikolaj Przsevalszkij, azonban 1969-re szinte kipusztult a fajta. Egy nagyszabású nemzetközi tenyészprogram segítségével állatkertben élő példányokkal próbáltak egy új populációt létrehozni, így mára már több mint 2000 Przsevalszkij-vadló él a világban, egy jelentős állományuk Hortobágyon – mondta el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. A Hortobágyra 1997-ben érkeztek a ménesalapító lovak, ahol azóta egy elzárt területen, rezervátumban élnek.

„A kutatás lényege, hogy megpróbáljuk követni a vadlovak mozgási pályáját, és ebből következtetni a szociális struktúrájukra, megfigyelhetjük, hogy mely egyedek mozognak együtt, ki vezeti a csapatokat, háremeket, illetve hogyan állnak össze a háremek ménessé” – fogalmazott a tanszékvezető.

Kerekes Viola, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadlovas projektjének koordinátora elmondta, a hortobágyi pusztaságban élő 300 egyedet számláló vadlóállomány jelentős részét képezi a teljes populációnak, ami mindössze 2000 példányt jelent az egész világon. Mivel a Przsevalszkij-vadló veszélyeztetett állatfajnak számít, ezért a nemzetközi és hazai hatóságok felé is jelezniük kell a létszámváltozást, és egyedileg fel kell ismerniük a vadállomány tagjait.

„Pontos szabályokat kell betartanunk az állomány felmérésénél, de 300 lovat nehéz egyenként beazonosítani. Nagy kihívás átlátni a földről a 33 csapatot, és a körülöttük élő agglegényeket. Drónnal sokkal könnyebb megnézni őket, hiszen felülről egyszerre látszódnak. Fontos mérföldkőnek számít, hogy egy olyan új módszerrel követhetjük majd az állatainkat egyedileg, ami nem jelent beavatkozást az életükbe” – tájékoztatta a Kossuth Rádió hallgatóit a kutatás jelentőségéről a projekt koordinátora.

A szakember szerint a Mongóliából származó vadlovak kiválóan érzik magukat Hortobágyon. Az állatok valóban vadon élnek, istálló és etetés, vagyis mindenféle gondoskodás nélkül. A vadlovak betelepítését jó példának tartja arra, hogy igenis vissza lehet állítani egykor eltűnt vadvilágot a vidéken.

A projekt jelentőségét erősíti, hogy példátlan, hiszen hidat épít két közösség között: a csapatban közösen dolgoznak matematikusok, programozók és biológusok, terepi szakemberek is. A további részletek a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorából ismerhetők meg.

Hajnal-táj – a vidék élete a Kárpát-medencében, minden nap 05.05 – 06.00 között a Kossuth Rádió műsorán.
A Hajnal-táj korábbi adásai 60 napig korlátlanul visszahallgathatók a MédiaKlikken.

A címlapfotó illusztráció.

Érdekes lehet számodra:

Ajánljuk még