×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A magyarok bíznak a gazdasági újraindulásban

 

A Századvég Gazdaságkutató 2021. júliusi felmérése szerint a háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete kismértékben változott.

A –100 és +100 közötti skálán értelmezett indexek értéke a lakosságnál az előző hónaphoz hasonlóan kismértékben javult, –6,2-ről –5,7-re, míg a vállalkozásoknál ugyanekkora mértékben, –5,5 pontról –6,0 pontra, romlott.

A konjunktúraindexek jövőbeni alakulását várhatóan ismét a vírushelyzet határozza meg: amennyiben nem lesz szükség ismételt korlátozások elrendelésére, akkor a konjunktúraérzet fokozatos javulása várható, ellenben ha a gazdasági élet ismét korlátozásra kerül, az kedvezőtlen hatással lehet a gazdasági közérzetre.

A lakossági konjunktúraindex egyes alindexei kismértékben változtak az előző hónaphoz képest: három alindex értéke növekedett, míg egy alindexé csökkent. A legkedvezőbb júliusban is a foglalkoztatási helyzet megítélése volt: ennek pontértéke az előző havi +2,3-ről +4,3-re emelkedett, azaz a foglalkoztatási helyzetet már inkább pozitívan ítéli meg a lakosság, összhangban a munkahelyek újranyitásával.

A magas infláció ellenére is kismértékben javulni tudott az inflációs alindex, –34,7-ről –33,6-re, amely azonban a 4 mutató közül még így is a legalacsonyabb. Minimális mértékben, –8,1-ről –7,8-re emelkedett a gazdasági környezet megítélése, míg az anyagi helyzeté kismértékben, –6,8-ről –7,7-re csökkent.

Visszarendeződés látszik a ledolgozott munkaórák számában: a heti 30 és 45 óra között dolgozók aránya 59,0 százalékra emelkedett, miközben a 45 óránál többet dolgozók aránya 30,7 százalékra mérséklődött. Ez a 2019., illetve 2020. nyári adattal összevetve arra utal, hogy a vállalkozások kevésbé ütköznek kapacitáskorlátba, hiszen a munkaerő nagyobb része dolgozik normál munkarendben, és kevesebben vannak a rendszeresen túlórázók.

Minimális korrekció látható annál a kérdésnél is, amely azt vizsgálta, hogy mennyire félnek a munkavállalók munkájuk elvesztésétől. Az előző havi 55,2 százalék után 49,6 százalék jelezte, hogy egyáltalán nem tart tőle, míg 19,9 százalék után 22,3 százalék mondta, hogy inkább nem tart tőle. Ezzel együtt is a 49,6 százalékos adat a 3. legmagasabb 2020 áprilisa óta.

A júliusi kismértékű romlást a negyedik hullámtól való félelem okozhatta. Azok aránya, akik inkább vagy nagyon tartanak munkahelyük elvesztésétől, viszonylag alacsony, 16,5, illetve 10,1 százalék – mindkettő nem szignifikáns emelkedést jelent júniushoz képest.

A vállalati felmérésben két alindex mutatott romlást, míg kettő javulást. Legnagyobb mértékben az iparági környezet megítélése romlott, 22,7 pontról 17,7 pontra, mellyel azonban még így is ennek a legkedvezőbb a megítélése az egyes alindexek közül.

Csökkent a gazdasági környezet megítélése is, 2,2 ponttal –10,2 pontra, amely viszont még mindig kedvezőbb a májusi szintjénél. Ellenben kismértékben, –8,8 pontról –8,3 pontra javult a termelési környezet megítélése, míg az üzleti környezeté –7,1-ről –6,5-re emelkedett.

A legnagyobb javulás júliusban az előző hónaphoz képest a rendelésállomány szintjében következett be. Míg júniusban a vállalatok 33,4 százalék mondta, hogy a rendelésállomány az év adott szakában jellemzőhöz képest alacsony, addig ez az érték júliusban már csak 28,5 százalék volt.

A közepes rendelésállományról beszámolók aránya 52,3 százalékról 54,2 százalékra emelkedett, míg magas szintű rendelésállományt jelentők aránya az előző havi 11,6 százalékról 14,5 százalékra. A rendelésállomány kedvezőbb megítélése egyrészt utal a gazdaság újraindulására, illetve a korlátozások enyhítésére, hiszen az eddig elérhetetlen vagy részben elérhetetlen szolgáltatások is újra elérhetővé váltak. Ugyanakkor a rendelésállomány tartós növekedése jelezhet munkaerőhiányt is, hiszen mutathatja a rendelések feltorlódását.

A legnagyobb negatív irányú változás az előző hónaphoz képest a forint jövőben várható árfolyamváltozását jellemezte, amely az előző havi pozitív változás visszarendeződésének tekinthető.

Az előző hónapot jellemző forinterősödés megállt, sőt, némi gyengülés is történt, azaz ennek megfelelően az optimizmus itt csak átmeneti volt, a forint árfolyamának erősítéséhez további határozott jegybanki lépésekre lesz szükség.

A júniusi 19,3 százalék után júliusban már csak 13,8 százalék várt kismértékű erősödést, míg a változatlan árfolyammal számolók aránya 27,9 százalékról 24,3 százalékra csökkent. Kismértékű gyengülést 34,7 százalék helyett 41,5 százalék, jelentős gyengülést pedig 7,9 százalék helyett 11,3 százalék vár. A jelentős erősödést várók aránya 0,8 százalék volt.

A címlapfotó illusztráció.