A kastély, ahová Erkel Ferencet mindig visszahúzta a szíve

 

Erkel Ferenc ragaszkodott Gyulához. Később, amikor már több helyen élt és dolgozott, akkor is rendszeresen visszajárt, és a kastélyban sok időt töltött, hiszen a Bánk bán, a Dózsa György és a Brankovics bizonyos részleteit is a kastély árnyas fái alatt komponálta.


Az Alföld délkeleti szegletének turisztikai gyöngyszeme, Békés megye egyik városa, Gyula. Híres történelmi romantikájáról, világhírű kolbászáról és pálinkájáról. Történetének kezdete a messze időkig visszavezethető, a Kr. e. 6. évezredben már számos település létezett a Körösök vidékén. A hajdani Gyula is, de a település mai elnevezése csak a 14. század eleje óta ismert.

Sokan úgy ismerik a gyulai várat mint Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki vára” – mondta Liska András régész, az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője az M1 Itthon vagy! című műsorában.

A gyulai vár, előtte a csónakázótó (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A gyulai vár központi épülete, a gótikus várkastély a Fehér-Körös mellékágának egyik szigetére épült, de a végvári időszakban ennél sokkal nagyobb volt. Valamikori méretei jól érzékeltethetők, ha tudjuk, hogy a ma már vele szemközt álló Almásy-kastély területén húzódott a város irányába nyíló déli kapuja.

A gyulai uradalmat Zsigmond király adományozta Maróti János macsói bánnak, a bán volt az, aki 1403-ban megkezdte a vár kiépítését, itáliai mesteremberekkel. Később sokáig Mátyás király fia, Corvin János és családja élt a gyulai várban – a Hunyadi-család utolsó nőtagja, Corvin Erzsébet itt is halt meg 1509-ben.

A vár történetének egyik legmeghatározóbb eseménye az 1566 nyarán kirobbant várostorom volt.

Míg I. Szulejmán Szigetvár ellen vonul százezer fős seregével és a mellékhadakkal, addig Pertev pasa Gyula ellen vezette hadait. Nagyjából harmincezer fős hadsereg vonult a gyulai vár ellen. A vár akkori kapitánya Kerecsényi László volt, aki kétezer fős sereggel vállalkozott arra, hogy megvédi Gyulát a harmincezer fős túlerővel szemben” – mondta Liska András. Hozzátette, a 63 napig tartó ádáz küzdelemben a gyulai vitézek, a végvári harcosok mindvégig tartották a várat és csak a legutolsó pillanatban adták fel a várat, amely a vereség révén részévé vált a török hódoltsági területeknek.

A gyulai vár 1566-os ostromát bemutató dioráma (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

149 éven át uralta aztán a török a várat, visszafoglalása után pedig új birtokosa az a Harruckern János György lett, aki a mai Almásy-kastélyt is építette az 1700-as évek elején.

Harruckern János Györgynek ez egy vidéki kúriája volt, nem látogatott rendszeresen ide, de szertetett itt időt tölteni – mondta Szilágyi Sándor történész, a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont tárlatvezetője. Hozzátette, Harruckern János György fia, Harruckern Ferenc bővítette ki egy főúri palotává a kúriát, kint a parkban pedig egy francia kertet alakíttatott ki. Harruckern Ferenc halála után a kastélyt a Wenckheim család örökölte.

Gróf Wenckheim Ferenc Czigler Antal építészt bízta meg a kastély újjáépítésével, miután az egy tűzvész martaléka lett.

A falak hamarosan újra élettel teltek meg: itt bontogatta szárnyait Munkácsy Mihály, és Erkel Ferenc is többször adott koncertet itt. A kastély végül Wenckheim Stefánia Mária grófnő és gróf Almásy Kálmán házassága révén került az Almásy család birtokába és viseli azóta is büszkén az Almásy nevet.

Az Erkel család tagjai kivétel nélkül rajongtak a zenéért. Erkel Ferenc már egészen kisgyermekként részt vett a „hangászati mulatságokon” kottalapozóként. Tizenegy évesen pedig már koncertet is adott. A muzsikus család kastélyhoz való kötődése az anekdoták szerint a kastély akkori urával, Wenckheim Ferenccel hozható összefüggésbe.

(Forrás: Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont Facebook-oldala)

Gróf Weinckheim Ferenc a gyulai kastély akkori ura Pozsonyban múlatta az időt, és megtetszett neki a vöröskői vár úrnője, Pálfy Borbála, így udvarolni kezdett neki. Úgy határozott, szerenádot fog neki adni és ehhez muzsikusokat keresett – mondta Szappanos Gábor történész. Hozzátette, akkoriban már az idősebb és ifjabb Erkel József is Pozsonyban dolgozott, de hobbi zenészek voltak, így kézenfekvő volt a gróf számára, hogy a pozsonyi Erkeleket kéri meg a szerenád lemuzsikálására, ami olyannyira jól sikerült, hogy nem csak a leendő grófné, hanem idősebb és ifjabb Erkel József is leérkezett a gróffal Gyulára. Idősebb Erkel József a gyulai kastélyba került, mint a kastély gondviselője, ifjabb Erkel József pedig mint tanító.

Erkel Ferenc, miután Gyulán nőtt fel ragaszkodott a városhoz, a kastélyhoz. Később, amikor már több helyen élt és dolgozott, akkor is rendszeresen visszajárt – mondta Szappanos Gábor. Hozzátette,

a kastélyban rengeteg időt töltött, hiszen a Bánk bán, a Dózsa György és a Brankovics bizonyos részleteit is a kastély árnyas fái alatt komponálta.

Felhívta a figyelmet egy tévhitre is, mégpedig arra, hogy egyáltalán nem volt Erkel Ferencnek egy kedvenc fája, amely alatt komponált. Sokkal később, a kastély legöregebb fáját nevezték ki Erkel fának, innen ered a tévhit.

A felújított Erkel Emlékház Gyulán (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Erkel Ferencről számos anekdota él, még a Himnusz kapcsán is. A történet szerint a zeneszerző nem akarta megzenésíteni Kölcsey Ferenc költeményét, ám a Nemzeti Színház akkori igazgatója, Bartay Endre leültette az irodájában, rázárta az ajtót, és azt mondta neki: „addig innen el nem megy, míg el nem készül vele.” Erkelnek pedig ekkor eszébe jutott pozsonyi tanítómesterének mondása, amely szerint ha szent zenét komponálunk, először mindig a harangok hangja jusson eszünkbe.

Az Erkel Emlékház szalonjában kiállított harmónium, amelyen maga Erkel Ferenc is szívesen játszott, komponált (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

Viszont ebből az anekdotából sem minden igaz – mondta Szappanos Gábor. Hozzátette, harangszó tényleg szerepelt a Himnuszban, de a többszöri átírások következtében a hangjáték már kikerült a dallamból.

Jelenleg az 1938-as Dohnányi-féle változatot szokták játszani.

Viszont az utóbbi időben a Himnusz eredeti kottája alapján is készült felvétel, Somogyvári Ákos karnagy, Erkel Ferenc szépunokájának a vezénylésével – emelte ki.

Az Erkel-féle eredeti Himnusszal korábban az M5 Ez itt a kérdés című műsorában is foglalkoztak. A műsorban többek között arról is beszéltek, hogy miben különbözik a jelenleg is játszott Himnusz az Erkel Ferenc által komponált verziótól.