×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Hiába a brüsszeli támadás, Magyarország nem enged a nyomásnak a gyermekvédelmi törvény ügyében

 

Megszavazta az Európai Parlament balliberális többsége azt az állásfoglalást, amely elítéli a magyar gyermekvédelmi törvényt, mivel szerintük sérti az uniós értékeket és jogszabályokat. A Magyarországot elítélő nyilatkozatban azt is az uniós jog megsértésének tekintik, hogy a magyar Alaptörvény kimondja: az anya nő, az apa férfi. A Szerbiában tárgyaló Orbán Viktor azt mondta: Brüsszel ki akarja kényszeríteni, hogy az LMBTQ-aktivistákat beengedjük az óvodákba és az iskolákba, bele akarnak szólni abba, hogyan neveljük a gyermekeinket. Magyarország nem fog engedni a nyomásnak – hangzott el az M1 Híradójában.


 

Az Európai Bizottság jogi úton kényszerítse Magyarországot a gyermekvédelmi törvény visszavonására, és az európai bíróság indítson eljárást hazánk ellen - ez a lényege annak a hazánkat elítélő határozatnak, amelyet az európai parlament csütörtökön fogadott el Strasbourgban.

A testület állásfoglalása szerint Magyarország addig nem kaphatná meg a neki járó uniós forrásokat, ameddig a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos általuk vélt vagy lehetséges jogsértések fennállnak.

A javaslatot az a Cyrus Engerer munkáspárti politikus jegyzi, akit 2014-ben két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek, mert egykori, szintén férfi élettársáról pornográf felvételeket terjesztett.

Ő és a baloldali, szocialista valamint liberális politikusok szerdán éles vitában kritizálták a magyar gyermekvédelmi jogszabályt.

Az LMBTQ nagyon kényes kérdés számunkra. Nem fogadhatjuk el, hogy az Európai Unió bizonyos tagországai ne tartsák tiszteletben ezeket az értékeket – emelte ki már a vita előtt a Szocialisták és Demokraták Progresszív szövetségének elnöke Iratxe García Pérez.

Miközben több liberális politikus, köztük a német zöldpárti Terry Reintke is demokráciaellenesnek nevezte a magyar jogszabályt, a baloldali képviselők abban is egyetértettek, hogy az unió büntesse meg Magyarországot.

A plenáris ülésen a momentumos Donáth Anna elmondta, hogy „Magyarországnak nem üres szavakra, hanem valódi tettekre van szükségük.”

Ezt követelték a magyar baloldali képviselők, köztük Gyurcsány Ferenc felesége is, aki felszólalásában szinte utasította a testületet a Magyarországnak járó források elvételére.

A strasbourgi vitán az Európai Bizottság elnöke is állást foglalt. Ursula von der Leyen szégyenteljesnek nevezte a gyermekvédelmi törvényt és megígérte, a Bizottság mindent megtesz azért, hogy a magyar kormány módosítsa azt.

A KDNP EP-képviselője Hölvényi György azt kérdezte a képviselőktől, hogy valóban elolvasták-e a jogszabályt.

A kormánypárti európai parlamenti képviselők szerint a jogszabályt támadók többsége egyetlen betűt sem olvasott el a törvényből és jogi vita helyett hamis állításokkal, ideológiai alapon támadja hazánkat.

Ideológiai homogenizáció

Rotyis Bálint, a Nézőpont Intézet elemzője az M1-en úgy fogalmazott: a baloldali többségű európai parlament egyre nagyobb hatáskört szeretne kiharcolni magának, annak érdekében, hogy létrejöjjön egy általuk irányított európai szuperállam. A Magyarország elleni újabb támadás is ennek a folyamatnak része.

„Jövőre választások lesznek és ez a fajta balliberális többség, aki ma uralja az európai parlamentet, minden bizonnyal nem bánná, hogyha Magyarországon egy kormányváltásra kerülne sor. És úgy tűnik, keresik azokat a lehetőségeket, ahol ezt a politikai akaratot jogi eszközökkel, intézményeket segítségül véve különböző, akár büntetőintézkedések által is ezt valamiképpen befolyásolni tudják majd” – fűzte hozzá az elemző.

Brüsszel ki akarja kényszeríteni, hogy az LMBTQ aktivistákat beengedjük az óvodákba és az iskolákba –

így értékelte Orbán Viktor az európai parlamentben szerdán elhangzottakat.

A miniszterelnök, aki munkalátogatásra érkezett Aleksandar Vucic szerb elnökhöz, az M1-nek a belgrádi repülőtéren nyilatkozott. A kormányfő úgy fogalmazott: Magyarország hasznos vitán van túl, mert a felszólalásokból mindkét fél álláspontja egyértelművé vált.

„Az Európai Parlament és bizottság azt akarja, hogy az LMBTQ aktivistákat és szervezeteket engedjük be az óvodákba és iskolákba. Magyarország ezt nem akarja. A vita arról szól, ki dönt arról, hogy hogyan neveljük a gyerekeket. Az európai alapszerződések szerint ez nyilvánvalóan a magyarok, vagyis nemzeti hatáskörbe tartozó kérdés. Itt a brüsszeli bürokratáknak nincs semmi keresnivalójuk. És akármit is csinálnak, nem fogjuk beengedni az LMBTQ aktivistákat a gyerekeink közé az óvodákba és az iskolákba” – mondta.

A kormányfő leszögezte: Brüsszel bele akar szólni abba, hogyan neveljük a gyermekeinket, Magyarország azonban nem fog engedni a nyomásnak.

A nemzeti konzultációban is szerepel a gyermekek védelme

A gyermekek védelme az egyik fontos kérdés, amely szerepel a nemzeti konzultációban. Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt: ha valaki úgy gondolja, hogy a gyermekek nevelése kizárólag a szülőkre tartozik, akkor mondja el véleményét a nemzeti konzultációban. Az elmúlt napokban már folyamatosan vitték ki a postások az íveket tartalmazó borítékokat. A konzultációban összesen 14 kérdés szerepel, a válaszokat augusztus 25-ig lehet visszaküldeni.

A postások folyamatosan viszik házhoz a konzultációs leveleket. Hamarosan mindenhova megérkezik, nyolcmillió példányt kézbesítenek a hónap végéig. A küldemény egy válaszborítékot is tartalmaz, amelyet ingyen lehet feladni. Az íveken 14 kérdés van. Ezeket már hirdetőtáblákon is lehet olvasni, ugyanis elindult az új nemzeti konzultáció tájékoztató kampánya. Közterületen, televízióban, rádióban és interneten népszerűsítik. Az óriásplakátokon és hirdetőoszlopokon különböző hangulatjelek is láthatók.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón azt mondta: a hirdetések látványosak és ez is volt a cél. Hozzátette: a konzultációban az vesz részt, aki szeretne, mindenki maga dönti el, hogy elmondja-e a véleményét.

Az első kérdésben arra vár választ a kormány, hogy szükséges-e megerősíteni Magyarországot most, amikor a járvány miatt új kihívásoknak kell megfelelni. Véleményt lehet mondani továbbá a minimálbér 200 ezer forintra emeléséről, a nyugdíjak és a munkát terhelő alacsony adók védelméről, a hitelmoratóriumról, vagy például a migrációról. És fontos kérdés a konzultációban a gyermekvédelmi törvény is.

„Magyarországon minden felnőtt ember úgy él, ahogy szeretne. Magyarország a szabadság hazája, mi a szabadságért megküzdöttünk a rendszerváltoztatás során. Éppen ezért, ha Ön is úgy gondolja, hogy gyermekeink nevelése kizárólag a szülői házra tartozik, kizárólag a szülők felelőssége és a szülők joga, kérem, mondja el véleményét a nemzeti konzultációban" – hangsúlyozta Varga Judit.

A kormánypártok szerint a szülő dolga és felelőssége gyermekének szexuális nevelése, másnak ebbe nincs beleszólása. Ezért is fontos, hogy minél többen elmondják véleményüket erről a kérdésről a nemzeti konzultációban - erről beszélt a KDNP frakciószóvivője. Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: a liberálisok ezt másként látják, rá akarják erőltetni a saját világnézetüket az emberekre. Ezért támadják most Magyarországot.

„Nem fogunk engedni a liberális hálózat politikai nyomásgyakorlásának, mert mi úgy gondoljuk, hogy a magyar családok dönthessék el, hogyan nevelik gyermekeiket és, hogy az állam milyen törvényekkel segítse és védje őket. Ez egy fontos társadalmi kérdés, ezért is szerepel a nemzeti konzultációban. Arra bátorítunk mindenkit, hogy mondja el véleményét és együtt üzenjük meg Brüsszelnek, hogy a magyarok sorsáról csak a magyarok dönthetnek” – mondta a KDNP frakciószóvívője.

A konzultációs kérdőíveket levélben augusztus 25-ig leget visszaküldeni, de hamarosan online az interneten is ki lehet majd tölteni.