×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

A pedofilellenes törvényt érő kritikák nem jogi alapúak

 

Az Európai Unió azt fogja kihozni, hogy a pedofilellenes törvény diszkriminatív, miközben arról van szó, hogy milyen korhatár besorolással lehet leadni bizonyos tartalmakat. A reklám, a média területe EU-s hatáskör, így ezen a területen a szabad verseny korlátozására hivatkozva próbálják jogi relevanciával ellátni a gyermekek védelmére alkotott törvényt, amellyel csak értékrendszer alapú kritikát tudtak megfogalmazni.

Értékrendek ütközése történik a pedofilellenes törvény vitája során, nem jogi konfliktusról. A gyermekek védelméről szóló törvénymódosítást Tóth Norbert, nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője elemezte a Kossuth rádió Európai idő című műsorában.

A nyugat-európai tagállamokban teljes liberalizáció övezi a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, míg Magyarország másik irányt vett. A házasságot az ellenkező nemű személyek érzelmi kapcsolataként határozta meg.  Nyugat-Európában értékrendszer-kutatások zajlottak le az 1960-as, 1970-es években. Tóth Norbert elmondta, hogy ebben az időszakban egy értékrendváltozás ment végbe, poszt-materialista értékek felváltották a materialista értékeket, így az egyén került előtérbe az anyagi javak, a biztonság helyett.

Ehhez köthető, hogy nyugaton a szexuális kisebbségek javára „kell” szabályozni a kapcsolódó kérdéseket. Hollandia volt például az első, ahol 2001-ben elfogadták az azonos neműek házasságát. Közép- és Kelet-Európában a többség hozzáállása azonban materialista.

Ezért a törvényt érő kritika valójában értékrendszer alapú, és csak látszólag jogi kritika.

Így erősebb reakciókat is váltott ki, mint egy színtiszta jogi probléma. A törvénnyel nem tiltották be ezeket a tartalmakat, csak a 18 éven aluliakra vonatkozik, a gyerekek védelmére. A nyugat-európai elit azonban azt szeretné, hogy a gyermekek egész korán találkozzanak a témával, hogy az irányzat támogatóivá váljanak. A nemzetközi jogász szerint emiatt a szabad verseny korlátozásáról beszélnek, próbálják jogi relevanciával ellátni állításukat. A reklám területén, a médiában találtak relevanciát, mert ez az, amibe az Európai Uniónak van beleszólása (EU-s hatáskör), az oktatásba nincs.

Ne legyen kétségünk afelől, hogy az Európai Bizottság vizsgálata azt fogja majd megállapítani, hogy például a tömegtájékoztatás és a reklám területén szexuális orientáció alapján a magyar jogszabály diszkriminatív, tehát ez lesz majd a konklúziója az Európai Bizottság álláspontjának, nagy összegben mernék fogadni” – fogalmazott Tóth Norbert. Miközben arról van szó csupán, hogy milyen korhatár besorolással lehet leadni bizonyos tartalmakat.

A nyugat-európai multinacionális cégek felmérései alapján a fiatalok vevők ezekre az irányzatokra, tehát piaci megfontolások vannak amögött, hogy reklámjaikba beépítenek a szexuális kisebbségek jogait népszerűsítő elemeket. Mivel a magyar szabályozás korlátozza, hogy ezek főműsoridőben menjenek le, a nemzetközi jogász szerint a nagy cégek és az EU-s bizottság is arra hivatkozik majd, hogy a belső piacnak a magyar piaci szegmensén versenyhátrányba kerülnek más konkurens cégekkel szemben, ha ők nem tudnak ilyen jellegű reklámokkal előjönni.

Tóth Norbert hozzátette, hogy komoly vitára számít, mivel minden értékrendszer alapú konfliktus komoly vitát szokott generálni.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.

 

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

 

A címlapfotó illusztráció