×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Jankovics Marcell az egyik utolsó polihisztor volt a Földön

 

Kedden vettek végső búcsút Jankovics Marcelltől, a nemzet művészétől a Farkasréti temetőben. Áder János köztársasági elnök egy szál fehér rózsával fejezte ki részvétét a ravatal előtt. Orbán Viktor miniszterelnök búcsúbeszédében kiemelte: Jankovics Marcell az egyik utolsó polihisztor volt a Földön, akinek küldetése abban állt, hogy zászlóval a kezében megmutassa, hogy miért harcolunk, s mit kell megvédenünk, hogy a harc ne keményítse meg a szívünket.

A közmédia életműdíjával kitüntetett Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, grafikus budapesti otthonában 2019. április 1-jén. (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Jankovics Marcell népszerűségét animációs filmjei mellett közösségépítő, pozitív lelkiségének köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége. Vizuális művész, közéleti ember, népmesekutató és reneszánsz műveltségű gondolkodó volt.

A szertartáson a három legfőbb közjogi méltóság, Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett.

„Eljöttünk, hogy búcsút vegyünk Jankovics Marcelltől” – kezdte búcsúbeszédét Orbán Viktor kormányfő.

„Búcsút venni az egyik utolsó polihisztortól, akit a Földünk a hátán hordott. Barátunk lenyűgöző életművet hagyott hátra, magával ragadó filmeket, korszakos könyveket és emlékezetes előadásokat. Mi pedig hitetlenkedve néztünk, hogy férhet bele ennyi minden egy ember életében” – fogalmazott a kormányfő.

Orbán Viktor szerint

Jankovics Marcell küldetése abban állt, hogy zászlóval a kezében majd megmutassa, hogy miért harcolunk, s mit kell megvédenünk, hogy a harc ne keményítse meg a szívünket.

„Arra szólt a megbízatása, hogy figyelmeztessen minket, hogy ha nem vigyázunk, akkor a csodálatos kultúránk el fog süllyedni.”

Orbán Viktor úgy fogalmazott: Jankovics Marcell a kultúra, vagyis az örökkévalóság minden hangszerén játszott.”

Az ő küldetése az volt, hogy alámerüljön a magyar szellemvilág mélyébe, és megtisztítsa és átadja nekünk. Vallotta, hogy magyarnak lenni, a magyar nyelvet beszélnie nem állapot, hanem rangot jelent.”

A miniszterelnök kiemelte: a művész eggyé vált a János vitézzel, a Fehérlófiával és Az ember tragédiájával, miként a magyar emberek tragédiájával, Trianonnal is.

Hitte, hogy a magyar kultúra joggal tart igényt a világ figyelmére a maga tisztaságában – mondta a miniszterelnök.

Áder János köztársasági elnök (középen) Jankovics Marcell temetésén a Farkasréti temetőben 2021. június 22-én. (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Szemadám György Munkácsy-díjas festőművész, művészeti író és filmrendező barátai nevében búcsúzott a 80 éves korában elhunyt művésztől.

Beszédében elmondta, hogy több mint 40 éves barátság kötötte össze Jankovics Marcellel. Az előző rendsdszerben mindkettőjük édesapja deklasszált elemnek számított, és gyerekként át kellett élniük a kitelepítést és a börtönbe zárt apa hiányát. A gimnáziumi éveit a pannonhalmi bencéseknél töltötte, így hozzászokott az árral szemben való úszáshoz – fogalmazott.

A mindenáron való bizonyítás és az egyetlen kitörési pályát jelentő művészeti pálya tette azzá az emberré, aki volt – mondta. Az ő filmjeinek érvényessége nem trendeket követ, hanem az örökkévalóságot – idézte a nemzet művészét méltató megemlékezéseket. Az 1983-as Fehér ló fia című alkotását minden idők 50 legjobb animációs filmje közé választották.

Minden egyes filmjében rejtett önarcképét láttam, az Ember tragédiája Ádámja, a Fehér ló fia Fanyűvője, a magyar népmesék legkisebb királyfia.

Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke egy Jankovics Marcell-idézettel kezdte búcsúbeszédét.

„A múltat hordozom a vállamon, mint Atlasz, a mániám hogy a múltat kell átadnom. Ébren kell tartani az igényt arra, hogy a fiatalok úgy nézzenek a múltra, mint egy olyan forrásra, amelyből a jövőt építik föl. Nem csupán kivételesen páratlan gazdagságú életművet hozott létre, hanem művészetével teljes magyar generációkat oktatott és nevelt a jóra, a szépre, az igazra, a múlt megismerésre, mély nemzetszeretettel átitatva” – fogalmazott.

Felidézte Jankovics Marcell Trianon traumájáról, a magyar nemzethez való viszonyáról tett vallomását az évforduló századik évfordulóján.

„Az elszakított országrészeket tőlem nem tudták elszakítani, ahol magyarok élnek, az mind az én világom kiterjesztése” – mondta.

Vashegyi György felidézte Jankovics Marcell kapcsolatát a Magyar Művészeti Akadémiával, amikor az még nem a Makovecz Imre által vezetett baráti társaságként működött, ahol által közös értékeket valló emberek találtak egymásra. A filmrendező küzdött azért, hogy a Magyar Művészeti Akadémia elnyerje méltó helyét a magyar kultúrában.

Élete végén így vallott: „Ha nem is oroszlán, de egérnyi részem van abban, hogy a magyar világ olyanná alakult, ami számomra egyre szerethetőbb.” 

Egyik tisztelője szerint távoztával egy félistennel kevesebb jár a Földön. Vashegyi György szerint ezzel egyetérthetünk: „Erős, bátor, eredeti, szuverén széles látókörű, sokoldalúan művelt művész volt. Minden, amihez ért, színarannyá változott.” 

„A mai nap nemcsak a búcsúé, hanem a háláé is. Köszönjük meg, hogy itt volt, hogy ismerhettük és gazdagodhattunk hatalmas tudása, tehetsége és alkotásai és rendíthetetlen szelleme által”

– fűzte hozzá.

A Kossuth- és Balázs Béla-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, az MMA tiszteletbeli elnöke május 29-én, életének 80. évében hunyt el. Temetése a római katolikus egyház szertartása szerint történt.