×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Orbán Viktor: Mi, magyarok vagyunk az unió utolsó szabadságharcosai

 

Mi, magyarok vagyunk az unió utolsó szabadságharcosai. Nekünk kell visszavezetni egykor sikeres útjára – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a magyar függetlenség napján. Beszédében a kormányfő hét tézist emelt ki, olyan problémákra utalva, melyek megoldásával újra sikeres, egységes és igazságos lehet az Európai Unió.

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond A magyar függetlenség napja című konferencián (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Ez az a nap, amikor Magyarország először megszólal az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciáról. Amíg nincs rend a szavainkban, addig a gondolatainkban sincs. Nem Európa, hanem az unió jövőjéről szól ez a vita. Európa megismételhetetlen. Számos helyen próbálják meghonosítani az európai kultúrát, de nem tudják eredeti valóját leutánozni – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette: az unió egy ember alkotta politikai képződmény, amelyet azért hoztak létre, hogy megvédjék országaink gazdasági és katonai érdekeit. Azért hozták létre, hogy egyszer ismét az európaiak dönthessenek Európa sorsáról. Egy német felmérés szerint a németek jelentős része úgy gondolja, ha elmondja véleményét az iszlámról, hazaszeretetről, akkor könnyen megégetheti magát.

Mi történt a mi Európai Uniónkkal? – tette fel a kérdést a miniszterelnök, aki Magyarország részéről hét tézist emelt ki, olyan problémákra utalva, melyek megoldásával újra sikeres, egységes és igazságos lehet az Európai Unió.

Az első tézis – Egy birodalmi-jellegű Európai Unió felé tartunk

Robogunk egy európai szuperállam felé, amelyet Brüsszelben alakítanak ki. A brüsszeli birodalom építése vezet a demokrácia hiányához. Mi nem ezt, hanem a demokráciák demokráciáját akarjuk. Nemzeti alapon álló demokratákként állunk szemben a birodalomépítőkkel, akik demokrácia ellenesek is. Brüsszelben felül akarnak írni minden nemzeti érdeket – jelentette ki Orbán Viktor.

A második tézis – Brüsszelt ma azok irányítják, akik az integrációt nem eszköznek, hanem célnak, öncélnak tekintik

Ezért felül akarnak írni minden nemzeti érdeket és hagyományos értéket. Az EU jogrendszerei és intézményei ezt a törekvést nem akadályozzák, hanem elősegítik. Politikai ellenfeleink az európai kultúra alapját képező, természetes közösségek meggyengítésére törekednek. Célkeresztben a nemzet, a régiók, a keresztény és zsidó egyházak, a családok. Ezért az unió alapszerződéséből az „ever closer union” kifejezést az első adandó alkalommal ki kell törölni.

A harmadik tézis – Visszaélés a hatalommal

Brüsszel hatalma egy tekintélyes szeletét kiszervezte és átjátszotta Európán kívülről szervezett és irányított hálózatoknak, elsősorban a Soros-féle hálózatoknak és a mögötte álló amerikai demokrata érdekeknek.

  • Első lépésként a bizottságot a szerződések őrének politikailag pártatlan pozíciójából elmozdították, és politikai testületté alakították. Ez nem titokban, hanem Juncker elnök úr nyilvános bejelentésével vette kezdetét. Ezért nem támogatták a britek és a magyarok Juncker elnökké választását, és végső soron ez vezetett a Brexithez is.
  • A második lépés, hogy a politikai testületté alakított bizottság úgy dönt, jogállami jelentéseket készít az unió tagállamairól. Ezeket az ország jelentéseket azonban nem a tagállamok véleménye, dokumentumai vagy tényközlései alapján állítják össze. Ezt a munkát kiszervezik a tagállamokban működő NGO-khoz, álcivilszervezetekhez, amelyek valójában politikai szervezetek, amelyek tipikusan szinte kivétel nélkül Soros György hálózatához tartoznak az egész kontinensen. Ezt egyébként ők nem is tagadják.
  • Harmadik lépés, az ő adatszolgáltatásuk és véleményük alapján minősítik a demokratikusan megválasztott tagállami kormányzatokat és büntetni is akarják azokat, akik nem tetszenek. Ez visszaélés a hatalommal, azzal a hatalommal, amit a tagállamok ruháztak a bizottságra.

Negyedik tézis – Közös gazdasági siker nélkül az Európai Unió szét fog esni

Az unió gondolata arra az egyszerű feltételezésre épül, hogy a tagállamok együtt nagyobb gazdasági sikert érhetnek el, mint külön-külön. Ha kiderül, hogy külön-külön gazdaságilag sikeresebbek lehetünk, akkor vége az Európai Uniónak. Ezért nekünk, akik az Európai Unió hívei vagyunk, olyan politikát szabad csak támogatni kizárólag a közös gazdasági sikerre összpontosít. Ma Brüsszel e helyett saját magával a saját tagállamaival harcol, kioktat, fenyeget, kényszerít és büntet, vagyis visszaél a hatalmával és ezzel szétveri saját magát.

Ötödik tézis – a következő évtized a veszélyes kihívások korszaka lesz

Népvándorlások, migráció, járványok és pandémia. Ebben a veszélyes korszakban kell biztonságot teremteni és sikeresnek lenni a világgazdaságban. A siker előfeltétele az európai demokrácia helyreállítása. A tagállamok nemzeti és alkotmányos identitásának védelme érdekében ezért új intézményt kell létrehozni a tagállamok alkotmánybíróságainak bevonásával.

Hatodik tézis – Az Európai Parlament zsákutcának bizonyult az európai demokrácia szempontjából, csak a saját párt-, ideológiai- és intézményi érdekeit képviseli

Az Európai Parlament nem hozzáad, hanem elvesz az Európai Unió erejéből, ezért jelentősen növelni kell a nemzeti parlamentek szerepét. Az EP-be a nemzeti törvényhozásoknak kellene képviselőket küldeniük az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének mintájára.

A nemzeti parlamenteknek ezen felül jogot kell adni, hogy az unió jogalkotási folyamatát megállíthassák, ha úgy tapasztalhatják, hogy az nemzeti hatásköröket sért, vagyis be kell vezetni a „piros lapos” eljárást.

Hetedik tézis – Ceterum censeo, Szerbiát fel kell venni.

Szerbia tagságához nagyobb érdek fűződik az unió részéről, mint a szerbekéről. Ezt a tényt tudomásul kell venni és fel kell őket venni – zárta Orbán Viktor a tézisek sorát.


Orbán Viktor teljes beszédét itt nézheti vissza: