Újra magas fordulatszámon pöröghet a diákmunka – ezek a legfontosabb tudnivalók

 

A júniusi kánikulával beköszöntött az igazi nyár, ezzel párhuzamosan pedig a diákmunkaszezon. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

 

A fiatalok biztonságáért idén is közzétette az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a diákmunkára vonatkozó munkavédelmi és munkaügyi tájékoztatóit. Bodó Sándor, az ITM államtitkára felhívta a figyelmet az idén július elejétől augusztus végéig tartó nyári diákmunkaprogramra is, amelyet 2021-ben 3 milliárd forinttal támogat a tárca, és amely mintegy 25 ezer fiatal foglalkoztatásához járulhat hozzá.

A projekt keretében akár 90-féle munkakörből válogathatnak a kereseti lehetőségre vágyó tanulók.

A tavalyi év legfelkapottabb munkaköre az irodai adminisztrátor és a hivatalsegéd volt, ezenkívül sokan felszolgálóként, pultosként vagy recepciósként helyezkedtek el.

A regisztrációra június 15-étől nyílik lehetőségük a 16–25 éves korosztályba eső diákoknak az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalnál, és a tényleges foglalkoztatást július 1-jétől kezdhetik meg. Bővebb információkat a Munka.hu honlapon találnak az érdeklődők.

A munka törvénykönyve szerinti általános szabály, hogy az vállalhat munkát, aki elmúlt 16 éves, ugyanakkor az egy évvel fiatalabbak a szünidőben már vállalhatnak munkát, ha általános iskolába, szakiskolába vagy középiskolába járnak. Munkaviszonyt kizárólag írásba foglalt munkaszerződéssel lehet létesíteni. A dokumentumban rögzíteni kell az alapbért és a munkakört. Ha a szerződés nem tartalmaz konkrét időtartamot, akkor határozatlan idejűnek minősül.

A 18 év alattiak esetében a munkavégzéshez, a szerződéskötéshez a szülő vagy a gondviselő írásbeli hozzájárulása szükséges. A munkaviszony létesítését legkésőbb a munkába lépésig be kell jelenteni az adóhatóságnak. A nyári munkát vállaló diákok a közteherviselés szempontjából felnőttnek számítanak, bejelentésükhöz adóazonosító jelre van szükség.

A munkavégzésükre vonatkozó speciális szabályok szerint a fiatalok:

  • éjszakai munkát és fizikailag megterhelő tevékenységet nem végezhetnek,
  • részükre rendkívüli munkaidő sem rendelhető el,
  • napi munkaidejük legfeljebb 8 óra lehet,
  • pihenőnapjaik nem oszthatók be egyenlőtlenül,
  • munkaközi szünetük időtartama hosszabb.

A nyáron dolgozó diákokra is érvényes a minimálbér vagy a garantált bérminimum.

Ha egy fiatal napi nyolc órát dolgozik, havi bérének legalább 167 400 forintnak kell lennie. Amennyiben középfokú végzettséget vagy szakképesítést igénylő munkát lát el, ugyanennyi munkáért legalább 219 000 forint illeti meg.

Ezek az összeghatárok az egyszerűsített foglalkoztatás esetében nem érvényesek.

A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, ugyanakkor a személyi jövedelemadó mértéke csupán 15 százalék, amit a munkaadó adóelőlegként von le a diák bruttó jövedelméből.

A kereskedelemben, a vendéglátásban és a szállodaiparban várható nagyobb mozgás

„Az iskolaszövetkezetek hivatalos szerződéssel, NAV-lejelentéssel és munkabiztonsági oktatással együtt foglalkoztatják a diákokat, emellett a munkavégzés körülményeit is folyamatosan ellenőrzik a megbízónál. Működésüket szövetkezeti törvény és a Polgári törvénykönyv szabályozza, így kizárható annak az esélye, hogy a tagok átverés áldozatává váljanak és ne jussanak hozzá a fizetésükhöz – mondta a hirado.hu-nak Bor Katalin, a Mind-Diák Szövetkezet cégvezetője.

Elmondása szerint továbbra is a kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom és szállodaipar terén várható a legnagyobb mozgás munkaerőpiacon, ezenkívül a különböző termelőüzemekben továbbra is magas a diákmunkások iránti igény, főleg a nyári dolgozói szabadságok helyettesítésére. A szalag- és fizikai munka visszaszorulóban van, a felsőoktatásban tanulók miatt pedig egyre inkább teret nyernek a szakmai gyakorlatot biztosító munkalehetőségek is.

Kiemelt szerep juthat a diákmunkának

Nyáron nem csupán az idénymunkák, hanem az újranyitó vendéglátó- és szálláshelyek, a visszatérő rendezvények, illetve a kereskedelmi szektorban működő cégek is jelentős pluszmunkaerőt igényelnek, amelyben kiemelt szerep jut a diákmunkának – közölte a Trenkwalder munkaerő-kölcsönző és -közvetítő. A cég felhívta a figyelmet arra, hogy

a nyári hónapokban a 15–24 év közötti korosztályból foglalkoztatottak száma megközelítheti a 300 ezret,

miközben tavaly júniusban ebben a korosztályban 257 ezren, az idén áprilisban pedig 271 ezren dolgoztak.

A szolgáltató közelmúltban elvégzett felmérése szerint a legtöbb diák alkalmi munkalehetőséget keres (a diákmunkát végzők 36 százaléka). Folyamatos, de a tanulmányaikhoz kevésbé köthető munkavégzést a megkérdezettek 33 százaléka végez, és 31 százalék azok aránya, akik gyakornoki pozícióban vannak az őket foglalkoztató cégnél.

A Trenkwalder kutatásában részt vevő cégek 75 százaléka tartja a diákmunkát gyorsnak és rugalmasnak, 56 százalékuk a költséghatékonyságot emeli ki. A munkaadók 65 százaléka ugyanakkor kevésbé megbízhatónak véli a diákokat a többi alkalmazotthoz képest, különösen fizikai területen – mutattak rá.

Ennek oka a szolgáltató szerint az lehet, hogy sok esetben a diákmunkások alkalmazását nem előzi meg előszűrés, amely más felvételi folyamatban rutinszerűen lezajlik.

Hova fordulhat a diák jogsérelem esetén?

A munkaviszonnyal kapcsolatos problémákat, kifogásokat először a munkáltatóval érdemes megvitatni. Amennyiben ez nem vezet eredményre, több olyan fórum is rendelkezésre áll, amelyeken a jogsérelem orvosolható. A munkavállalót ért jogsérelem orvoslásának lehetséges fóruma a diák munkavállalók esetében is a bíróság (munkaügyi perben a fővárosi, illetve a megyei törvényszék jár el).

Az alapvető munkajogi szabályok betartását a fővárosi és megyei kormányhivatalok foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzést ellátó szervezeti egységei biztosítják. Elérhetőségük a mvff.munka.hu vagy a www.kormanyhivatal.hu honlapon megtalálható.

Fiatalok, vigyázat!

A 21 éves András a hirado.hu-nak elárulta, hogyan károsították meg, amikor diákmunkát vállalt.

Két éve nyáron, strandon vállaltam munkát konyhai kisegítőként egy menzán. A tulajdonossal nem találkoztam személyesen, azt mondta, elég lesz, ha megadom az adataimat, és vezetem a ledolgozott óráimat, neki elég lesz csak a fizetés előtt egy nappal bejelenteni a ledolgozott munkaidőt. Furcsállottam ezt a fajta adminisztrációt, de valamiért eszembe sem jutott, hogy talán mégsem kéne jelentkeznem. Hivatalos szerződést nem kötöttek velem, de az órabér kecsegtető volt, nekem pedig munkára volt szükségem, így hát elvállaltam.”

Utólag kiderült, nagy hibát követett el. A fizetését kéthetente ígérték készpénzben. A 16. ledolgozott nap elteltével mégsem kapott semmit, de mivel bizakodott, folytatta a munkát. Három hét múlva még mindig üres pénztárcával állt, ezért felkereste a főnököt, mert már erősen gyanús volt neki a dolog.

„Egész nap hívogattam, de nem vette fel. A menzára nem járt be, azt sem tudtam, hogy néz ki. Egyedüli kisegítőként dolgoztam abban az időszakban, a szakácsoknak és a felszolgálóknak pedig volt szerződésük. Tőlük is érdeklődtem a tulaj holléte felől, de egyikük sem tudott semmit. Kétségbeestem, mert még sosem vertek így át. Felmondtam, többet vissza sem mentem. A szüleim sem tudtak tanácsot adni,

mert mivel nem volt szerződésem, hivatalosan nem is dolgoztam ott

– mesélte.

A címlapfotó illusztráció.