×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Ma tartotta az Országgyűlés tavaszi ülésének utolsó előtti ülését

 

A képviselők hétfőn interpellációkat intézhetnek a kormány tagjaihoz tavaszi ülésszakát utolsó előtti ülésén. A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyet az interpellációk és az azonnali kérdések követnek egy-egy órában, majd kérdések hangozhatnak el további 30 percben. Cikkünk frissül.

A Fudan Egyetemről és a kormány megítéléséről is szó volt az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt.

Az ülés előtt a képviselők megemlékeztek Horváth Miklós volt országgyűlési képviselőről.

Párbeszéd: Az emberek nem akarnak kínai egyetemet Budapesten

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt: az emberek nem akarják a kínai hitelből épített kínai egyetemet, helyette a vidéki magyar fiataloknak akarnak Budapesten lakhatást. Orbán Viktor azt ígérte, nem lesz olyan, ami a budapestieknek nem kell, és be kellene tartani az ígéretét a miniszterelnöknek – mondta. Hozzátette: ennek ellenére szavazást akarnak a parlamentben a Fudan Egyetemről.

Közölte: aki elfogadja ezt a törvényt, az a magyarok akarata ellen szavaz, feladja Magyarország függetlenségét. A kormány már most eldöntené a Fudan kérdését, de az emberek csak 2023-ban szavazhatnak róla – hangsúlyozta. Hozzátette: ha nem vonják vissza a törvényt, a jövő évi országgyűlési választás erről is fog szólni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára válaszában kifejtette:

úgy tűnik, az ellenzék is jó eszköznek tartja a konzultációt, pedig a kormány által kezdeményezett konzultációkat támadta.

Sajnálatos, hogy egy egyetem kérdéséből politikai kampánykérdést csinálnak, mert egy új egyetem bővíti a tudást és pozitív gazdasági hatásai lehetnek – mutatott rá.

Úgy látja, amit a képviselő mond, az politikai hisztériakeltés, mert még nincsenek kidolgozott tervek, és ha meglesznek, a kormány támogatja, hogy akár népszavazás is legyen e kérdésben. Ha pedig az ellenzék a lakhatás ügyében akar támogatást adni az embereknek, ne támadja a kormány otthonteremtést segítő intézkedéseit – kérte.

Megjegyezte: az embereknek gondot okoznak az óriási dugók Budapesten, egy autósellenes politika rajzolódik ki a fővárosban.

LMP: Vissza kellene vonni a javaslatot a Fudan Egyetemről

Keresztes László Lóránt (LMP) közölte: a kormány szerint a Fudan Egyetem ügye nem alkalmas arra, hogy vitát folytassanak róla, kedden mégis szavaznának róla a parlamentben. Ha nem vonják vissza a javaslatot, az azt jelenti, hogy semmibe veszik az emberek véleményét - jelentette ki.

Azt mondta: a közpénzek kiszervezéséről nem kérdezték meg az embereket, és fideszes irányítás alá vonták szinte a teljes magyar felsőoktatást. Most pedig a magyarok akarata ellenére akarják megépíteni a kínai campust Budapesten a magyar adófizetők pénzéből - fűzte hozzá.

Megjegyezte: az elfogadandó költségvetés nem az újraindítást segíti, hanem a jövő felélését jelenti, és lesöpörték az ellenzék hozzá benyújtott javaslatait.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt,

korábban Karácsony Gergely tönkretette az LMP-t, és mostanra a párt feladta a korábbi elveit, teljesen betagozódott a „Gyurcsány-kórusba”,

ezt bizonyítja a képviselő felszólalása is.

Közölte: a Fudan Egyetem ügyében a tervezés zajlik, az ehhez szükséges jogszabályok vannak a Ház előtt. Ha elkészülnek a tervek, a költségbecslések, akkor lehet érdemben vitát folytatni és akkor érdemes megkérdezni az emberek véleményét – fejtette ki.

Kitért rá: a felsőoktatási modellváltás hozzájárul a magyar fiatalok sikerességéhez, és a kormány jelentős fejlesztési forrásokat biztosít az egyetemeknek.

DK: Az emberek meg fogják buktatni a kormányt

Gyurcsány Ferenc (DK) azt mondta, remélhetőleg ez az utolsó tavaszi ülésszak, amikor a kormánypártok adják a parlament többségét. A kormány megítélésénél az a kérdés, hogy ösztönpolitikát folytat-e, vagy van helye az értelmes szónak, érvelésnek, párbeszédnek – folytatta.

Úgy vélte, rég eldőlt ez a dilemma, a jelenlegi kormány ösztönpolitikát képvisel, a választók ösztöneire játszva, azokkal visszaélve megvonja a nemzettől a lehetőséget, hogy racionális vitában döntsön a jövőjéről. Azonban az emberek erre rájönnek majd és megbuktatják a kormányt – jelentette ki.

Gyurcsány Ferenc szerint a kormány a nemzet javára hivatkozik, minden embertelen rendszer ezt tette, azt gondolta, hogy megváltoztatja a hazát, de a kormány veszíteni fog, ahogy az elődei is. Mintáik – Oroszország és Törökország – a világnak nem minták, hanem elrettentő példák – mondta.

Megjegyezte: a szeretet és a szerelem szabadságával megy szembe, amit a kormány tesz. Dömötör Csaba azt mondta a képviselőnek, hogy

az ösztönpolitikához az erőszakosság is hozzátartozik és „maguk ugyanolyan erőszakosak”, mint 2006-ban voltak.

Művészeket, alkotmánybírókat, újságírókat, másként gondolkodókat fenyegetnek – sorolta az államtitkár.

Közölte: most demokrácia van, ennek következménye, hogy az erőszakos politika ellenzékben van, és az ország érdeke, hogy ez így is maradjon. A magyaroknak van tapasztalatuk a baloldali kormányzásból, és a baloldal most is adóemelést szeretne, szétszedné a családtámogatási rendszert, az egyesült európai államok keretében jogköröket adna át Brüsszelnek – vélekedett.

Gyurcsány Ferenc bekiabált az államtitkár felszólalása közben, amire Kövér László házelnök azt mondta, ennek meglesz a következménye.

A kormányzati politikáról és a koronavírus-járvány elleni védekezésről is szó volt hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: A Fidesz emberellenes kormányzásának véget kell vetni

Tóth Bertalan (MSZP) véleménye szerint Orbán Viktor 11 év fideszes „szerencsétlenkedés” után rádöbbent, hogy a magyar családok, nyugdíjasok többsége rosszul él. Hozzátette: Orbán Viktornak az is eszébe jutott, hogy jönnek a választások, a vesztét érzi, ezért a fosztogató üzemmód mellett egy kicsit bekapcsolja az osztogató üzemmódot is.

Elmondta: ezzel nem lehet eltakarni a valóságot, hogy a Fidesz pocsékul védekezett a koronavírus-járvány ellen, a válságkezelésre szánt pénzt elpazarolta Mészáros Lőrinc támogatására, vadászkiállításra, stadionokra, űrkutatásra, közben orosz és kínai adósságba veri az országot.

Helyesnek minősítette a gyermekes családoknak ígért adóvisszatérítést, de szerinte a jelenlegi rossz helyzetet a Fidesz idézte elő, mert minden olyan javaslatot elutasított a járvány alatt, amely az emberek biztos megélhetését segítette volna. A Fidesz emberellenes kormányzásának véget kell vetni – hangoztatta.

Sürgette a minimálbér adómentessé tételét, az alacsony fizetések adójának csökkentését, az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra, a többi élelmiszer áfájának pedig 18 százalékra csökkentését, valamint a nyugdíjfelzárkóztatást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte,

az ellenzék a 2010 előtti korszakot hozná vissza a Gyurcsány Ferenc mögötti emberekkel.

Elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy a DK elnöke után azt mondják, észszerűtlen és elvetemült dolog, hogy a magyar családok visszakapják az szja-t.

Minden magyar család hátrányára politizálnak – vádolta az ellenzéket. Szóvá tette, hogy milyen csekély mértékben emelte a baloldal kormányon a minimálbért, hogy hogyan kezelte a válságot. Kitért arra is, hiába akarja az ellenzék a kispénzűek érdekeit védeni, a miniszterelnökei – Gyurcsány Ferenc, Medgyessy Péter és Bajnai Gordon  – milliárdosok.

Teljesen hiteltelen az ellenzék – hangoztatta.

Jakab Péter (Jobbik): Nem lehet elnémítani

Jakab Péter (Jobbik) kifogásolta, hogy a fideszesek nem mennek be a parlamenti ülésterembe, ha felszólal, holott nekik ez a munkahelyük, ahol milliós fizetésért ülnek.

Hangsúlyozta azt is, hogy nem akarja elfogadni az Orbán-rendszert, le akarja győzni azt. Hozzátette: nem akar olyan emberré válni, mint a 30 éve országgyűlési képviselő politikusok, megalkuvóvá, szolgalelkűvé, hatalommániássá, tolvajjá.

Hozzátette: számára egyetlen mérce létezik, az igazságérzete. Ragaszkodik ahhoz, hogy kimondhassa: elég volt abból, hogy a kormánypártok megalázzák, kisemmizik a magyarokat, kormányzás helyett mást sem tesznek, mint lopnak és gyűlölködnek.

Ha a kormánypártokat sérti az igazság, nem az a megoldás, hogy őt elnémítják – közölte Jakab Péter. Mint mondta, büntetésekkel őt nem lehet elhallgattatni, csak tisztességes kormányzással, adjanak jólétet a magyaroknak és „esküszöm befogom a számat”.

Úgy fogalmazott: nem hátrál, történjen bármi, „a hazámat nem adom”, „maradok az, aki vagyok, egy egyszerű vidéki gyerek”. Soha nem fognak tudni megtörni a budai Vár urai, se a köpcösök, se a bajszosok – hangoztatta.

Kövér László házelnök közölte, a tavaszi ülésszak utolsó ülése miatt igyekszik méltányos és elnéző lenni a képviselővel.

Reméli, a képviselőnek nyáron lesz módja kipihenni magát és mentálisan sokkal jobb állapotban lévő frakcióvezetőt üdvözölhetnek majd

– mondta.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára megjegyezte, hogy a jobbikos képviselő felszólalásának nagy része önmagáról szólt. Rossz produkciónak tartotta azt, amit a képviselő hétről hétre előad. A hitelességet hiányolta a politikus felszólalásaiból, mivel a Jobbik összeállt a legnagyobb posztkommunista oligarchával.

Szerinte a Jobbik-elnök elárulja sajátjait, amikor azok mellé áll, akikkel szemben a pártja létrejött. Megjegyezte azt is, Gyurcsány Ferenc a rendszerváltás előtt is politikai vezető volt.

Kifogásolta azt is, hogy a koronavírus-járvány alatt semmit nem csinált a Jobbik, a kormányt támadta inkább. Az államtitkár korunk Julius Caesarjának nevezte a jobbikos politikust, nem a dicsőséges hadvezérnek, hanem olyan embernek tartotta, aki jött, látott és majd nem győz bocsánatot kérni.

KDNP: Sikeres járványkezelés után újraindítjuk a gazdaságot

Simicskó István (KDNP) kihívások évszázadának nevezve a 21. századot azt mondta, sikeres volt a koronavírus-járvány elleni védekezés. A kormány mindent megtett, jól szervezte a védekezést – jelentette ki. Szólt arról is, hogy a baloldalra a védekezés során sem lehetett számítani, sőt még hátráltatta is azt.

Elmondta, hogy a jövő évi költségvetés segíti a gazdaság újraindítását és bízik benne, hogy az kellő garanciát jelent a magyar családoknak a boldoguláshoz.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára rámutatott arra, hogy a válságban nagyon fontos volt a stabil gazdasági háttér, a szuverén nemzeti politika, az emberek összefogása, a patrióta gazdaságpolitika.

Bele se merünk gondolni, mi lett volna, ha Gyurcsány Ferenc vezeti az országot a járvány alatt

– hangoztatta, majd felidézte a 2010 előtti baloldali válságkezelést.

Bírálta Brüsszelt is, amely szerinte béna kacsaként viselkedett, szerinte mindenütt a nemzeti válaszok tudtak csak valós eredményt felmutatni. Kitért arra is, hogy a járvány harmadik hullámának letörése után biztonságosabb és kevésbé törékeny gazdaságot akarnak létrehozni.

A családi adóvisszatérítésről, valamint Szlovénia függetlenné válásának 30 éves jubileumáról volt szó az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt, majd a képviselők áttértek az interpellációkra.

Fidesz: A családokat viselte meg legjobban a válság

Selmeczi Gabriella (Fidesz) köszönetet mondva az egészségügyi dolgozók munkájáért hangsúlyozta: a koronavírus-járvány harmadik hullámának legyőzéséhez nemzeti összefogásra volt szükség. Hozzátette: a baloldal azonban pánikkeltéssel igyekezett elbizonyítani az embereket, különbséget tettek vakcina és vakcina között.

Megjegyezte:

a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően Magyarország 1-1,5 hónappal hamarabb tudott újraindulni az európai országoknál.

A gazdaság újraindításának legújabb elemét, az 5,5 százalékos GDP-emelkedés esetén a gyermeket nevelőknek az átlagjövedelem mértékéig szóló személyi jövedelemadó-visszatérítést azért nevezte fontosnak, mert a családokat viselte meg leginkább a járvány.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a baloldalra nem lehetett számítani a járványidőszakban. Úgy fogalmazott: a baloldal valós programja a vizitdíj újbóli bevezetése, melyről Gyurcsány Ferenc beszélt és a kórházak 45 százalékának bezárása, amelyet László Imre, a DK politikusa említett egy televízióinterjúban.

A baloldal azért nevezi a családok számára előnyös kormányzati adóvisszatérítési javaslatot ésszerűtlennek és elvetemültnek, mert ők nem a magyar családoknak adnák vissza ezt a pénzt, hanem a bevándorlókra és a bevándorlásra költenék, hogy így feleljenek meg Brüsszelben - vélekedett.

Szószóló: Harminc éve független Szlovénia

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a Szlovén Köztársaság függetlensége kikiáltásának harmincadik évfordulójáról és magyarországi szlovén közösségre gyakorolt hatásairól emlékezett meg hangsúlyozva a jó szomszédi viszony fontosságát.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is méltatta a két nép összefogását, mely hozzájárul, hogy mindkét országban megmaradhassanak a nemzetiségek. Hozzátette:

a kormányra továbbra is számíthat a szlovén nemzetiség.

A képviselők döntöttek arról, hogy kivételes eljárásban tárgyalják a polgári törvénykönyvről szóló 2013-as törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezések módosítását, valamint a 2021-es költségvetés módosítását.

Interpellációk

Jobbik: Csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez

Gyüre Csaba (Jobbik) az Európai Ügyészség feladatairól beszélt. Olyan problémákkal foglalkozik a testület, amelyet a magyar szerveknek is vizsgálniuk kell, de ritkán jutnak el bírósági szakaszba az ügyek, illetve ritkán van felelősségre vonás – mondta.

Úgy vélte, Magyarországon felerősödött a korrupció, sőt rendszerszintűvé vált, ezért kellene csatlakozni az Európai Ügyészséghez, ahogyan azt a legtöbb európai uniós tagállam tette. Az emberek is szeretnék felszámolni a korrupciót és támogatnák a csatlakozást az európai intézményhez – közölte.

Völner Pál igazságügyi államtitkár úgy válaszolt, a távolmaradás az Európai Ügyészségtől szuverenitási kérdés, és a csatlakozás nem illeszkedik az alaptörvényhez sem.

Minden uniós tagállamnak – így Magyarországnak is – joga van kimaradni ebből

– tette hozzá.

Elmondta: az Európai Ügyészséggel olyan szervezet jött létre, amelynek első vezetője önmagában is cáfolja az elfogulatlanságot, hiszen koncepciós eljárásokat folytatott magyar politikusok ellen Romániában. Kifogásolta, hogy a képviselő pártja azokkal lép szövetségre, akik ellen korábban rendszeresen utcára vonultak.

A képviselő nem fogadta el a választ.

MSZP: A szociális területre jövőre megint kevesebb jut

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint jövőre megint kevesebb jut a szociális területre, a szegénységben élők, a családok, a kisnyugdíjasok, a szociális problémával küzdők, a munkanélküliek nem számítanak ennek a kormánynak.

A 2022-es költségvetés csak a kormány tagjainak és üzleti barátainak jelenti az újraindítás költségvetését, sok magyar családnak viszont újabb veszteségeket jelent, hiszen az évek óta nem változó ellátások, támogatások már elinflálódtak – mondta.

Úgy látja, egy válságban a szociális hálón erősíteni kell, nem pedig hagyni tovább foszlani. A kormány szándékai szerint azonban a szociális biztonság alapjait érintően semmilyen érdemi beavatkozásra nem kerül sor – vélte.

Zsigó Róbert, a családokért felelős tárca nélküli miniszter parlamenti államtitkára kifejtette:

a képviselő félretájékoztatja és elbizonytalanítja az embereket.

2010 előtt a baloldali kormányok intézkedéseikkel csak nehézségeket okoztak a családoknak, a képviselő mégis a mostani kormányt kéri számon – jelentette ki.

Az államtitkár ismertette: több területen emelkedik a támogatások összege, a kormány intézkedéseivel segíti a családokat, a nyugdíjasokat. Kérdés, hogy a baloldal célja Gyurcsány Ferenc visszahozatala-e a hatalomba vagy a családok boldogulásának támogatása, mert a kettő nem fér össze – jelentette ki.

A képviselő a választ nem fogadta el.


A minimálbérről, a szociális dolgozók és a pedagógusok béréről, valamint a Fudan Egyetem ügyéről is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

DK: emelni kell a minimálbért

Arató Gergely (DK) arról beszélt, hogy Magyarországon a bérből és fizetésből élők egyre rosszabbul élnek a magas infláció miatt, egyre drágább lesz minden. Ezért lenne fontos, hogy a minimálbér lépést tartson a növekvő inflációval – mutatott rá.

Közölte: amióta Orbán Viktor kormányoz, minden környező országban jobban emelkedett a minimálbér. A kormány mégis ellenzi az európai minimálbért – tette hozzá.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált, a képviselő álságos módon arról szónokol, hogy bajban vannak a magyar emberek, de a baloldali kormányok idején csúcson volt a munkanélküliség, megszorításokkal sújtották az embereket, csődbe juttatták az önkormányzatokat. 2020-ban azokon a településeken, ahol hatalomra jutott a baloldal, megszorításokat vezetttek be és nem támogatták a járvány elleni védekezést sem – jelentette ki.

Megjegyezte: a kormány az elmúlt időben emelte a minimálbért, ezt az európai statisztikák is alátámasztják, jelenleg pedig a 200 ezer forintos minimálbért tűzték ki célul.

A képviselő a választ nem fogadta el.


LMP: mikor emelik a szociális dolgozók és a pedagógusok bérét?

Csárdi Antal (LMP) elmondta, megnövekedtek a szociális dolgozók és a pedagógusok terhei, de a kormány nem vesz róluk tudomást, nem jár nekik extra bérkiegészítés, a befagyasztott bérek nem alkalmasak a normális életszínvonal megteremtésére, a fokozott leterheltség enyhítéséhez pedig nem kapnak semmilyen szakmai, mentális támogatást.

Hozzátette: a szociális dolgozók végezettségtől és szakmában eltöltött időtől függetlenül alig visznek haza 190 ezer forintnál többet, a pedagógusok sem tömik tele a pénztárcájukat a havi 250 ezer forintos átlagfizetésükkel.

Szorgalmazta közalkalmazottak megfelelő színvonalú bérezését. Azt kérdezte, mikor kapnak a pedagógusok és a szociális dolgozók a megalázónál magasabb fizetést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrásának Minisztériumának parlamenti államtitkára felszólalását azzal kezdte, hogy elmondta, a képviselő azokkal indul a választáson, akik elvettek egy havi bért a szociális, az egészségügyi dolgozóktól és a pedagógusoktól, akiket el is bocsátottak.

Elmondta, a mostani kormány egészségügyre 141 százalékkal fordít többet, mint 2010-ben a szocialisták. Hozzátette: köznevelésre 71 százalékkal, szociális ellátásokra 158 százalékkal van több, mint 11 évvel ezelőtt.

Közölte, a pedagógusokkal kezdték a béremelést. Szerinte egy pedagógus II.-es besorolású, két évtizede dolgozó tanár 368 ezer forintot keres.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el. Párbeszéd: visszavonják-e a népszavazásig a Fudannal kapcsolatos törvényjavaslatokat? Tordai Bence (Párbeszéd) aziránt érdeklődött, hogy a kormány visszavonja-e a népszavazásig a Fudan Egyetemmel kapcsolatos törvényjavaslatokat.

Felidézte, hogy rég nem látott méretű tüntetést tartottak a beruházás ellen és egy felmérés szerint a magyarok kétharmada ellenzi a Diákvárost kiszorító Fudan Egyetemet. Emlékeztetett arra, hogy több miniszter is azt közölte, a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában nem létezik.

A képviselő szerint ez azt jelenti, hogy kedden a kormány nem terjeszti parlamenti szavazásra a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló, valamint a Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslatokat. Ha valóban a népre bíznák a döntést, akkor az Országgyűlés kedden nem szavazhat a javaslatokról – közölte.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a Fudan Egyetem ügye felsőoktatási szakmai kérdésként indult, amelyből a baloldal politikai cirkuszt csinált, kicsinyes, provinciális céljaira akarja felhasználni. A politikai hisztériakeltés csúcsának nevezte az egyetem ellen tartott júniusi eleji tüntetést.

Szerinte ha a fővárosi és kerületi vezetők valóban dolgozni akarnának, akkor a tárgyalóasztálnál segíthetnék a diákváros előkészítését, ellenkező esetben az ő felelősségük lesz, ha ezek a területek megmaradnak rozsdatemetőnek.

Kitért arra, hogy a beruházás finanszírozásáról semmilyen döntés nincs, akkor lehet erről dönteni, ha tervek elkészülnek. Jelezte, támogatják, hogy a budapesti emberek népszavazáson mondják el a véleményüket a kérdésről.

Tordai Bence a választ nem fogadta el.


A vállalkozások támogatásáról, a Magyar Természettudományi Múzeumról és a családtámogatásokról is szó volt hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben. A képviselők ezután áttértek az azonnali kérdések tárgyalására.

Fidesz: milyen intézkedésekkel segíti a kormány a vállalkozások talpra állását?

Szatmáry Kristóf (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámának letörése után milyen intézkedésekkel segíti a kormány a vállalkozások talpra állását. Szerinte ha hallgatnak Brüsszelre és a magyar baloldalra, talán még mindig tartana a harmadik hullám. A Fidesz-kormánynak azonban fontosabb volt az emberek egészsége, a gazdaság megóvása, a munkahelyek megóvása, mint a megfelelési kényszer – hangoztatta, majd arról is beszélt, hogy a fokozatos újraindítás további élénkülést hoz a munkaerőpiacon, és tovább erősödhetnek a vállalkozások.

Schanda Tamás államtitkár válaszában közölte, a kormány jelentős támogatást nyújtott a bajba került vállalkozásoknak, az ágazati bértámogatást a koronavírus miatt nehéz helyzetbe került szektorok, a turizmus, a vendéglátás területén működő cégek kapták.

Hozzátette: a kormányzati válságkezelés nemzetközi összevetésben is kimagasló eredményességét mutatja, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a foglalkoztatás 2021 első negyedévére.

Elmondta, a kormány továbbra is vállalja, hogy legalább annyi munkahelyet hoz létre, mint amennyit a vírus elpusztít. Ennek szellemében indította el a kormány a gazdaság-újraindítási akciótervet – mondta.

A kormánypárti képviselő a választ elfogadta.


Jobbik: Mi garantálja a Magyar Természettudományi Múzeum jövőjét?

Brenner Koloman (Jobbik) interpellációjában arról beszélt: a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetése kapcsán komoly szakmai aggályok merültek fel, és a költöztetés veszélyezteti az intézmény jövőjét. Megalázóan alacsonynak nevezte a dolgozók bérét, valamint azt mondta: a főigazgató egyes humánpolitikai lépéseiben, kinevezésekben a „szakmaiság nyomokban sem fedezhető fel”.

Azt kérdezte, ilyen körülmények közt mi garantálja a Magyar Természettudományi múzeum tekintélyének, színvonalának fennmaradását és az intézmény jövőjét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában elmondta: tavaly 55 milliárd forint többletforrásból 6 százalékos béremelés valósult meg a kulturális szférában, a jövő évi költségvetésben pedig 490 milliárd forintot tervez a kormány a kultúrára fordítani.

A múzeumi átalakításokra sikeres és jó példának hozta a Szépművészeti Múzeum valamint a Magyar Nemzeti Galéria integrációját, amely minta lehet a belvárosi múzeumok számára is – tette hozzá.

Az interpelláló nem fogadta el a választ.


KDNP: mivel segíti a kormány a magyar családokat 2022-ben?

Harrach Péter (KDNP) azt mondta: a Fidesz-KDNP kormány 2010 óta mintegy háromszorosára emelte a családok támogatását, amelyet arányaiban, egész Európában az egyik legmagasabbnak nevezett. Hozzátette: a családtámogatásra fordított összegek 2021-ben a GDP öt százalékát teszik ki.

Az intézkedések közül kiemelte a gyermekek után járó családi adókedvezményt, mellyel a rendszer bevezetése óta 2021 végéig összesen mintegy 3315 milliárd forint maradt a magyar családoknál.

A csokkal eddig 280 ezer családnak segítettek lakáscéljaik megvalósításában, ez a Babaváró támogatás lakáscélra fordított részével együtt mintegy 2200 milliárd forintnyi forrást jelentett – sorolta.
Interpellációjában arról érdeklődött, hogy milyen intézkedésekkel segíti a kormány a magyar családokat 2022-ben.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár kiemelte: a kormány politikájának középpontjában a családok állnak, beleértve a fiatalokat és az időseket is, és folyamatosan bővítik támogatásaikat.

A megkezdett munkát 2022-ben is folytatják, jövőre a 25 éven aluli fiatalok személyi jövedelemadómentességet kapnak, újabb egyheti összeget építenek vissza a tizenharmadik havi nyugdíjba. A megelőlegezett tartásdíj összegét a minimálbér 30 százalékára, 50 220 forintra, az árvaellátást pedig duplájára emelik, továbbá a családok adóvisszatérítése 530-580 milliárddal tervez a kormány – ismertette.

A képviselő elfogadta az interpellációra adott választ.


Jobbik: megvalósul-e a kórházreform?

Rig Lajos (Jobbik) arra az egészségügyi tanulmányra kérdezett rá, amely kórházi osztályok megszüntetéséről, funkcióváltásról szól. Azt mondta: az Országos Kórház Főigazgatóság előtt egy olyan dokumentum is van, amely tartalmazza a megszüntetendő intézményeket.

Azt kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárától: egyetért-e a miniszterelnök kijelentésével, miszerint ezek nem valósulnak meg? A kórház főigazgatóság dönthet-e ilyen kérdésekről?

Rétvári Bence államtitkára megerősítette, hogy nem készül reformra a kormány, nem is tárgyalt ilyet. Ugyanakkor jövőre többletforrást kap az egészségügy – hangsúlyozta –, ezzel 141 százalékkal növekszik a Fidesz-KDNP-kormány alatt az egészségügynek juttatandó forrás.

Felhívta a figyelmet arra, hogy László Imre (DK) szerint a kórházak 45 százalékát be kellene zárni. „Önök nem reformra, hanem megszorításra készülnek” – szögezte le.


Egy tatai projektről, a Fertő tavi beruházásról, az úthálózatról és a főpolgármesterről is szóltak az azonnali kérdések az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: hogyan segítenék Tata világörökségi védelmét?

Gurmai Zita (MSZP) egy tatai kutulrális és idegenforgalmi programról beszélt, amelynek célja, hogy a város műemlékei a világörökség részévé váljanak. Ez új esély a történelmi városmag megőrzésére – hangsúlyozta.

Azt kérdezte: miként kívánják segíteni a város önkormányzatát, hogy színvonalas, megalapozott előkészítő anyag készülhessen?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: ha egy önkormányzat szerint valami jó az ott élőknek, azt a kormány is támogatja. Így a kormány minden feltételt biztosít a tatai projekthez. Egyetértett azzal, hogy Tata városa alkalmas a világörökségi cím elnyerésére.

Teljes mértékben készek vagyunk együttműködni mind a város vezetésével mind az országgyűlési képviselőjével abban, hogy a célok megvalósuljanak” – hangsúlyozta.


DK: a kormány veszélyezteti a Fertő tó természeti értékeit

Sebián-Petrovszki László (DK) szerint a kormány nem veszi figyelembe a Fertő tó természeti értékeit azzal, hogy ott egy luxusszálloda építése kezdődött.

Mindenki, aki él és mozog, tiltakozik” – hangsúlyozta –, az UNESCO is azzal fenyegetőzött, hogy a tó elveszítheti a világörökségi státuszt, ha nem állítják le az építkezést. A legdühítőbbnek a cölöpházak ledózerolását nevezte.

Gulyás Gergely azt felelte: amit a képviselő egy hirtelen, elkapkodott beruházásnak tüntet fel, valójában sok éve tartó tervezett fejlesztés. Egy ökoközpont, valamint vízitelep létesül, ami a fürdőkultúra fejlesztését is szolgálja, és méltó a 2001 óta fennálló világörökségi címhez.

2017-ben egy egységes szerkezetű előzetes vizsgálat készült – sorolta –, majd természetvédelmi értékelés is készült, három éve pedig a teljes fejlesztés megkapta a környezetvédelmi engedélyt.

Ennél alaposabban, régebben, megfelelőbben előkészített beruházás alig van Magyarországon, ami a helyben élők támogatását is élvezi - jelentette ki. Közölte azt is: osztrák területen a fejlesztések megvalósultak, magyar területen nem, így az osztrák érdek, hogy a magyar ne valósuljon meg.


LMP: nem a természet védelmét szolgálja a beruházás a Fertő tónál

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy ellátogatott a Fertő tóhoz, amely egy nemzeti park része. Meglátása szerint egy nemzeti parknak nem a turizmus fejlesztése, a nagyobb forgalom, a természeti értékek tönkretétele a célja, hanem az élőhelyek, a természeti értékek védelme. De egy ilyen nagy beruházás nem ezt a célt szolgálja – jelentette ki.

Kijelentette: a beruházás bizonyos vállalkozók érdekét szolgálja, nem az emberek, a jövő nemzedék érdekét, és megtestesíti a kormány álláspontját a környezetvédelemről.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy válaszolt, hogy eltérően gondolkodnak, hiszen szerinte a nemzeti parkok fejlesztése a turizmus fejlesztését is szolgálja, az jó, ha több ember látogat el oda. Olyan fejlesztés ez, ahol a zöldfelület aránya kimagasló lesz, és ökoparkot alakítanak ki, amely a térség élővilágát mutatja be – magyarázta.

Hangsúlyozta: a térségnek érdekében áll a fejlesztés.


Párbeszéd: a kormány közpénzt játszana ki fideszes oligarcháknak

Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta: a kormány a következő 35 évre a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot magánkézbe akarja adni, hogy ugyanannak a nyertes vállalkozónak a cégeit hizlalják a fejlesztések. Ez több tízezer milliárdos bevételt garantál a kiválasztott vállalkozónak – mondta, és hozzátette: a hírek szerint Szíjj László lesz a nyertes.

Megjegyezte: a kormány fideszes oligarcháknak akar közpénzt kijátszani.

Gulyás Gergely közölte: egy uniós nyílt közbeszerzésről van szó, ennek bármely uniós cég lehet a nyertese. Nem utak működtetéséről van szó, hanem arról, hogy valaki utat épít és azt működteti – magyarázta.

Úgy látja, így olyan utak is megépülhetnek, amelyek megerősítik Magyarország szerepét a nemzetközi tranzitforgalomban. Nem jó, hogy egy magyar nagyvállalkozót vádol meg a képviselő, és azt kell nézni, hogy Magyarország érdekét szolgálja-e a fejlesztés – vélekedett.


Fidesz: Karácsony Gergely hazugságspirálba keveredett

Dunai Mónika (Fidesz) kifejtette: Karácsony Gergely főpolgármester tolmácsot használ nemzetközi megbeszélésein, és emiatt kellemetlen magyarázkodásba kezdett, hiszen sosem volt államilag elismert nyelvvizsgája. Az eddigi kijelentései alapján egyre jobban belekeveredik egy hazugsásspirálba – fogalmazott.

Felvetette: ha Karácsony Gergelynek nem volt államilag elismert vizsgája, hogyan vállalhatott tanársegédi, majd adjunktusi állást a Corvinus egyetemen.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a főpolgármesternek nincs államilag elismert nyelvvizsgája, így nem lehetett volna kinevezni tanársegédnek az egyetem szabályzata alapján. Jól látható, hogy Karácsony Gergelyt Gyurcsány Ferenc „iskolázza”, mert ő is hazudik – emelte ki.

Közölte: ideje lenne, hogy a főpolgármester a rendszeres mellébeszélés helyett hihető magyarázatot adjon, és elsősorban a választók felé kell elszámolnia arról, hogy miért hazudott nekik, hogyan tudott az előírt kompetenciák nélkül dolgozni. Az ügyben vizsgálat folyik – fűzte hozzá.


A rendőrségről, a koronavírus elleni védekezésről is szó volt hétfőn az azonnali kérdések és válaszok, valamint a kérdések órájában az Országgyűlésben.

Jobbik: tömegesen akarnak leszerelni a rendőrök

Dudás Róbert (Jobbik) felidézte, hogy a kormány 2010-ben azt ígérte, rendet tesz, de helyette csak káosz alakult ki, nemcsak az országban, hanem a rendvédelmi szerveken belül is. Hozzátette: létszámhiány jellemzi a rendőrséget és a rendőrök tömegesen akarnak leszerelni. Mindent meg kell tenni, hogy a rendvédelmi dolgozók megfelelő körülmények között dolgozhassanak – jelentette ki. Mit tesznek azért, hogy megőrizzék az ország biztonságát? – kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára visszautasította, hogy káosz lenne az országban, vagy a rendvédelmi szerveknél.

Közölte, Magyarországon rend van, megerősítették a rendőrséget, szigorú törvényeket hoztak, harmadára csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt 10 évben.

Az államtitkár valótlannak nevezte a leszerelési hullámról készült felmérést, amely szerinte nem tekinthető reprezentatívnak.


KDNP: mindenki oltassa be magát!

Móring József Attila (KDNP) azt kérdezte, hogyan áll át az egészségügy a készenléti oltási rendre. Elmondta, Magyarország a koronavírus-járvány harmadik hullámának végén vakcinabőségben és a fokozatos felszabadultság érzésében várhatja a nyarat.

A képviselő mindenkit arra biztatott, aki még nem oltatta be magát a koronavírus ellen, az regisztráljon és oltassa be magát.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a koronavírus-járványt Magyarország a vakcináknak köszönhetően győzte le, az ország átoltottsága kiemelkedően magas. Aki oltást szeretne kapni, a regisztrálás után pár napon belül megkaphatja – tette hozzá.

Szerinte a járvány elleni védekezésben nem volt támogató a baloldal, támadták a lélegeztetőgépek, a vakcinák beszerzését, a kórházi ágyak átalakítását. Sehol sem segítették a folyamatot, sőt igyekeztek elbizonytalanítani az embereket, különösen a vakcinákkal kapcsolatban – hangoztatta.


MSZP: mikor hozzák nyilvánosságra az egészségügyről készült 350 millió forintos tanulmányt?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) elmondta, a Belügyminisztérium tavaly 350 millió forintért rendelt meg egy tanulmányt az egészségügy átalakításáról. A dokumentumot tíz évre titkosították - tette hozzá. Felelőtlennek nevezte a Fideszt, hogy a koronavírus-járvány körepén úgy akarja átalakítani a rendszert, hogy nem vonja be a szakmát és a lakosságot.

Mikor ismertetik a tanulmányt? Mit tartalmaz a tanulmány? – kérdezte.

Kontrát Károly államtitkár azt mondta, semmit sem titkolnak, és a kormány semmilyen átszervezést, reformot nem tervez, de tervezi az egészségügy átszervezését.

Közölte, 2010 óta 141 százalékkal emelkedtek az egészségügyi ráfordítások, szuperkórházat építenek és elkezdték az orvosi béremelést.

A baloldal kormányon csak elvett az egészségügyi kasszából, bevezette a vizitdíjat, 16 ezer ágyat számolt fel és hatezer dolgozót tett az utcára – sorolta.


Jobbik: mi lesz a mosonmagyaróvári kórházzal?

A mosonmagyaróvári kórház sorsáról érdeklődött az emberi erőforrások miniszterétől Magyar Zoltán (Jobbik), aki szerint leépítés zajlik a 90 ezer ember ellátásáért felelős intézményben, bezárnának egyes, a helyiek számára nélkülözhetetlen osztályokat, köztük a szülészetet.

Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: már korábban cáfolták ezeket a híreket, mivel a leépítés semmiféle kormányzati előterjesztésben nem szerepel.

Hozzátette: a kérdezőnek attól a baloldaltól kellene féltenie az egészségügyet, amelyiknek a szekerét tolja, hiszen egyes politikusaik a hazai kórházak 45 százalékának bezárásáról beszélnek, miközben a kormányzat jelentős többletforrásokat fordít az ágazatra.


MSZP: hol marad a válasz a közérdekű adatigénylésre?

Szabó Sándor (MSZP) azt tudakolta az emberi erőforrások miniszterétől, miért nem válaszolnak a közérdekű adatigénylésekre, legyen szó az egészségügyi személyzet összetételéről vagy a 2018-ban elfogadott öt nemzeti egészségügyi program részleteiről.

Rétvári Bence válaszában elmondta: Magyarország az egyike volt azon államoknak, amelyek a legrészletesebben tájékoztattak a koronavírus-járvány fejleményeiről, mert csak akkor lehet sikeresen küzdeni, ha bizalom van a polgárok és a védekezésben résztvevők között. Szerinte ez volt az oka, hogy a vakcinákat támadta az ellenzék.


DK: kapnak-e ingyenes antigén-tesztet a kínai vakcinával beoltottak?

Varga Zoltán (DK) arról kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy kapnak-e ingyenes ellenanyag-tesztet a kínai vakcinával beoltottak.

A képviselő azzal érvelt: „aggasztóan sokan” kérdőjelezik meg az Európai Gyógyszerügynökség által mindmáig nem engedélyezett kínai vakcinák hatékony voltát.

Rétvári Bence válaszában kiemelte: 5,5 millióhoz közelít a beoltottak száma, holott a kérdező azt jósolta korábban, hogy egymillióan sem veszik fel a kínai vakcinát, amelyet – számos más szervezethez hasonlóan – hatékonynak és biztonságosnak talált az ENSZ Világegészségügyi Szervezete.

Mindegyik vakcina biztonságos, ezt a magyar hatóságok is egyértelművé tették – jegyezte meg, hozzátéve, hogy minden oltóanyag hatásait kutatják, de az eredmények megszületése még hónapokat vehet igénybe.


Kérdések megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn délután, majd az államfő által visszaküldött ingatlannyilvántartási törvény módosító javaslatát tárgyalták meg a képviselők.

LMP: mi lesz a kerületek támogatásával?

Arról faggatta Csárdi Antal (LMP) a pénzügyminisztert, hogy a hat kormánypárti vezetésű fővárosi kerületnek adott útfelújítási juttatást követően mikor támogatják a többi kerületet is.

A kormány ezzel áll bosszút azokon az embereken, akik nem kérnek a jelenlegi kormány politikájából – fogalmazott.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány nem pártpolitikai alapon dönt a támogatásokról, viszont „a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat pontosan ezt csinálja”, álságos eljárással.

Hozzátette: a főpolgármester egy személyben módosította a budapesti útfejlesztési terveket, kihúzva négy, jobboldali vezetésű kerületet abból; a kérdésben szereplő juttatás a tőlük elvett programok kompenzálását szolgálja.


Párbeszéd: mi lesz a lakástakarékok helyett?

Szintén a pénzügyminisztert kérdezte Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd). Arra volt kíváncsi, hogy milyen lehetőséggel élhetnek a 2018-ban „beszántott” lakástakarékpénztárak helyett azok, akik nem vállalnak egyelőre gyereket.

Hozzátette: így az előtakarékosság helyett csak a hitelfelvétel vagy a gyermekvállalás között választhatnak azok, akik nem juthatnak világörökségi védettségű területen olcsón lakáshoz.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: a lakáskassza-rendszer megszüntetésének az volt az oka, hogy „aránytalanul nagy költségvetési terhet jelentett az államnak”, ugyanakkor az otthonteremtés helyett befektetésre ösztönzött.

Hozzátette: a Fidesz-kormány elsősorban a gyerekeseket és a gyermeket vállalókat támogatja.


Fidesz: miként épül a jászapáti sportközpont?

A testmozgás kiemelkedő szerepét hangsúlyozva a Jászapáti Honvédelmi sportközpont építéséről érdeklődött a szakminisztertől Pócs János (Fidesz).

Németh Szilárd, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára kiemelte: azért döntöttek a honvédelmi sportegyesületek és -központok létrejöttéről, mert rendkívüli ezen intézmények jelentősége a haza védelmében is.

A kérdésre válaszolva elmondta: a lő- és küzdőteret, valamint oktatótermet is magában foglaló intézmény minden helyben fontos sportfunkciót biztosítani fog.


Jobbik: lehet-e a tengernél nyaralni?

A magyarok a magyar tengernél szeretnének nyaralni. Ugye lehetővé teszik? – vetette fel kérdésében Steinmetz Ádám (Jobbik).

Hozzátette: a sikeres nyári szezon mentőöv lehet a térség idegenforgalma számára, ám oltottság hiányában sokan mehetnek az Adriára, ahol elég egy negatív koronavírus-teszt a fürdők, élményparkok látogatásához.

A járvány véget ért azoknak, akik beolttatták magukat - jelentette ki Rétvári Bence, hangsúlyozva, a biztonságot a vakcina felvételével lehet szolgálni.

Kiemelte: napokon belül fel lehet venni az oltást és választani lehet a típusok között.


Ingatlannyilvántartási törvény

A Ház megvitatta a törvényalkotási bizottság módosító javaslatát az ingatlannyilvántartási törvényhez, amelyet Áder János államfő megfontolásra visszaküldött a Háznak, mivel ellentmondásosnak ítélte annak hatályba léptető rendelkezéseit.

Héjj Dávid (Fidesz) elmondta: a módosítás orvosolja az államfő által megfogalmazott problémát.

Az előterjesztést eredetileg május 26-án fogadta el az Országgyűlés.

György István, a Miniszterelnökség államtitkára azt közölte: a normaszövegben az államfő nem talált kifogást, csupán a hatályba léptető rendelkezéseket ítélte ellentmondásosnak. A korrigált jogszabály támogatását kérte. Az ülés levezető elnöke a vitát lezárta.

Ezt követően bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitáival folytatta munkáját az Országgyűlés.

Elsőként a játékosügynöki tevékenység szabályozásával összefüggésben a sportról szóló törvény módosítását tárgyalta a Ház. Szabó Tünde, az Emmi sportért felelős államtitkára kiemelte: a sportszervezetek, szakemberek folyamatosan változó elvárásaihoz kell igazítani a törvényt. A javaslat hiánypótló, a sport eddig még szabályozatlan területére vonatkozik.

Hangsúlyozta: a játokosügynökség létrehozása lehetőség, nonprofit gazdasági társaságként jöhet létre, nem kötelezően előírt feladat, és a sportolók eddig is meglévő jogosítványait az igazolás területén nem változtatja meg.

A vitában hozzászószóló nem volt, azt az elnöklő Jakab István lezárta.

Az egyes törvényeknek a turizmus-vendéglátást érintő stratégiai célú módosítását taglaló javaslatról Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára elmondta: a módosításnak köszönhetően teljes képet kaphatnak az ágazat működéséről, célzottan lehet támogatási programot indítani, általa egy országos szálláshely minősítési rendszer alapjait fektetik le. Emellett megteremtik annak lehetőségét is, hogy a kormány nevesítse a turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket.

A vitában hozzászóló nem volt, azt az elnöklő Jakab István lezárta.


Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok vitáival folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn.

Bizottsági jelentések

A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló javaslathoz hozzászóló nem volt, a vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

A NATO irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó műveletekhez történő magyar hozzájárulásról szóló határozat hatályon kívül helyezéséről szintén nem alakult ki vita, azt az elnöklő Jakab István lezárta. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályok

A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló javaslatról Szolga József horvát nemzetiségi szószóló kiemelte: fontos, hogy a korábbi kormányrendeletek intézkedései törvényi szintre emelkedjenek, segítve az állampolgárok egészségének megóvását, a károk mérséklését. Jelezte: a nemzetiségeket érintő változtatásokat a bizottságuk támogatja.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára köszönetét fejezte ki a védekezésben résztvevőknek. Mint mondta, az összefogásnak köszönhetően sikerült legyőzni a járvány harmadik hullámát. Kiemelte: mostanra meghaladta az 5,3 milliót a beoltottak száma, és a magyar oltási program sikerét a WHO is elismeri.

A tárgyalt javaslat lezárása az elmúlt 1,5 év veszélyhelyzeti jogalkotásának – összegzett, hozzátéve: a különleges jogrend beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Sikerült olyan gazdasági intézkedéseket is bevezetni, amelyek hozzájárultak a munkahelyek megvédéséhez, és újak létesítéséhez. A korábban meghozott intézkedéseket most törvényi szinten is jóvá tudja hagyni a parlament – mondta.

Értékelése szerint Magyarország újraindítása szempontjából kulcsfontosságú a javaslat. További hozzászóló nem volt, a vitát az elnöklő Jakab István lezárta. Vagyongazdálkodás

Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló javaslathoz hozzászóló nem volt, a vitát az elnöklő Jakab István lezárta. Az állami vagyonnal való fenntartható gazdálkodás

Az állami vagyonnal való gazdálkodást érintő törvények módosításáról szóló javaslatról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár azt mondta, a javaslat célja az „ésszerű, célhoz kötött, hatékony és költségtakarékos” állami vagyongazdálkodás megteremtése, megerősítése. A módosítás eredményeképp a magyar állam tulajdonában és a Magyar

Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonában lévő állami vagyon köre átalakul és kezelésének rendszere átalakul.

A törvényjavaslat a közfeladatok ellátásához nem szükséges, nem alkalmas kis értékű vagyonelemekre differenciált szabályrendszert alakít ki. A jövőben a nem szándékolt vagyonszerzés, jellemzően kényszeröröklés útján állami tulajdonba kerülő vagyonelemek nem kerülnek az MNV Zrt. általános vagyongazdálkodási folyamatába – ismertette.

A javaslathoz több hozzászóló nem volt, a vitát Jakab István lezárta. Otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalása

Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló javaslat vitájában Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kifogásolta az állami szervezet magánkézbe való kiszervezését.

Meglátása szerint a javaslat célja a Nemzeti Eszközkezelő „maradékának szétbombázása”. Nehezményezte azt is, hogy a kormány állami garancia nélkül a karitatív szervezetekre hárítja a felelősséget.

Fónagy János államtitkár válaszában alapjaiban igazságtalannak nevezte Z. Kárpát Dániel vádjait. Mint mondta, az eszközkezelő program 38 ezer nehéz helyzetbe került család lakhatási problémáját oldotta meg, túlnyomó többségüknek biztosítva, hogy saját lakásukban maradhassanak, majd kedvező feltételekkel visszavásárolhassák azt. A lényegesen kisebb számú ingatlan átadásával a karitatív szervezeteknek a kormány nem a felelősségtől menekül, hanem az államnál e területen nagyobb gyakorlattal és helyismeretekkel rendelkező szervezeteket kíván megbízni a feladattal.

A javaslathoz több hozzászóló nem volt, a vitát Jakab István lezárta. Magáncsőd

A Ház megtárgyalta a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015-ös törvény módosításának bizottsági jelentését. Héjj Dávid Ádám (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a javaslat célja, hogy a gyakorlati tapasztalatok alapján módosítsa a magáncsőd eljárását, így azt többen vehessék igénybe.

Harrach Péter (KDNP) az előterjesztők nevében azt mondta: „tágabbra nyitják a kaput”, hogy többen élhessenek a magáncsőd intézményével. Hozzátette: reményeik szerint nő majd azok száma, akik igénybe veszik ezt a lehetőséget.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) úgy értékelt: mindössze néhány ezer embernek tudott segíteni hosszú évek alatt a magáncsőd intézménye, miközben sok százezren vannak nehéz anyagi helyzetben. Azt javasolta, hogy a mindennapi megélhetési összegeket mentesítse a jogalkotó a végrehajtás alól.


Többek között a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelméről szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitáját folytatta le az Országgyűlés hétfő este.

Pedofilellenes törvénycsomag

Dunai Mónika (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója emlékeztetett: a Fidesz frakcióvezetője nyújtotta be a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló törvényjavaslatot, amely a gyermekek védelme érdekében létrehozza a pedofil bűncselekményeket elkövetők nyilvántartását. A javaslat szigorítja, kiterjeszti a foglalkoztatástól való eltiltással kapcsolatos szabályokat, hogy a jövőben ne dolgozhassanak újból gyermekek közelében azok, akik pedofil bűncselekményt követtek el – ismertette. Hozzátette: a javaslat újraszabályozza a gyermekpornográfia tényállását, és jelentősen szigorítja a büntetési tételeket.

Dunai Mónika szólalt fel az előterjesztők nevében is. Kijelentette: a Fidesz-KDNP elkötelezett a gyermekek védelme iránt. A javaslat elfogadása esetén szerinte még több esetben tudnak biztonságot adni az aggódó szülőknek és a gyermekeknek. A javaslatcsomag rendelkezései „garantáltan el fogják gondolkodtatni a gyermekek iránt vágyat érző személyeket”, hisz fantáziájuk megvalósítása esetén akár az emberölés büntetési tételét meghaladó időtartamú börtönbüntetéssel kell, hogy szembenézzenek – fogalmazott.

Hangsúlyozta: a pedofília orvosi diagnózisa nem jelenthet felmentést a büntetés alól, hiszen a pedofilok beszámíthatóak, különbséget tudnak tenni erkölcsi jó és rossz között, de mégis megteszik a rosszat. Akadályozzuk meg ezt együtt! - szólított fel.

Ander Balázs - egyetlen ellenzéki felszólalóként - a Jobbik nevében támogatásáról biztosította a pedofilellenes javaslatot, ugyanakkor jelezte azt is, hogy a Jobbik nem a Fidesz oldalán, hanem az áldozatok oldalán áll. Úgy értékelt: az előterjesztés megfeledkezik a megelőzésről és az áldozatok segítéséről.

Felhívta a figyelmet arra: korábban teljes konszenzus övezte a javaslatot az ellenzékben, ami szerinte megzavarta a kormányoldal „előre kidolgozott terveit”, ezért az „előterjesztést számításbó”l, „politikai haszonszerzés céljából átpolitizálták”. Ennek az lesz az eredménye, hogy az ellenzéki oldalon lesz olyan, aki nem fogja elfogadni a javaslatot vagy kivonul majd, tiltakozva az ellen, hogy „mit művelt” az előterjesztéssel a kormányoldal – mondta.

Úgy vélte: olyan dolgokat csempésztek a javaslatba, amiről lehet legitim vitát folytatni, de nem ebbe a törvényjavaslatba való. Szerinte amennyiben a kormányoldal fel akar fűzni erre az ügyre egy kampányt az ellenzék ellen, akkor az annak lesz bizonyítéka, hogy az áldozatok szenvedését kívánják felhasználni. Arra is kitért: Kaleta Gábor ügyét megpróbálta "elkenni" a kormányoldal.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.

Völner Pál, igazságügyi államtitkár úgy reagált: a gyermekek védelméről is szól javaslat, nem csak a bűnelkövetők szembeni szigorúbb fellépésről. A Kaleta-ügyben jelezte: egy olyan karrierdiplomatáról van szó, aki a Gyurcsány-kormány idején kezdte a külügyi szolgálatát, soha nem volt Fidesz-tag, nem volt köze a Fideszhez. Úgy vélte: éppen az ellenzék használja fel politikai célra a vitát.

Dunai Mónika (Fidesz) zárszavában azt hangsúlyozta: nem kampányfogásról van szó, a kormányoldal folyamatosan azokat az utakat keresi, ahol szigorúbbá teheti a szabályozást. A kampánnyal csak az ellenzék foglalkozik, a kormányoldal dolgozik, törvényeket alkot – mondta. A jogi személyek nyilvántartása Nem volt hozzászóló képviselő, így az elnöklő Lezsák Sándor – a törvényalkotási bizottság előadójának ismertetője után – lezárta a jogi személyek nyilvántartásáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitáját. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása

A törvényalkotási bizottság előadójának felszólalása nem volt több hozzászólás, így szintén lezárták a Ptk. módosításáról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitáját.


Polgári peres eljárás

A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját is hozzászólás nélkül zárták le.


Önkormányzati ingatlanok

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó törvény módosításáról szóló javaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitájában Böröcz László (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve azt mondta, hogy a javaslat több ezer bérlőt és családot érint, akiknek megszűnhet a harminc éve fennálló lakhatási bizonytalansága.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) reakcióként azt mondta, hogy az eredeti javaslat nagyjából 8-900 milliárd forintos nemzeti vagyont próbált fillérekért kijátszani. Nem igaz, hogy ez a jogszabály „ne az önök kegyenceiről szólna” – jelentette ki a politikus.

Csárdi Antal (LMP) szerint a javaslatnak nem volt semmi más célja, mint a „haveroknak a lakáshoz juttatása”. Az, hogy emellett néhány lakó még tud élni a lehetőséggel, az a „belefér kategória” – tette hozzá.

Az ingatlanok megvásárlását azok számára is lehetővé tették a jogalkotók, akik akár csak tavaly decemberben, egy faházért vagy egy garázsért jutottak hozzá egy százmillió forint értékű ingatlanhoz – közölte.

További felszólaló nem volt, ezért Lezsák Sándor levezető elnök a vitát lezárta.

Böröcz László Csárdi Antal szavaira reagálva azt mondta, hogy a képviselő által említett néhány lakó több ezer embert jelent. Megkérdezte, honnan veszi a képviselő a bátorságot, hogy több ezer embert koholt vádakkal illessen.


A szakképzéséről, a nemzeti adatvagyonról, a Fudan Egyetemről és a diákvárosról szóló javaslatok bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatainak vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal zárta munkáját a parlament hétfőn késő este.


Szakképzés

A szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosítás bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatnak a vitájában Dunai Mónika (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadójaként szólalt fel.

A politikus az indítvány céljának nevezte a megújult szakképzési és felnőttképzési rendszer hatékonyabb működését célzó részletszabályok pontosítását, kiegészítését. Szuperák Brigitta ukrán szószóló bejelentette, hogy a magyarországi nemzetiségek bizottsága nem nyújtott be módosító indítványt, de észrevételt tett. Nemzeti adatvagyon

A nemzeti adatvagyonról szóló törvény bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában Dunai Mónika azt mondta, hogy a digitalizáció rendkívül nagy hatással van az élet minden területére, az adatok feldolgozása, elemzése egyre nagyobb jelentőséggel bír.

A jövőben az lehet sikeres, aki rendelkezik a működéséhez szükséges adatok feldolgozásának, kezelésének képességével – szögezte le.

Miután hozzászóló nem volt, a levezető elnök lezárta a vitát.


Fudan Egyetem

A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és az összegző módosító javaslatának vitájában a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve Mátrai Márta (Fidesz) jelezte: a magyarországi campus a sok fiatal mellett ismert tudósokat vonzhat Budapestre.

Hangsúlyozta: a jogszabály a működés bővítése mellett egy vagyonkezelői alapon működő egyetem alapjait teszi le, így a régióban egyedülálló módon létrehozott magyar-kínai egyetem jöhet létre egy, a világ legjobbjai közé tartozó intézmény négy karának elindításával.

Az egyetlen hozzászóló képviselő, Csárdi Antal (LMP) arról beszélt: az ellenzékiek által megkérdezett 30 ezer ember zöme nem akarja a Fudan egyetem budapesti campusát.

A vita lezárása után elmondott reagálásában Schanda Tamás, az Innovációs és technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt emelte ki: a beruházást kifogásoló ellenzéki politikus egy

Budapest egyik legszégyenletesebb pontján létrejövő fejlesztést bírál. Arról beszélt: a világ legjobbjai közé tartozik a Fudan Egyetem, amelynek ideköltözése nem a középszer, hanem a magyar felsőoktatás erősítését szolgálja.

Támogathatónak nevezte, hogy népszavazás döntsön a projekt sorsáról, hozzátéve, a valódi választáshoz kész tervekre, beárazott munkákra van szükség; erre a munkára hívta a kormányzat az érintett fővárosi kerület és Budapest vezetőjét.
Budapest Diákváros

A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatának vitája során Mátrai Márta (Fidesz) jelezte: a javaslat alapján gyorsabban és hatékonyabban valósítható meg a beruházás a kiemelten közérdekűvé minősítéssel, illetve egyes építési szabályok módosításával.

Csárdi Antal (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány korábban megállapodást kötött a kerület és a főváros vezetésével a Budapest Diákvárosról, de a Fudan Egyetem képbe kerülése miatt a projekt csak az eredetileg tervezett terület egyharmadán valósulhat meg, ennek megfelelően szerényebb műszaki tartalommal.

Hozzátette: a Fudanra fordított forrásokból jelentősen előre léphetnének a hazai felsőoktatási intézmények, de akár jó nevű nyugati egyetem is létesíthetne campust Budapesten.

Mátrai Márta (Fidesz) szégyennek és rendkívül méltatlannak nevezte Csárdi Antal felszólalását, mondván, a Fudan-projekt részletei még kidolgozatlanok, a kormány pedig kötelezettséget vállalt arra, hogy beszámol a parlamentnek a projektről és annak költségeiről.

Hangsúlyozta: egy leromlott területen alakítanának ki e tervek szerint rendkívül magas színvonalú diákvárost.

Hajdu László (DK) az egykor általa vezetett XV. kerületben megvalósult kínai beruházásokat sorolta, megjegyezve, azokhoz nem az önkormányzat vett fel hitelt, hanem az ázsiai partner biztosította a finanszírozást. Hozzátette: minden kínai üzleti delegációban helyet kapott a kommunista párt egy képviselője, akikkel ellenzékben még nem akart együttműködni a mostani kormányoldal.

Csárdi Antal (LMP) jelezte: nem kell összekeverni és a kínai tervek magyar finanszírozását.

Mátrai Márta kiemelte: ez a projekt nem egy ideológiai kapcsolat és átnevelés, hanem egy vonzó felsőoktatási együttműködés, amely növeli az ország hírnevét, bővíti az ott tanuló diákok ismereteit.

A vita lezárása után Schanda Tamás arról beszélt: folyamatosan és következetesen tartja magát a kormány a megkötött megállapodáshoz, „mi diákvárost, egyetemvárost szeretnénk”, ami diákok és egyetem nélkül megvalósíthatatlan.

Szerinte az ellenzék vádolható a megállapodás felrúgásával, mert saját "pillanatnyi provinciális érdekei" miatt politikai hisztériát kelt, ám ezzel remélhetőleg nem lehetetleníti el a fejlesztést.


Napirend után

Napirend után a DK-ból Hajdu László a „XV. kerület lokálpatriótája” civil kitüntetés pályázatát ismertette, Varga Zoltán úgy fogalmazott, a debreceni polgárok isszák meg a kormány városra vonatkozó „idétlen kommunikációs ötleteit”, majd Bősz Anett az érdi egészségügyi és szociális dolgozóknak mondott köszönetet.

A Jobbik padsoraiból Steinmetz Ádám a somogyi ellenzéki előválasztás fontosságáról beszélt, míg Ander Balázs a kormánypárti politikusok stílusát kritizálta.

Az ülésvezető Jakab István lezárta az ülésnapot. A Ház kedden folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.