Öt és fél százalékos gazdasági bővülés esetén a gyermekes családok visszakaphatják a 2021-es személyi jövedelemadójukat – erősítette meg szerdai bejelentését Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, de hozzátette, hogy erről a kérdésről még szó lesz a következő nemzeti konzultációban is.
A kormányfő szerint ezt a pénzt az érintett emberek keresték meg, és a gazdaság jó teljesítménye esetén az a logikus, ha azok kapják meg, akik ezért megdolgoztak. A nemzeti konzultációba azért kell beemelni ezt a kérdést, mert a miniszterelnök szerint lesznek, akik vitatják majd ezt az elgondolást.
Orbán Viktor elmondta, hogy számára a legfontosabb kérdés, hogy egyetért-e az ország abban, hogy a pandémia után egy megváltozott világ jön, mert ha ez így van, akkor nem ugyanúgy kell a dolgainkat csinálni, mint korábban, és alkalmazkodnunk kell az új környezethez.
A miniszterelnök szerint nagy változások jönnek, várható, hogy lesznek még további járványok. Úgy fogalmazott, hogy a „járványok és a népvándorlások korát éljük, és ezekre a kihívásokra kell felkészülni”.
A kötelező kvótát érintő kérdésre elmondta, hogy migránshadak dörömbölnek Európa minden ajtaján, a szárazföldi és a tengeri útvonalat lezáró ajtókon – mondta a kormányfő. Tavaly az illegális határátlépési kísérletek száma a déli határon 10 ezer volt, ez idén 38 ezerre nő. A migrációs nyomás növekszik Európában – mondta.
Magyarország álláspontja világos, sőt keményíteni szeretném a magyar álláspontot a migráció kérdésében.
A migráció járvány idején különösen veszélyes, azt javasolnám, hogy két évig semmilyen migrációt ne engedjünk
– hangsúlyozta.
Ez a kérdés is szerepelni fog a nemzeti konzultációban.
Ma még nem a migráció a fő téma, de a migráció kérdéséről továbbra is folyik vita. A magyar kormány felfogása szerint nincs jó migráció, csak rossz migráció van.
Az ember megszületik valahova, és ha ott, ahova született, nem tud boldogulni, akkor felkerekedik és máshova vonul, esetleg bizonyos okokból menekülni kényszerül. A magyar álláspont az, hogy a bevándorlás támogatása helyett segítse mindenki boldogulását ott, ahova született – mondta Orbán Viktor.
Hozzátette, természetesen előfordulhat, hogy egy háború vagy egyéb válsághelyzet miatt az embereknek el kell hagyniuk otthonukat, de ebben az esetben az átmeneti segítségnyújtásra kell törekedni.
A migrációs politikának nem a migránsok befogadására kell összpontosítania, hanem átmeneti segítséget kell nyújtani a bajbajutottaknak. Ezért mondja a magyar kormány, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget odavinni. Ebben teljesít most rosszul az Európai Unió – fogalmazott a kormányfő.
A keresztény kultúra alapvető kérdése, hogy tud létrejönni szolidaritás az emberek között. Számos történelmi eset bizonyítja, hogy a szűkösség nem elszigetelődést hoz, hanem az emberek közötti kapcsolatrendszer megváltozik – fogalmazott a kormányfő annak kapcsán, hogy a vállalkozók javaslatára bővülhet a Széchenyi-kártya-program, amely révén kedvezményes, hosszú távú, fix kamatozású kölcsönöket vehetnek fel a kis- és középvállalatok.
A kormányfő megerősítette a kormány korábbi álláspontját, hogy érvénytelenítik azoknak a védettségi igazolványát, akik nem veszik fel a második oltást.
„Felnőtt emberek vagyunk, a saját és a gyermeke sorsáért mindenki maga felelős. Van 137 ezer ember, aki nem vette fel az oltást. Őket arra kérjük, hogy ezt tegyék meg, mert kénytelenek leszünk törölni a védettségüket. Természetesen ez azokra vonatkozik, akik nem egészségügyi okokból, orvosi tanácsra nem tudtak hozzájutni a második adag vakcinához” – emelte ki a kormányfő.
Tíz nap fizetett többletszabadságra jogosultak a koronavírus-járvány elleni védekezésben részt vevő emberek a kormány szerdai döntésének értelmében. Ennek kapcsán a kormányfő elmondta, hogy mindenkit megviselt a válság, de főleg azokat, akik a frontvonalban dolgoztak.
A rendvédelmi, a szociális és egészségügyi dolgozók 16 órákat dolgoztak, hétvégenként is. Arra kérte, hogy őket, hogy vegyék ki ezt a tíz nap szabadságot, mert most megtehetjük a járványhelyzet javulásával.
A miniszterelnök a minimálbér-emelésről elmondta, 2010-ben a devizahiteles kétségbeejtő idő óta is nagyot emelt a kormány, de ez még mindig nem elegendő.
Nagyon nehéz azt az összhangot megtalálni a minimálbér-emelés és aközött, hogy kis- és középvállalkozások (kkv-k) ebbe ne menjenek tönkre, ezért először a hazai kkv-k képviseletével meg kell állapodni – húzta alá.
A kormány által megcélzott kétszázezer forintos határérték az, amire senki sem gondolt korábban, hogy Magyarország elérheti. Ha a minimálbér magasabb, akkor a szakmát végzett dolgozó garantált bérminimuma is magasabb lesz, ezek együttesen pedig az országban mindenki fizetését feljebb nyomják.
A pénteken kezdődő labdarúgó-Európa-bajnokság kapcsán elmondta, hogy óriási teljesítmény, hogy ott lehetünk ezen az „összeurópai” játékon.
Itthon elmehet a meccsekre az, aki beoltatta magát, míg ez más országokban nem feltétlenül van így. Emlékeztetett arra, hogy Münchenben a német–magyar mérkőzésre a stadion befogadóképességének töredékét tölthetik meg a nézők.
Hangsúlyozta, hogy nemcsak a járvány, de az ideológia zűrzavar is fenyegeti a rendezvényt. A letérdelés kapcsán elmondta, hogy ez a magyar kultúrában egészen más jelent.
„A nemzeti mezt viselő játékostól nem azt várjuk, hogy megadja magát, hanem azt, hogy harcoljon, és ha nem tud győzni, akkor állva haljon meg” – fogalmazott.
Véleménye szerint a térdeplés elhibázott ötlet, miközben a magja komoly, egy filozófiai, történelmi bajokból származó lelkiismeret-furdalás a rabszolgatartó, gyarmattartó népeknek.
„Milyen jó, hogy legalább ez a baj elkerült bennünket, mi sohasem tartoztunk ezen országok közé” – mondta.