Orbán Viktor: Újabb nemzeti konzultációt indít a kormány

 

Nemzeti konzultációt indít a kormány a gazdaság újraindításáról, a stabil gazdaság megteremtéséről, a gazdaság megerősítéséről – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki Kormányinfón.


 

Orbán Viktor közölte: a nemzeti konzultáció célja, hogy egyetértési pontokat hozzanak létre a legfontosabb kérdésekben.
A kormányfő elmondta: a konzultációban az emberek véleményét kérik majd arról, hogy a minimálbért egy vagy több lépésben 200 ezer forintos szintre emeljék, azzal, hogy ennek ellentételezéseképpen adókedvezményeket kell adni a kis- és közepes vállalkozásoknak.
Hozzátette, emellett szeretnének megerősítést kérni az emberektől a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése, valamint a hitelmoratórium ügyében, illetve a migrációról.

A nemzeti konzultációban megkérdezik az embereket a klímaadóról, amelynek részleteit az Európai Bizottság hamarosan nyilvánosságra hozza. Orbán Viktor szerint ez arról szól, hogy a klímacélok elérése érdekében ki viselje a pénzügyi terheket. A magyar álláspont, hogy a szennyező cégek fizessék ezeket a többletköltségeket.

Közölte, hogy a kormány tíznapos fizetett szabadságot biztosít azoknak, akik részt vettek a védekezésben. Rendelet határozza meg, kikre terjed ki az intézkedés, ez még csütörtökön megjelenik.

Ez a legkevesebb, amit megérdemelnek a védekezésben részt vevők

– fogalmazott.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: ezt a szabadságot kifizetni nem lehet, ki kell venni, az a cél, hogy akik dolgoznak, pihenhessenek is.

Legyűrtűk a járványt

Orbán Viktor kiemelte: amíg nincs elég vakcina, állami felelősség az oltás, hiszen egy hiányt kell megszüntetni. Amikor eljön az a pillanat, hogy több oltóanyag van, mint ahány oltásra jelentkező, onnan az oltás egyéni felelősség, mert aki akarja, beoltathatja magát – magyarázta. A kormányfő mindenkit arra kért, hogy éljen az oltás lehetőségével, mert a járvány csak azoknak ért véget, akik beoltatták magukat.

Hangsúlyozta: a járvány harmadik hullámát legyűrtük, mert az új fertőzöttek száma egyre gyorsabb ütemben csökken, és alacsony a pozitív tesztek aránya. Az oltásokat tekintve nagyon jól állunk, az első oltást tekintve a második, a második oltást tekintve az első helyen van Magyarország – közölte.

Az első oltást 5,311 millióan, a második oltást pedig már 4,112 millióan megkapták.

Nyugati vakcinából érkezik 17 millió adag, ami azt jelenti, hogy Magyarországon mindenkit képesek vagyunk akár négyszer is beoltani.

Beolthatók a 12–16 évesek is

A kormány szerdán döntött arról, hogy engedélyezi a 12 és 16 év közöttiek koronavírus elleni oltását. Közölte, hogy a kormány nem szervez kampányt a 12–16 év közöttiek oltására, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenek, be akarják oltatni gyermeküket, a szokott rendben jelentkezni kell, majd az oltópontokon fel lehet venni az oltást – ismertette.

Bejelentette, hogy törlik a nyilvántartásból annak a védettségi igazolványát, aki nem oltatta be magát a koronavírus elleni oltás második adagjával.

Orbán Viktor elmondta, 137 ezer ember nem vette fel a koronavírus elleni vakcina második adagját. Akinek lejárt a második oltásra kijelölt határidő, és nem veszi fel az oltást, annak törölni fogják a védettségi igazolványát a nyilvántartásból – mondta. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy az érintett el fogja veszíteni az első oltás után kiadott védettségi igazolványát és az azzal járó kedvezményeket.

A kormányfő közölte, a kormány döntése értelmében jövő héttől átállnak a készenléti oltási rendre. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország egy-másfél hónappal előrébb jár a nyitásban, mint a többi európai ország.

Másfél hónapos előnyben

Orbán Viktor ismertette: a munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalékos, Magyarországon pedig 4,3 százalék. Magyarországon a dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy amennyi munkahelyet a koronavírus tönkretesz, annyit hoz létre. Magyarország az európai uniós országok többségénél 1-1,5 hónapos előnyben vagyunk, ami 1 százalékos többletet jelent a bruttó hazai termékben. Kiemelte, hogy hazánk jobban áll a munkahelyek újraindításában, mint az eurózónás tagállamok.

A munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalékos, Magyarországon pedig 4,3 százalék. Magyarországon a dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy amennyi munkahelyet a koronavírus tönkretesz, annyit hoz létre. Azonban az év végéig lehetőség lesz arra, hogy kétszer annyi munkahelyet hozzanak létre, mint amennyit a vírus tönkretett – értékelt a miniszterelnök.

A gazdaságvédelem helyét átveszi a gazdaság újraindítása

Orbán Viktor közölte: a gazdaságvédelem helyét átveszi az újraindítás. Két operatív törzs alakul meg a napokban, az egyik a gazdaság újraindításával, a másik a társadalmi élet újraindításával foglalkozik, ezeket Szijjártó Péter és Novák Katalin miniszterek vezetik majd. Hozzátette: tizenöt év alatt három válság rázta meg Európát, a 2008-2009-es pénzügyi válság, a még mindig velünk élő migrációs válság, és most a koronavírus-járvány.

A  kormány nem ugyanazt a gazdaságot képzeli el a válság után, mint azelőtt volt, hanem – levonva a tanulságokat – olyan évtizedre készül, amelyet a járványok és a népvándorlás korszakának nevezünk

– mondta a miniszterelnök, kiemelve: ezért olyan gazdaságra lesz szükség, amely nemcsak békeidőben, hanem a járványok és a népvándorlás korszakában is képes kiegyensúlyozott, stabil, biztonságos lehetőséget nyújtani a magyaroknak.

Kopogtat az ajtónkon egy éles vita a klíma adóról is – folytatta a kormányfő – jelezve: ez ügyben komoly nemzetközi vitába kell bocsátkozni Brüsszellel, de csakis akkor lehet ezt megtenni, ha a magyar emberek nagy része osztja a kormány álláspontját. Hozzátette, körülbelül egy tucat jogszabályjavaslat jelenik meg a következő hetekben, amelyek azt tartalmazzák, hogy a klímacél eléréséhez kiknek kellene viselni a terheket. – A kérdés, vállaljunk-e egy újabb rezsivitát Brüsszellel – hangoztatta Orbán Viktor. A brüsszeli tervek szerint ebbe a közlekedés és az építőipar is bekerül, amely a lakossági terheket növelheti.

Kötelező migrációs kvóta kérdése is szerepel majd a nemzeti konzultációs kérdések között, amelyet elektronikusan és hagyományos módon, levélben is ki lehet tölteni.

Közölte, hogy

a kormány tíznapos fizetett szabadságot biztosít azoknak, akik részt vettek a védekezésben.

„Ez a legkevesebb, amit adhatunk” – fogalmazott. Ezt egy csütörtökön megjelenő rendelet szabályozza majd. A szabadságot jövő év december 31-ig vehetik ki az ápolók, szociális dolgozók és rendőrök.

 Magyarországon kultúraidegen a térdelés a futballpályákon

A magyar kultúrától idegennek tartja a miniszterelnök azt a gesztust, hogy a futballpályákon a rasszizmus elleni küzdelem jegyében letérdelnek egyes országok sportolói. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ezzel a térdelősdivel legkevésbé sem szimpatizálok. A kormányfő úgy látja, ennek semmi helye nincs a sportpályákon, a sport másról szól.

Azt mondta, a magyar kulturális összefüggésben három esetben megengedett, illetve elvárt az ilyen gesztus: a magyar ember a Jóisten, a hazája előtt térdel le és ha megkéri a szerelme kezét. Minden más esetben ez Magyarországon kultúraidegen – fogalmazott. A kormányfő megjegyezte: alapvetően rabszolgatartó országok találták ezt ki, de a rabszolgatartó múltból származó terheket az érintett népnek magának kell feldolgoznia; azon országok, amelyek nem voltak rabszolgatartók, ebben nem tudnak segíteni.

Kérdések és válaszok

Az szja tervezett visszatérítéséről elmondta, hogy „nem pénzosztásról van szó, hanem mindenki azt összeget kapja vissza, amit befizetett”. A kormányfő elmondta, hogy az szja visszatérítése egyszeri alkalom lesz. „Ez nem az élet normális rendje, de most az újraindulásnál elkerülhetetlen.”

A magyar–kínai kapcsolatok nagyon erősek. A Kínával való kapcsolatunk nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés. A következő évtized a keleti gazdaságok felemelkedésnek évtizede lesz és ez óriási gazdasági lehetőséget jelent.

A védettségi igazolványokról elmondta, hogy előbb-utóbb eljutunk oda, hogy minden oltással lehet majd szabadon utazni.

A magyar védettségi igazolványt jelenleg 15 ország fogadja el, ezek között a legtöbb magyar turistacélpont szerepel.

Magyar védettségi igazolvány van, európai védettségi igazolvány jelenleg nincs, ez várhatóan csak július elsején várható. Ezt az igazolványt is a tagállamok bocsátják ki.

A magyar védettségi igazolvány elektronikus formájára felvezetjük azokat az extra adatokat, amelyet az Európai Bizottság is kért.

Orbán Viktor elmondta, hogy megvitatták annak a lehetőségét, hogy kötelezővé tegyék az oltásokat. A kormány szerint a magyar ember kulturálisan nem tudja befogadni kötelező oltási rendszert, így az ötletet elvetették.


A kormány a kecskeméti dzsihadista elfogása után szigorított a rendezvények biztonsági előírásain, így ez a futball-Európa-bajnokság magyarországi mérkőzéseire is érvényes.

„Amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig biztosak lehetnek abban, hogy külföldi befolyás nem érvényesül”  – válaszolt arra a kérdésre a kormányfő, hogy visszavásárolja-e a kormány a budapesti repteret.

A kormány korábban fontos feladatnak tekintette, hogy visszaszerezze a stratégiai szektorban működő cégeket, a Moltól az energiacégekig. Hangsúlyozta: „Nem tudunk berendezkedni önellátásra, de ami stratégiailag fontos, ott domináns magyar szerepre van szükség.”