Nemzeti konzultációt indít a kormány a gazdaság újraindításáról, a stabil gazdaság megteremtéséről, a gazdaság megerősítéséről – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki Kormányinfón.
Orbán Viktor közölte: a nemzeti konzultáció célja, hogy egyetértési pontokat hozzanak létre a legfontosabb kérdésekben.
A kormányfő elmondta: a konzultációban az emberek véleményét kérik majd arról, hogy a minimálbért egy vagy több lépésben 200 ezer forintos szintre emeljék, azzal, hogy ennek ellentételezéseképpen adókedvezményeket kell adni a kis- és közepes vállalkozásoknak.
Hozzátette, emellett szeretnének megerősítést kérni az emberektől a gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése, valamint a hitelmoratórium ügyében, illetve a migrációról.
A nemzeti konzultációban megkérdezik az embereket a klímaadóról, amelynek részleteit az Európai Bizottság hamarosan nyilvánosságra hozza. Orbán Viktor szerint ez arról szól, hogy a klímacélok elérése érdekében ki viselje a pénzügyi terheket. A magyar álláspont, hogy a szennyező cégek fizessék ezeket a többletköltségeket.
Közölte, hogy a kormány tíznapos fizetett szabadságot biztosít azoknak, akik részt vettek a védekezésben. Rendelet határozza meg, kikre terjed ki az intézkedés, ez még csütörtökön megjelenik.
Ez a legkevesebb, amit megérdemelnek a védekezésben részt vevők
– fogalmazott.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: ezt a szabadságot kifizetni nem lehet, ki kell venni, az a cél, hogy akik dolgoznak, pihenhessenek is.
Orbán Viktor kiemelte: amíg nincs elég vakcina, állami felelősség az oltás, hiszen egy hiányt kell megszüntetni. Amikor eljön az a pillanat, hogy több oltóanyag van, mint ahány oltásra jelentkező, onnan az oltás egyéni felelősség, mert aki akarja, beoltathatja magát – magyarázta. A kormányfő mindenkit arra kért, hogy éljen az oltás lehetőségével, mert a járvány csak azoknak ért véget, akik beoltatták magukat.
Hangsúlyozta: a járvány harmadik hullámát legyűrtük, mert az új fertőzöttek száma egyre gyorsabb ütemben csökken, és alacsony a pozitív tesztek aránya. Az oltásokat tekintve nagyon jól állunk, az első oltást tekintve a második, a második oltást tekintve az első helyen van Magyarország – közölte.
Az első oltást 5,311 millióan, a második oltást pedig már 4,112 millióan megkapták.
Nyugati vakcinából érkezik 17 millió adag, ami azt jelenti, hogy Magyarországon mindenkit képesek vagyunk akár négyszer is beoltani.
A kormány szerdán döntött arról, hogy engedélyezi a 12 és 16 év közöttiek koronavírus elleni oltását. Közölte, hogy a kormány nem szervez kampányt a 12–16 év közöttiek oltására, a szülők hozzák meg a döntést. Ha a szülők úgy döntenek, be akarják oltatni gyermeküket, a szokott rendben jelentkezni kell, majd az oltópontokon fel lehet venni az oltást – ismertette.
Bejelentette, hogy törlik a nyilvántartásból annak a védettségi igazolványát, aki nem oltatta be magát a koronavírus elleni oltás második adagjával.
Orbán Viktor elmondta, 137 ezer ember nem vette fel a koronavírus elleni vakcina második adagját. Akinek lejárt a második oltásra kijelölt határidő, és nem veszi fel az oltást, annak törölni fogják a védettségi igazolványát a nyilvántartásból – mondta. Kifejtette, ez azt jelenti, hogy az érintett el fogja veszíteni az első oltás után kiadott védettségi igazolványát és az azzal járó kedvezményeket.
A kormányfő közölte, a kormány döntése értelmében jövő héttől átállnak a készenléti oltási rendre. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy Magyarország egy-másfél hónappal előrébb jár a nyitásban, mint a többi európai ország.
Orbán Viktor ismertette: a munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalékos, Magyarországon pedig 4,3 százalék. Magyarországon a dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy amennyi munkahelyet a koronavírus tönkretesz, annyit hoz létre. Magyarország az európai uniós országok többségénél 1-1,5 hónapos előnyben vagyunk, ami 1 százalékos többletet jelent a bruttó hazai termékben. Kiemelte, hogy hazánk jobban áll a munkahelyek újraindításában, mint az eurózónás tagállamok.
A munkanélküliségi ráta az eurózóna országaiban 8 százalékos, Magyarországon pedig 4,3 százalék. Magyarországon a dolgozó emberek száma 4,5 millió felett van, ez 50 ezerrel kevesebb, mint 2019 azonos időszakában volt. Emlékeztetett: a kormány azt vállalta, hogy amennyi munkahelyet a koronavírus tönkretesz, annyit hoz létre. Azonban az év végéig lehetőség lesz arra, hogy kétszer annyi munkahelyet hozzanak létre, mint amennyit a vírus tönkretett – értékelt a miniszterelnök.
Orbán Viktor közölte: a gazdaságvédelem helyét átveszi az újraindítás. Két operatív törzs alakul meg a napokban, az egyik a gazdaság újraindításával, a másik a társadalmi élet újraindításával foglalkozik, ezeket Szijjártó Péter és Novák Katalin miniszterek vezetik majd. Hozzátette: tizenöt év alatt három válság rázta meg Európát, a 2008-2009-es pénzügyi válság, a még mindig velünk élő migrációs válság, és most a koronavírus-járvány.
A kormány nem ugyanazt a gazdaságot képzeli el a válság után, mint azelőtt volt, hanem – levonva a tanulságokat – olyan évtizedre készül, amelyet a járványok és a népvándorlás korszakának nevezünk
– mondta a miniszterelnök, kiemelve: ezért olyan gazdaságra lesz szükség, amely nemcsak békeidőben, hanem a járványok és a népvándorlás korszakában is képes kiegyensúlyozott, stabil, biztonságos lehetőséget nyújtani a magyaroknak.
Kopogtat az ajtónkon egy éles vita a klíma adóról is – folytatta a kormányfő – jelezve: ez ügyben komoly nemzetközi vitába kell bocsátkozni Brüsszellel, de csakis akkor lehet ezt megtenni, ha a magyar emberek nagy része osztja a kormány álláspontját. Hozzátette, körülbelül egy tucat jogszabályjavaslat jelenik meg a következő hetekben, amelyek azt tartalmazzák, hogy a klímacél eléréséhez kiknek kellene viselni a terheket. – A kérdés, vállaljunk-e egy újabb rezsivitát Brüsszellel – hangoztatta Orbán Viktor. A brüsszeli tervek szerint ebbe a közlekedés és az építőipar is bekerül, amely a lakossági terheket növelheti.
Kötelező migrációs kvóta kérdése is szerepel majd a nemzeti konzultációs kérdések között, amelyet elektronikusan és hagyományos módon, levélben is ki lehet tölteni.
Közölte, hogy
a kormány tíznapos fizetett szabadságot biztosít azoknak, akik részt vettek a védekezésben.
„Ez a legkevesebb, amit adhatunk” – fogalmazott. Ezt egy csütörtökön megjelenő rendelet szabályozza majd. A szabadságot jövő év december 31-ig vehetik ki az ápolók, szociális dolgozók és rendőrök.
A magyar kultúrától idegennek tartja a miniszterelnök azt a gesztust, hogy a futballpályákon a rasszizmus elleni küzdelem jegyében letérdelnek egyes országok sportolói. Orbán Viktor úgy fogalmazott: ezzel a térdelősdivel legkevésbé sem szimpatizálok. A kormányfő úgy látja, ennek semmi helye nincs a sportpályákon, a sport másról szól.
Azt mondta, a magyar kulturális összefüggésben három esetben megengedett, illetve elvárt az ilyen gesztus: a magyar ember a Jóisten, a hazája előtt térdel le és ha megkéri a szerelme kezét. Minden más esetben ez Magyarországon kultúraidegen – fogalmazott. A kormányfő megjegyezte: alapvetően rabszolgatartó országok találták ezt ki, de a rabszolgatartó múltból származó terheket az érintett népnek magának kell feldolgoznia; azon országok, amelyek nem voltak rabszolgatartók, ebben nem tudnak segíteni.
Az szja tervezett visszatérítéséről elmondta, hogy „nem pénzosztásról van szó, hanem mindenki azt összeget kapja vissza, amit befizetett”. A kormányfő elmondta, hogy az szja visszatérítése egyszeri alkalom lesz. „Ez nem az élet normális rendje, de most az újraindulásnál elkerülhetetlen.”
A magyar–kínai kapcsolatok nagyon erősek. A Kínával való kapcsolatunk nem ideológiai, hanem gazdasági kérdés. A következő évtized a keleti gazdaságok felemelkedésnek évtizede lesz és ez óriási gazdasági lehetőséget jelent.
A védettségi igazolványokról elmondta, hogy előbb-utóbb eljutunk oda, hogy minden oltással lehet majd szabadon utazni.
A magyar védettségi igazolványt jelenleg 15 ország fogadja el, ezek között a legtöbb magyar turistacélpont szerepel.
Magyar védettségi igazolvány van, európai védettségi igazolvány jelenleg nincs, ez várhatóan csak július elsején várható. Ezt az igazolványt is a tagállamok bocsátják ki.
A magyar védettségi igazolvány elektronikus formájára felvezetjük azokat az extra adatokat, amelyet az Európai Bizottság is kért.
Orbán Viktor elmondta, hogy megvitatták annak a lehetőségét, hogy kötelezővé tegyék az oltásokat. A kormány szerint a magyar ember kulturálisan nem tudja befogadni kötelező oltási rendszert, így az ötletet elvetették.
A kormány a kecskeméti dzsihadista elfogása után szigorított a rendezvények biztonsági előírásain, így ez a futball-Európa-bajnokság magyarországi mérkőzéseire is érvényes.
„Amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig biztosak lehetnek abban, hogy külföldi befolyás nem érvényesül” – válaszolt arra a kérdésre a kormányfő, hogy visszavásárolja-e a kormány a budapesti repteret.
A kormány korábban fontos feladatnak tekintette, hogy visszaszerezze a stratégiai szektorban működő cégeket, a Moltól az energiacégekig. Hangsúlyozta: „Nem tudunk berendezkedni önellátásra, de ami stratégiailag fontos, ott domináns magyar szerepre van szükség.”