×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Identitás-, izgalom-, halálkeresés jellemzi a magyar dzsihadistát

 

A terrorcselekményekre való előkészület miatt elfogott V. Kende esküt tett az Iszlám Államra, arab nevet választott. Azonosult is a terrorszervezet tevékenységével és taktikájával, hiszen öngyilkos robbantásra is hajlandó lett volna, valamint szimpatizált azzal a gondolattal is, hogy járművel a tömegbe hajtson.

Ideális célpontja volt az Iszlám Állam toborzóinak V. Kende, akit terrorcselekményekre való előkészület miatt fogtak el múlt héten a Terrorelhárítási Központ felszámoló egységei Kecskeméten.

A Pentagon által a terroristák jellemzésére használt csoportokból háromba is beletartozott. Így

az identitáskeresők közé, akik hajlamosak elszigeteltnek vagy elidegenedettnek, saját környezetükben kívülállónak érezni magukat, ezért próbálnak azonosulni egy másik csoporttal, az Iszlám Állam pedig „előrecsomagolt”, nemzetek fölött álló identitást biztosít számukra.

Oda lehet sorolni az izgalomkeresők közé, akik kalandvágyból csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Végezetül ott a helye a halálkeresők csoportjában is, akik valamilyen jelentős traumát vagy veszteséget szenvedhettek el életükben, szenvedésükből a halált tartják az egyedüli kiútnak, az Iszlám Állam pedig a mártírhalált kínálja nekik öngyilkos merénylet formájában – olvasható a Magyar Nemzet cikkében.

Más megközelítést alkalmaz Horváth L. Attila A terroristacsoportok toborzásáról című, a Belügyi Szemlében megjelent tanulmányában. A szakíró arra kereste a választ, milyen feltételeknek kell megfelelnie valakinek ahhoz, hogy valaki – így V. Kende – egy terrorszervezet tagjává váljon. Ezek a feltételek természetesen folyamatosan változnak, de a szervezeti jellegtől függetlenül a következő elemek lehetnek dominánsak: motiváltság a szervezet (politikai, ideológiai, vallási, etnikai stb.) céljait illetően; a szervezeti felépítés, az alá- és fölérendeltségi viszonyok maradéktalan elfogadása; a családi, baráti kötelékek, egyéni érdekek alárendelése a szervezet érdekeinek; a szigorú konspirációs szabályok elfogadása; azonosulás a csoport tevékenységével és taktikájával.

V. Kende motiváltságát jelzi, hogy esküt tett az Iszlám Államra, arab nevet – Hüsseyin Ziyad V. – választott és azonosult a terrorszervezet tevékenységével és taktikájával, hiszen öngyilkos robbantásra is hajlandónak mutatkozott, valamint szimpatizált azzal a gondolattal is, hogy járművel a tömegbe hajtson.

Arra pedig, hogy miért a világhálón hálózták be, majd szervezték be a kecskeméti egyetemistát, szintén választ ad Horváth L. Attila. Eszerint

korunk terrorizmusának egyik fő jellemzője, hogy a terrorszervezetek rugalmasan alkalmazkodnak a működési területük vagy a kiszemelt célpontjuk politikai, társadalmi, etnikai, vallási, gazdasági és egyéb jellemzőihez.

Zsebe Zsolt a Nemzet és Biztonság című szaklapban a Külföldi harcosok az Iszlám Állam mellett című munkájában részletezi a közösségi média szerepét. Mint írja, a korábbi tapasztalatok szerint a harcosok toborzása során, az arra fogékony külföldi közösségeken belül egy, a helyi nyelvet ismerő vallási vezető biztosította a morális és intellektuális támogatást a konfliktusövezetbe történő utazáshoz. Ez mostanra átalakult, ugyanis a közösségi médián keresztül a fiatal külföldi harcosok toborozzák az otthonukban a számítógép előtt ülő, radikalizmusra fogékony fiatal muszlimokat.

Az Iszlám Állam által működtetett Twitter- és Facebook-profilok, valamint a YouTube közösségi médiaszolgáltatóra feltöltött tartalmak rendkívül gyorsan eljutnak a célközönséghez. A videók gyakran nem mentesek az erőszaktól, így a toborzás mellett a politikai nyomásgyakorlás eszközeként is használják őket.

A címlapfotó illusztráció.