×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!
×

Híd a zsidók és a reformátusok között

 


A Jeruzsálem-nap kapcsán a Református magazin május 9. adása két témában is a zsidóság és a reformátusság kapcsolatával foglalkozik.

Ez a nap Jeruzsálem 1967-es újraegyesítésére emlékeztet – mondta Szénási Jonathan Sándor, a Közép-dunántúli Országos Büntetés-Végrehajtási intézet intézeti lelkipásztora a Duna TV Református magazin című műsorában. Hozzátette, Jeruzsálem évezredeken keresztül egységes város volt, bár vezetői változtak, de egyben maradt sokáig. Ám, amikor az ENSZ 1947-ben határozatot hozott arról, hogy Palesztina brit-mandátum területén létre kell hozni egy zsidó államot a környező arab országok azonnali tiltakozásként megtámadták a létre sem jött országot. Jordánia elfoglalta Jeruzsálem keleti felét, benne az óvárost, a város nyugati része pedig Izrael fővárosa lett 1948-ban.

A második helvét hitvallás szerint minden egészséges tanításnak a Biblián kell alapulnia és azzal nem lehet ellentétes. A Bibliában pedig az áll, hogy az idők végezetén a Názáreti Jézus visszatér Jeruzsálembe. „Abban az időben pedig, amikor visszatér Jézus Júdea hegyein zsidók élnek és Jeruzsálem a zsidó ország fővárosa lesz. Úgyhogy engem Izrael állam léte és az, hogy Jeruzsálem a fővárosa a Bibliába, illetve az Istenbe vetett hitemben erősít meg” – mondta.

Trianon és a reformátusok


A száz évvel ezelőtt Trianoni béke nemcsak a történelmi Magyarországot, hanem a magyar református egyházat is szétszakította. Az eleinte ideiglenesnek tekintett helyzet elképzelhetetlen próbatétel elé állította a református közösségeket.

2020-ban emlékezett meg a magyar nemzet a trianoni békeszerződés 100 éves évfordulójáról. A tavalyi év azonban nemcsak a megemlékezések miatt marad emlékezetes sok magyar ember számára, hanem a koronavírus miatt is – mondta Szűcs Attila, üzletember zsinati tag.

Úgy gondolja, a magyarországi református egyház zsinatának kötelessége megemlékezni a trianoni békeszerződés következtében a kárpát-medencei magyar reformátusságot ért tragédiáról is.

Elmondta, a Magyar Királyság területén lévő 57 református egyházmegyéből csak 19 maradt épségben a trianoni események után, tíz pedig csonka formában, kevesebb területtel és kevesebb lélekszámmal kellett tovább tevékenykednie. Ezen kívül a 2086 református anyaegyházközzségből csak 1100 maradt a trianoni határokon belül.

A címlapfotó illusztráció.