Az érettségizőkben bízott Gyurcsány, ha már a miniszterében nem lehetett

 

A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista-szabaddemokrata koalíció számos melléfogása közül az egyik legnagyobb miatt marad emlékezetes, hiszen az évtized egyik legnagyobb botránya robbant ki a kiszivárgott érettségi tételek miatt.

 

Már az érettségit megelőző estén nyilvánosságra kerültek az érettségi tételek 2005-ben. Az akkori oktatási miniszter, az SZDSZ-es Magyar Bálint azonban semmit nem tett a helyzet orvoslására. A magyar nyelv és irodalom, a matematika- és a történelem-vizsgatételek mind érintettek voltak a botrányban, a matematikaérettségit meg is kellett ismételni.

A Magyar Televízió 2005. május 9-i Híradójában a riporter bemutatta a magyarérettségi-tételek egy részét, amely felvételek még reggel háromnegyed 7-kor – azaz a tételek megírása előtt – készültek egy pályaudvaron. Magyar Bálint már aznap este nyilatkozott a közmédiának, ahol

a műsorvezető át is nyújtotta neki a másnapi matematikatétel-sorokat.

(6:36-tól látható a jelenet)

A miniszternek fogalma sem volt arról, hogy a feladatsorok milyen mennyiségben kerültek ki, és arra sem tudott érdemi választ adni, hogy meg kell-e ismételni az érettségi vizsgákat. Úgy fogalmazott, hogy ha a tételek kikerülése „egy meghatározott mértéket meghalad”, akkor pótérettségire lesz szükség, de arra nem tért ki, hogy ez a mérték mit is jelent.

Terrortámadás, ami „a fejébe kerül”, de mégse

A miniszter azzal magyarázta a bizonyítványt, hogy szerinte „politikailag motivált bűncselekmény” történt. Véletlenül, illegális módon bűncselekményt elkövetni, összeszedni ilyen iratokat, majd elküldeni a sajtónak, nem lehet – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hétfői érettségi körül kialakult helyzet „a fejébe kerül”, igennel válaszolt, majd másnap reggel már azt jelentette ki az egyik kereskedelmi televízióban, hogy nem mond le.

Az, hogy több tantárgy tételsora nyilvánosságra került, a szabaddemokrata politikus értelmezésében valószínűleg beletartozott a rendes működésbe, ugyanis elmondása szerint az ő feladata az, hogy „biztosítsa, hogy az érettségi rendben lefolyjon”.

A tételek nyilvánosságra kerülését egyenesen terrortámadásnak tartotta és továbbra is kitartott amellett, hogy politikai célzatú ügyről van szó. Magyar Bálint beszámolt arról is, hogy beszélt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, aki azt mondta, „saját belátásunk szerint cselekedjünk”.

A nyilvánosságra került tételsorokról kiderült, hogy valóban az igazi vizsgafeladatokat tartalmazzák, ennek ellenére azonban a magyar nyelv és irodalom vizsgákat nem kellett megismételni, és menet közben kezdtek új tételsorok nyomtatásába, ami miatt a történelemérettségik a szokásostól eltérően 2 órával később kezdődtek meg.

Magyar Bálint szerint nem ő volt a felelős, mert a tételek kiszállítás után kerültek nyilvánosságra. Batiz András akkori kormányszóvivő később úgy fogalmazott: a kiszállítás nagyon régi „bizalmi elv” alapján történt.

Gyurcsány a diákokban bízott, ha már miniszterében nem lehetett

Az akkori kormányfőt egy lakossági fórum előtt sikerült megkérdezni az ügyről. Gyurcsány elmondta, hogy ha lezajlik az érettségi, akkor nézik meg, mit kell változtatni a folyamaton. Úgy vélekedett, ha mindenen túl lesznek, akkor ráérnek majd ebből a kérdésből politikát csinálni, elemezni, megnézni azt, hogy valaki követett-e el gondatlanságot.

Az MTI azon kérdésére, hogy megvan-e még a bizalma Magyar Bálint oktatási miniszterben, a miniszterelnök azt mondta: a miniszterrel előző este és aznap is folytatott megbeszélést. „Egyébként pedig bizalmam elsősorban a 116 ezer érettségizőben van” – mondta Gyurcsány.

Érvénytelenítették a matematikaérettségiket

A történelemérettségik után Magyar Bálint érvénytelennek minősítette és megsemmisítette az előző nap megtartott matematika középszintű, írásbeli érettségi vizsga eredményét. A magyar nyelv és irodalom vizsgák eredményét (holott annak tételei is kiszivárogtak) azonban érvényesként könyvelték el.

Ezek után matematikából újra kellett érettségizniük azoknak a diákoknak, akik a felsőoktatásba készültek, mások választhattak, hogy újra vizsgáznak, vagy év végi jegyüket kapják meg vizsgaeredményként.

A diákoknak külön nyilatkozatot kellett kitölteniük, ha újra szerettek volna vizsgázni. Végül több mint 43 ezer diák írta újra a matematikaérettségit,

a felelősséget azonban senki nem vállalta ezért.

Magyar Bálint továbbra is oktatási miniszter maradt, annak ellenére, hogy az országos botrány következtében rengetegen követelték a lemondását.

A címlapfotó illusztráció.