×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

A kormányt kérdezhették az országgyűlési képviselők a zárónapon

 

A tömeges oltások megszervezése, a felsőoktatás átalakítása, az európai uniós források felhasználása, valamint a nyugdíjemelés mikéntje miatt bírálták a kormányt az ellenzéki pártok képviselői hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

Párbeszéd: A miniszterelnök kérjen bocsánatot a Pfizer-oltásokkal kapcsolatos káosz miatt!

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) bocsánatkérésre szólította fel a miniszterelnököt, amiért a múlt héten a Pfizer-oltásokkal kapcsolatos, "aki kapja marja húzással" megalázta az embereket. Szerinte emiatt káosz alakult, az embereket több órás sorbaállásnak, idegeskedésnek tették ki, és kész helyzet elé állították a járvány ellen védekezőket is.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnökség államtitkára úgy reagált: a baloldal rendkívül felelőtlenül oltásellenes akciókat indított, aláírást gyűjtött egyes oltások ellen, sőt be is tiltott volna egyes vakcinákat.

Hangsúlyozta: Magyarországon 41 százalékos az átoltottság, míg az uniós átlag 24 százalék. Emellett - folytatta - Magyarország mára a tömeges oltások szakaszába lépett, időpontot is lehet foglalni az oltásra, hamarosan a 16 és 18 év közöttiek is megkaphatják a vakcinát, illetve mindenki, aki kéri.

Ez minden, csak nem összeomlás – jegyezte meg az államtitkár.

LMP: Politikai gyámság alá helyezték a magyar felsőoktatást

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője az egyetemi modellváltást úgy értékelte: a kormányoldal ismét bebizonyította, hogy bármilyen súlyos válsághelyzetben hajlandó „meglopni a nemzetet”, becsapni a magyar embereket. Szerinte a kormány hazugságokra alapozva a teljes magyar felsőoktatást kiszervezte és politikai gyámság alá helyezte.

Szerinte a kormány semmibe veszi az egyetemi autonómiát, egymás után nevezi ki a „fideszes pártkatonákat” az egyetemi alapítványok kuratóriumaiba, és az is a kiderült, hogy a felsőoktatásnak mégsem juttatják el az ígért 1500 milliárd forintos uniós fejlesztési forrást.

Azt ígérte: a 2022 utáni kormánynak az egyik fontos feladata lesz a „fideszes pártkáderek kirúgása”, az egyetemi autonómia helyreállítása és a megalázó felsőoktatási bérek rendezése.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára sok sikert kívánt az érettségizőknek, hangsúlyozva, hogy a felsőoktatási modellváltás éppen róluk szól, nekik ad majd jobb, versenyképesebb egyetemeket, minőségibb tudást és értékesebb diplomát. Szerinte az LMP ezt támadja folyamatosan.

Úgy vélte: az LMP frakcióvezetője „Gyurcsány kottájából énekel”. Arra szólította fel a politikust, hogy hagyja abba az álhírterjesztést.
Kijelentette: a felsőoktatási fejlesztéseket a kormány forrástól függetlenül megvalósítja.

DK: Elég volt a Fidesz-KDNP állampárti rendszeréből!

Varju László (DK) Magyarország uniós csatlakozásának 17. évfordulója kapcsán arról beszélt: a DK a legeurópaibb párt, amely szabad, demokrata, európai jogállamot akar megvalósítani. Bírálta a kormányt, mert szerint az elmúlt években kapott uniós források ellenére, négy magyar régió továbbra is a legszegényebb európai régiók közé tartozik.

Kijelentette: elég volt a Fidesz-KDNP állampárti rendszeréből. Dobrev Klárát a DK miniszterelnök-jelöltjét ajánlotta az emberek figyelmébe és úgy vélte: az ellenzéki előválasztás igazi ünnep lesz, amellyel tehetnek egy lépést azért, hogy a „Fidesz-KDNP állampárt urizáló dőzsölésének véget vessenek”.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint kiderült, hogy a koronavírus-járvány közepette, az EU-val való fontos tárgyalások idején a DK-s képviselőnek semmi sem fontosabb, minthogy kortesbeszédet mondjon Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára mellett.

Hangsúlyozta: a kormányoldal egy éve próbálja meggyőzni az ellenzéket, hogy inkább a magyar emberek érdekeivel foglalkozzon nemzeti sorskérdések idején, azonban a baloldal minden alkalmat arra használ ki, hogy a „politikai pecsenyéjét” sütögesse.

MSZP: Jelentősebb nyugdíjemelésre lenne szükség

Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy a nyáron 0,6 százalékkal kiigazítják a nyugdíjakat. Úgy fogalmazott: csak annyi történt, amit mindenki tudott, elszabadultak az árak ebben az évben. Szerinte ezt a pénzt már januárban oda kellett volna adni az időseknek, de arra is rámutatott, hogy az élelmiszerek inflációs rátája 7 százalékos.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a legalacsonyabb tizedhez tartozó nyugdíjasok száma jelentősen nőtt az elmúlt időszakban. Bírálta az inflációkövető nyugdíjemelést is.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár úgy felelt: a képviselő arról lett híres, hogy „folyamatosan kamuzik”, ezt pedig most is megtette, de arról is, hogy szóban mindent megígért, tetteiben azonban megnehezítette a családok helyzetét.

Megrövidítették a gyes összegét, megkurtították az otthonteremtési támogatást és elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat akkor, amikor a politikus még szociális államtitkár volt – idézte fel.

Szólt a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítéséről, és arról, hogy az elmúlt tíz évben 10 százalékkal emelkedett a nyugdíjak vásárlóértéke. Ma már törvény garantálja a nyugdíjak értékállóságát – hívta fel a figyelmet.

Jobbik: Az ellenzék nem oltásellenes

Csányi Tamás (Jobbik) kijelentette: az ellenzék nem oltásellenes, korábban azért kezdeményeztek vizsgálóbizottságot, hogy tisztázzák a kínai vakcina kérdéseit. A testület felállítását azonban nem támogatta a kormányoldal, így az előterjesztés "szavatossága lejárt".

Mégis szerinte egy "vaskos csúsztatással" annak visszavonását követeli a kormányoldal, holott az lezárt javaslatnál nem is lehetséges. Áder János államfő húsvéti szavait idézte, amely szerint nem lehet a politikai haszonlesés ideje a járvány.

Bírálta a kormányt, amiért változtatgatja a döntéseit az iskolába járás ügyében. Azt is kérdezte: ha május 10-étől újra járnak majd iskolába a diákok, miért nem lehetek szóbeli érettségik?

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy felelt: „önök nyitást követeltek a harmadik hullám elején”, majd szövetségeseik kritizálták az újraindítást. Az érettségiről közölte: minden ilyen döntés a járványügyi szakemberekkel folytatott konzultáció után születik.

Az ellenzéki határozattal kapcsolatos szavakat „vékony magyarázkodásnak” ítélte. Azt mondta: az összes baloldali párt aláírásával nyújtottak be egy javaslatot, amelynek elfogadásával nem lehetne kínai vakcinát használni. Oroszrulettnek nevezték a kínai oltást, és emberkísérletnek azok beadását – emlékeztetett.

KDNP: A baloldal támadja a koronavírus elleni védekezést

Hollik István (KDNP) arról beszélt, hogy a hétvégén az ország az élet újabb szeletét kaphatta vissza, mivel a beoltottak száma elérte a négymilliót. Szégyenteljesnek nevezte ugyanakkor azokat a jobbikos képviselőket, köztük Szilágyi Györgyöt, akik a védettségi igazolvánnyal kapcsolatban sárga csillagot és koncentrációs tábort emlegettek.

Szerinte ez bizonyítja, hogy a jobbikosok "hiába dörgölőztek hozzá Gyurcsány Ferenchez (DK)", a Jobbik egy antiszemita párt maradt.

Elmondta, miközben mindenki a koronavírus-járvány elleni védekezéssel van elfoglalva, a baloldal a Gyurcsány Ferenc által koreografált előválasztásnak nevezett bohózattal foglalkozik, emellett támadja a védekezést, nem fogja megszavazni a veszélyhelyzet meghosszabbítását. Az ellenzéki képviselők keleti vakcinákkal kapcsolatos nyilatkozatait idézve oltásellenességgel vádolta az ellenzéket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Gyurcsány Ferenc korábban élesen elhatárolódott a Jobbiktól, most viszont azt kérte a párttól, támogassák az előválasztáson feleségét, Dobrev Klárát, a DK miniszterelnök-jelöltjét.

Közölte, a Jobbik – ami azért jött létre, hogy Gyurcsány Ferencet elszámoltassa – most azon dolgozik, hogy Gyurcsány Ferencnek minél tovább mentelmi joga legyen, soha ne legyen elszámoltatható.

Szerinte a baloldalnak nem fontos a járvány elleni védekezés, sőt inkább azt szeretné, hogy minél inkább elhúzódjon a járvány, mert annál nagyobb eséllyel nyerhet a 2022-es választáson.

A személyes érintettség okán megszólaló Szilágyi György (Jobbik) szerint Hollik István olyan dolgokat adott a szájába, amiket ő nem mondott. Hozzátette: volt egy félreérthető Facebook-bejegyzése, egy nem megfelelő hasonlatot használt, ezért ha bárkinek is megsértette az érzékenységét, bocsánatot kér.

Fidesz: Mindenki oltassa be magát!

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) is megemlékezett arról, hogy szakaszhatárhoz érkezett a koronavírus-járvány elleni védekezés. Most már van annyi vakcina Magyarországon, amely összességében minden felnőttnek elegendő – közölte, azt kérve, aki még nem tette, az jelentkezzen a koronavírus elleni oltásra.

Szerinte ez a kedvező helyzet nem lett volna lehetséges, ha a vakcinabeszerzésnél kizárólag Brüsszelre hagyatkoznak, a brüsszeli bürokraták ugyanis végzetesen elhibázták a vakcinabeszerzést.

Magyarország azért áll jól, mert nem engedte magát lebeszélni az önálló vakcinabeszerzésről – hangoztatta. Kitért arra is, a baloldal oltásellenes kampánya nem volt hatástalan, pártpolitikai szimpátia alapján jelentős különbség van a kormánypártiak javára az oltási hajlandóságot tekintve.

Hozzátette: a baloldal az oltóanyagok ellen határozati javaslatot is benyújtott, amelyet azóta sem vont vissza. Szerinte a baloldalon most az a taktika, hogy sunyin megkérdőjelezik az oltások hatékonyságát.

Varga Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára közölte, a brüsszeli beszerzésből kevés vakcina érkezik és az is késve, mert Brüsszel késve szerződött és rossz szerződéseket kötött.

Elmondta, május végére 3,5 millióval kevesebb ember lenne beoltva, ha Magyarország Brüsszelre, illetve „a brüsszeli érdekek teljes kiszolgálása mentén politizáló oltásellenes” baloldalra hallgat. A magyar kormány szerint az ország nem Brüsszel gyarmata, az ország vezetése kész és alkalmas önálló döntések meghozatalára – hangoztatta.

Beszámolt arról, hogy nyár végére várják az uniós szakemberek, hogy beoltják az EU lakosságának 70 százalékát. Ezt az eredményt Magyarországon a kormány nyár elejére tervezi elérni – jegyezte meg. Arra kérte a baloldalt, fejezze be az oltásellenes hangulatkeltést.


A Mezőhegyesi Ménesbirtokról, az uniós helyreállítási alapról, a Színház- és Filmművészeti Egyetemről, a LEADER-programról és az M4-es sztrádáról is kérdezték a képviselők a kormány tagjait hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: miért szervezik ki a Mezőhegyesi Ménesbirtokot?

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kérdezte: mikor és mi alapján döntött a kormány a Mezőhegyesi Ménesbirtok kiszervezéséről annak teljes vagyonával, közte mintegy 30 ezer hektár földdel. Ugyanúgy „fideszes alapítványokba” szervezték ki, mint egyetemeket, kastélyokat, üdülőket, állami részvényeket és más nemzeti vagyont – tette hozzá.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a Nemzeti Ménesbirtokot is a baloldali kormány privatizálta, csak 2010 után döntöttek annak, és a hozzá tartozó tízezer hektáros földnek a megmentéséről, mintagazdasággá fejlesztéséről. A birtoknak közcélt kell szolgálnia, az állami föld állami tulajdonban marad, az alapítvány csak vagyonkezelői jogot kap elidegenítési és terhelési tilalommal – közölte.

MSZP: miért mond le a kormány fontos célokra fordítható uniós forrásokról?

Szabó Sándor (MSZP) érthetetlennek nevezte, hogy 5800 milliárd helyett csak 2500 milliárd forintot szeretne lehívni a kormány az uniós helyreállítási alapból, azaz a támogatás 57 százalékára nemet mondtak, miközben több ezer milliárd forint értékben kínai és orosz hitelt vesznek majd igénybe.

Hozzátette: a kormány korábbi tervei szerint a helyreállítási alapól kívánnak 1500 milliárd forint forrást biztosítani az egyetemek fejlesztésére, de tudomása szerint ezek jelentős részéről lemondanak a keret szűkítése miatt.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kiemelte: az egyetemek által megfogalmazott fejlesztési igények valóban ekkora nagyságrendet tesznek ki, ezekhez az intézmények hozzá is jutnak a magyar költségvetés, az uniós költségvetési források vagy a helyreállítási alap terhére.Hangsúlyozta: a helyreállítási alap prioritásai nyilvánosak.

DK: súlyos hibákat vétett az SZFE

Arató Gergely (DK) szerint hibát hibára halmoz a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) vezetése. Példaként említette, hogy az összes, azonos szakra felvételiző e-mailcíme szerepelt egy kiküldött levélen. Ezt és más tévedéseket olyan súlyos hibáknak minősített, amik az állami felsőoktatásban az elmúlt harminc év alatt biztosan nem fordultak elő.

Azt kérdezte, a többi kiszervezett egyetemnél is összeomlás, káosz és zűrzavar várható-e.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a változások az egyetemek jövőjét és versenyképességét segítik. Az SZFE költségvetését hárommilliárd forinttal emelték, és készülnek a harmincmilliárd forintos új kampusz tervei is – ismertette.

Hozzátette: a változásoknak a diákok is bizalmat szavaztak, SZFE-re idén többen jelentkeztek mint tavaly, 1827-en.

LMP: fontosnak tartja-e a kormány a LEADER programot?

Hohn Krisztina (LMP) a helyi, vidéki vállalkozói, civil és önkormányzati szféra LEADER pályázati felhívásainak csúszásairól és fennakadásairól beszélt. Azt mondta: a szervezetek képviselői az elmúlt hónapokban többször kezdeményeztek párbeszédet az illetékes államtitkársággal, de ezeket semmibe vették, és nem vonták be őket a 2021-27-es vidékfejlesztési program kialakításába sem.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára ismertette: a LEADER pályázati felhívásokra eddig 8814 támogatói döntés született, közel 36 milliárd forint támogatás odaítéléséről, és a pályázatok fele már meg is valósult.

A kormány a vidékfejlesztési program áprilisi módosításával 63-ról 80 milliárd forintra növelte a számukra rendelkezésre álló forrást, ami 60 százalékkal magasabb, mint a program indításakor volt – mondta.

Párbeszéd: nem volt érdemi egyeztetés a helyreállítási alap terveiről

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) sérelmezte, hogy az uniós helyreállítási alaphoz készült tervekbe a Fővárosi Önkormányzat javaslatai közül egy sem került be, nem volt érdemi egyeztetés.

Azt mondta: a kormány tervei nem a járvány veszteseinek segítését szolgálják, többek közt nem hosszabbítják meg az álláskeresési támogatás időtartamát sem.

Kiemelte: a klímacélokra vonatkozó tervek nagy része építési projekt, de régi gangos házak felújítására például nincs benne lehetőség. Azt kérdezte, benyújtották-e már a tervet.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a kormány a helyreállítási keret támogatási részével él, de a hitelkeret lehívásáról csak projektalapon döntenek. A kormány meghatározta a prioritásokat – mondta, majd megjegyezte: a fejlesztések komoly infrastrukturális beavatkozásokat igényelnek, nélkülük nem tudnák a szükséges célokat elérni.

Fidesz: hol tart az M4-es autópálya fejlesztése?

Az M4-es autópálya Abony és Törökszentmiklós közötti szakaszának építéséről érdeklődött Kállai Mária (Fidesz), az után tudakozódva, mikor adják át a Szolnok északi elkerülőútját is magában foglaló szelvényt.

Hangsúlyozta: az úthálózat – közlekedést gyorsító és biztonságosabbá tevő – dinamikus fejlesztése a Fidesz-kormányzatnak komoly eredménye.

Válaszában Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára – felidézve a 2010 óta végrehajtott fejlesztéseket – emlékeztetett: 2025-ben minden megyei jogú város és kilenc határállomás elérhető lesz négysávos úton.

Elmondta: a kérdésben szereplő 25 kilométeres szakaszon várhatóan 2022 elején indulhat mg a forgalom. Az M4 jelentősen hozzájárul majd mind a térség, mind Magyarország fejlődéséhez és versenyképességéhez – tette hozzá.


Az érettségi-pótidőpontokról, a mérlegbeszámolók benyújtásáról, a tatai forrásokról és a nyugdíjemelésről is kérdezték a kormány tagjait képviselők hétfőn a parlamentben.

Független: miért nincs pótidőpont az írásbeli érettségin?

Farkas Gergely (független) azt vetette fel, miért nem biztosít a kormányzat pótidőpontot azoknak a diákoknak, akik a járvány miatt nem jelennek meg az írásbeli érettségi vizsgán.

Hozzátette: ez logikus lépés volna, hiszen lehet, hogy önhibájukon kívül fertőződtek meg vagy váltak kontaktszeméllyé a fiatalok, ezért voltak kénytelenek távol maradni a megmérettetéstől.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára utalt rá: akárcsak tavaly, idén is szigorú biztonsági előírások mellett lehet vizsgázni, előre publikált szabályok alapján.

Hozzátette: az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének vezetője (WHO) is fontosnak nevezte, hogy járvány idején az iskolákat utolsókként zárják és az elsőként nyissák, ezért a WHO-val vitatkozik a kérdező.

Jobbik: miért nem tolják ki a mérlegbeszámolók benyújtásának határidejét?

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) annak – a Pénzügyminisztérium honlapja szerint - 600 ezernél több szervezetnek a helyzetéről kérdezett, amelyeknek mérlegbeszámolót kell készíteniük.

Arról tudakozódott: a tavalyi után idén miért nem tolják ismét a benyújtás határidejét május végéről szeptember 30-ra, hiszen a járvány harmadik hullámában a könyvelőirodák sem fogadhattak ügyfeleket.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta: eltér a tavalyi helyzettől az idei, hiszen most az újraindítás, a normalizált élet visszaszerzése, visszaadása a cél, aminek része a kötelezettségek teljesítése.

Jelezte: aki nem tud határidőre eleget tenni e kötelezettségének, kérhet a járványhelyzet miatt haladékot; a tárca arra kérte az adóhivatalt, hogy ezt tekintse különösen méltánylandó körülménynek.

MSZP: miért nem védik a tatai források élővilágát?

A tatai források megóvásáról kérdezte az innovációs minisztert Gurmai Zita (MSZP) annak kapcsán, hogy az itteni karsztvidéket be kívánják kapcsolni egy komáromi akkumulátorgyár vízellátásába.

Felvetette: a megyei kormányhivatal részletes hatásvizsgálatot rendelt el, mivel a beruházás jelentősen apasztaná a környéken a vízszintet. Javasolta, hogy a komáromi bázis fejlesztése mellett máshonnan biztosítsák az ipari park vízellátását.

Válaszában Schanda Tamás hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a jó minőségű ivóvíz-szolgáltatás fejlesztése és korszerűsítése ránt, a cél az, hogy mindenki jó minőségű vízhez jusson; ez történik Komáromban is, ahová napi 10 ezer köbméter vizet továbbítanak majd a tatabányai karsztvidékről.

Hozzátette: a komáromi akkumulátorgyár nemzetgazdasági szempontból kiemelten fontos, a versenyképességet befolyásoló, sokaknak munkát teremtő beruházás.

DK: mit tesz a kormány az emberekért?

A bajba jutottak támogatása érdekében tett kormányzati lépésekről kérdezte a miniszterelnököt Varga Zoltán (DK).

Hangsúlyozta, „a Várból nem látszik a szegénység”, majd arról beszélt: a szerinte megalázó, átlagosan 878 forintos nyugdíjemelésből például fél gramm belugakaviárra, fél kiskanálnyi kínai fecskefészeklevesre vagy a miniszterelnök kedvenc fügepálinkájából negyed centiliternyire futja.

Válaszában Schanda Tamás felvetette, a kérdező a „nyugdíjakról mer beszélni”, holott párttársai annak idején megszavazták a 13. havi nyugdíj elvételét. Hozzátette: a nemzeti-polgári kormány hozza helyre azt a hibát, visszaadva az időseknek ezt a juttatást.

Önök semmit nem segítettek a magyar embereknek, amikor lehetőségük volt rá – fogalmazott Schanda Tamás, hozzátéve, a baloldali kormányzat megsarcolta a magyar családokat és a csőd szélére sodorta az országot Gyurcsány Ferenc kormányzása idején.

LMP: hogyan hozhatják be a diákok a korlátozások okozta hátrányokat?

Hohn Krisztina (LMP) arról beszélt, hogy a járványügyi korlátozások során elrendelt óvoda- és iskolabezárások miatt a gyerekek egy része nem vagy nem megfelelően fért hozzá a digitális oktatáshoz. Sokszor nem az eszköz, hanem a digitális kompetencia vagy a fizikai tér hiánya jelent gondot – közölte.

Az intézmények nyitása nem elég a lemaradások pótlására – szögezte le. Milyen eszközökkel teremtik meg annak az esélyét, hogy a korlátozások okozta hátrányokat minden gyermek be tudja hozni? – kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt felelte, hogy más országokhoz viszonyítva Magyarország jól vizsgázott a digitális oktatás ügyében. Hozzátette, a legfontosabb a beoltottság, mert a vakcinák segítségével lehet minél hamarabb visszatérni az iskolapadba.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy a diákok számára megnyitották a személyes vagy kiscsoportos konzultációk lehetőségét. A magyar tanulók 98,5 százaléka rendelkezik internethozzáféréssel – emelte ki.

Párbeszéd: meg kell hosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot!

Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy kedden véget ér a kilakoltatási moratórium. A képviselő azt mondta, hogy a moratórium fenntartása mellett olyan lakáspolitikára van szükség, ami mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást. Meghosszabbítják a moratóriumot? – kérdezte a politikus.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a kormány több olyan rendkívüli, például pénzügyi és szociális intézkedést hozott, amelyek képesek támogatni a nehéz helyzetbe került családokat.

Közölte, hogy az ellenzék meg tudja majd szavazni a veszélyhelyzet fenntartásáról szóló javaslatot, és akkor a kormány a kilakoltatási moratórium ügyében pozitívan tud majd intézkedni.


Borsod-megye gazdasági támogatásáról, a családon belüli erőszakról, és a koronavírus-elleni oltásokról is érdeklődtek a képviselők a hétfői kérdések során a parlamentben.

Fidesz: hogyan támogatja a kormány Borsod-megyét?

Demeter Zoltán (Fidesz) arról beszélt, hogy a Borsod megyei Edelényben a kormány százmillió forintos támogatásával egy kétszázmilliós nyomdaipari beruházás valósul meg. A képviselő arra is kitért, hogy a településen 724 millió forintos állami és uniós támogatásból épül egy tízhektáros iparterület, amely számos család számára biztosít munkalehetőséget.

A képviselő azt kérdezte, milyen eszközökkel kívánja a kormány támogatni a Borsodban élőket?

Vargha Tamás, a külügyi tárca államtitkára azt felelte, hogy a kormány meghirdette a magyar történelem egyik legnagyobb szabású beruházásösztönző programját. Tavaly 28 százalékos volt a beruházási ráta, ami 1435 támogatást jelent, amiknek a segítségével 270 ezer munkahelyet tudtak megmenteni.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye fontos szerepet játszik a versenyképességet növelő támogatási programokban – közölte. A megyében 56 beruházás valósul meg, ami 51 milliárd forint beruházási volument és 24 ezer munkahelyet jelent – tette hozzá.

Jobbik: mit tesz a kormány a vasúti balesetek csökkentéséért?

Gyüre Csaba (Jobbik) azt kérdezte, mit kíván tenni a kormány a halálos vonatbalesetek csökkentésének érdekében. A politikus azt mondta, hogy ebben a kategóriában Magyarország vezeti az uniós statisztikát, 2019-ben átlagosan 8,9 ember halt meg vasúti balesetben, miközben az EU-s átlag abban az évben 1,8 fő volt.

Hangsúlyozta, hogy a balesetek hatvan százaléka akkor következik be, amikor valaki illetéktelenül lép a sínekre. Hozzátette, a statisztikákban az öngyilkosok száma nem szerepel.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a kormány és a vasúttársaságok mindent megtesznek az átjárókban bekövetkező balesetek megelőzésének érdekében.

A fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években javult a közlekedési biztonság és csökkent a vasúti balesetek száma – emelte ki, egyúttal arra is kitérve, hogy a vasút még mindig az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód.

MSZP: mit tesz a kormány a családon belüli erőszak ellen?

Gurmai Zita (MSZP) arról beszélt, hogy járványhelyzet alatt jelentősen nőtt a családon belüli erőszakot elszenvedők száma.

Ez felhívja a figyelmet, hogy milyen összefüggés van a nők elleni erőszak és a lakhatási problémák között - jelentette ki.

Mit tesz a kormány a családon belüli erőszak mérsékléséért? – kérdezte.

Zsigó Róbert családokért felelős parlamenti államtitkár leszögezte, a kabinet elkötelezett a családok, a nők és a gyermekek védelme mellett. Hozzátette, hogy a kapcsolati erőszakot önálló büntetőjogi tényállássá tették.

2010 óta 12-ről húszra nőtt a krízisközpontok, egyről nyolcra a titkos menedékházak, négyről 21-re a félutas házak száma és létrejött hét kríziskezelő ambulancia, miközben négyszeresére emelkedett a segélyvonal finanszírozása – sorolta az adatokat.

Az ellátórendszer 2018-2019-es bővítése óta egyszer sem fordult elő, hogy áldozatot ne tudtak volna védett szálláson elhelyezni – hívta fel a figyelmet.

DK: kinek érte meg a kínai vakcina?

Sebián-Petrovszki László (DK) hangsúlyozta, hogy az EU-n belül csak Magyarországon engedélyezték a koronavírus-elleni Sinopharm-vakcinát. Hangot adott annak a félelmének, hogy valószínűleg több olyan ország is lesz, amelyik csak az EU, vagy a saját maga által engedélyezett vakcinával beoltottakat fogja beengedni.

Magyarországon az érintettek száma 1,5-1,7 millió lehet – jelentette ki a képviselő, hozzátéve, a magyar védettségi igazolvány nem tartalmazza az oltóanyag típusát.

Azt kérdezte, kinek érte meg a kínai vakcina és egy ilyen védettségi igazolvány kiállítása?

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára visszakérdezett, hogy nem az a tudományos konszenzus, hogy a vírus ellen a vakcina az egyetlen hatékony fegyver és nem az lenne mindenkinek az érdeke, hogy minél többen, minél előbb megkapják az oltást?

Az uniós tárgyalásoknak az lesz a végkifejlete, hogy minden vakcinát, amit a WHO jóváhagy, és amit elterjedt módon használnak a világban, az egyes országok is jóvá fognak hagyni – szögezte le. Hozzátette, a képviselő azonban bizonytalanságot kelt.

LMP: vetélés esetén járjon pótszabadság!

Ungár Péter (LMP) azt kérdezte, vetélés esetén segítik-e pótszabadsággal a szülőket? Példaként Új-Zélandot hozta, ahol az idén vezették be ezt a rendelkezést, majd szembe állította az Emmi álláspontját, miszerint ez csak akkor jár, ha előrehaladott a terhesség.

Ungár Péter szerint a mostani szabályozás nem megfelelő, és nemzeti konszenzus lehet, hogy ilyen esetben az édesanyáknak hosszabb, az édesapáknak rövidebb szabadság járjon. Reményét fejezte ki, a vonatkozó módosító javaslatukat támogatják majd.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára azt mondta: mindenkinek a fájdalmában és gyászában osztozik, aki szülés előtt vagy után elveszíti a gyermekét. Nem lehet és nem is véletlen, hogy a gyermekek halálára nincs szavunk, a személyes drámák feldolgozása nem törvénymódosításokon múlik, és nem kétperces felszólalásokon.

Aki ezen átesett, azt sem a törvénymódosítás, sem a szabadság időtartama nem érdekli – vélte. A megfogant élet tiszteletéért és védelméért mindent meg kell tenni – hangsúlyozta.

Kitért arra: a munkáltató keresőképtelenség, vagy jelentős családi ok miatt mentesítheti a munkavállalót a munkavégzés alól, és egy ilyen tragédia messzemenően ilyen ok.


A Marcaliban tervezett honvédségi foglalkoztatóról, a szociális dolgozók külön juttatásáról és a településeknek járó kompenzációról is szó volt a kérdések között hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések között a családok támogatása és Tata városa is téma volt.

Jobbik: miért nem valósult meg a honvédségi foglalkoztató Marcaliban?

Steimetz Ádám (Jobbik) azt firtatta, miért nem valósult meg a honvédségi foglalkoztató üzem Marcaliban. A település híres katonaváros, amire büszkék, ezért fájó és szomorú, ami történik.

Felidézte: Móring József Attila (KDNP) három éve javasolta a laktanya átalakítását, de nem történt semmi. Lenne munka, lenne megélhetés és a terület nem is áll a honvédelmi tárca tulajdonában. Miért nem segíti a kormány az ígéret valóra váltását? – kérdezte.

Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár kiemelte: egy 38 hektáros ingatlanról van szó, és hasznosításának több formáját vizsgálja a tulajdonos.

Barnamezős az ingatlan, azaz sokkal nehezebb befektetőt találni rá – jegyezte meg.

Ezzel együtt a tulajdonjogokat gyakorló társaság kész együttműködni minden szereplővel, a képviselővel is – jelezte. Arra biztatta a politikust, keresse meg személyesen Móring József Attilát.

DK: kompenzálják az elvonások miatt a fővárost és a kerületeket?

Hajdu László (DK) arról beszélt, hogy a kormány a járvány elleni védekezés ürügyén 130 milliárd forintot vont el a fővárostól és kerületekről. Az iparűzési adó kapcsán elhangzott, hogy a kieső jövedelem pótlására tárgyalások kezdődnek – idézte fel.

Azt kérdezte, lezajlottak-e ezek a tárgyalások, milyen eredményt hoztak, és kap-e valamilyen kárpótlást a főváros és a kerületek ténylegesen?

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára úgy reagált: az önkormányzatok helyzete stabil finanszírozási szempontból is, a 2010-es évhez képest még jobbnak is minősíthető. Jelezte: számukra a 2021-es költségvetésben 17 százalékkal több támogatás található.

A kérdezett tárgyalások lezajlottak, a kormány hamarosan dönt, de az önkormányzatok napi működése nincs veszélyen – hangsúlyozta. Megjegyezte: a járvány az állam és az önkormányzatok teherbíró képességét egyaránt igénybe veszi.

LMP: miért nem kapják meg a szociális dolgozók az egyszeri 500 ezer forintos juttatást?

Ungár Péter (LMP) azt hangoztatta: a szociális dolgozók a harmadik hullámban kiválóan teljesítettek, és külön megköszönte a munkájukat. Még mindig érthetetlen ugyanakkor, hogy miért nem adták meg nekik azt az egyszeri 500 ezer forintos bérkiegészítést, amit az egészségügyi dolgozók megkaptak. Munkájuk nélkül leállna az ország – mutatott rá.

Azt kérte, ne arról beszéljen a kormány, hogy 2010 óta mennyivel nőtt nominálisan a bérük, hanem arról, miért nem adták meg a külön juttatást számukra.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: nagy igény volt a területen az elmúlt években megvalósult béremelésre.

Tavaly 14 százalékkal nőtt a bérük a válság ellenére. Amikor az előző válság volt, emelték a bérüket? – kérdezte, majd meg is válaszolta: nem. Rámutatott: a képviselő azokkal kampányol, akik csökkentették a szociális dolgozók bérét.


Azonnali kérdések

Jobbik: a nehéz helyzetű családokat kellene segíteni

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy meglepő módon egy világjárvány közepén, egy feszült válsághelyzetben a kormány arról írt alá szerződést, hogy családbarát kormányzatként reklámozza magát. Nem önreklámra, propagandára kellene fordítani komoly összegeket, hanem a nehéz helyzetben lévő családoknak kellene segíteni – jelentette ki.

Úgy vélte, a családbarátságot nem óriásplakátokon kellene hirdetni, hanem ennek megfelelően kellene cselekedni.
Varga Mihály miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter úgy válaszolt, hogy a reklám nem arról szól, hogy a kormány „magát akarja fényezni”, hanem arról, hogy a kormány értéknek tekinti a családot, és fontosnak tartja, hogy könnyebb legyen családot alapítani, gyermeket vállalni.

Ezért emelték jelentősen a családok támogatására fordított összegeket az elmúlt időben – mutatott rá.

Hangsúlyozta: a családok támogatására szükség van, ebből a kormány nem fog visszalépni.

MSZP: miért nem egységesen újítják fel Tata központját?

Gurmai Zita (MSZP) azt firtatta, miért nem egységes koncepció alapján újítják fel Tata városközpontját. Miközben a Miniszterelnökség korábban arról beszélt, hogy a meghirdetett pályázatokat összehangolják, csak a történelmi városmag egy kis szeletére koncentrálnak, és sok fontos épület maradt ki a tervekből – vélekedett.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára közölte: Tata építészeti értékeinek megóvása és fejlesztése mindenkinek érdeke, és a város lakói számíthatnak ebben a kormányra és a polgármesterre. Jelenleg is folyamatban van a település fejlesztési koncepciójának felülvizsgálata, és van egységes koncepció, amely összehangolja az elképzeléseket – mondta.

Hozzátette: jelentős szakmai érdeklődés övezi a pályázatot, tehát nagyobb a bizalom, mint amit a képviselő felszólalása sugall.


A járványkezelésről és az uniós helyreállítási alap felhasználásáról is kérdeztek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén.

DK: mi szükség van a különleges felhatalmazásra?

Bősz Anett (DK) azt kérdezte, mi szüksége van a kormánynak a különleges felhatalmazásra. A múlt hétig hat héten át vezette Magyarország a halálozási statisztikákat, és a miniszterelnök azt mondta, hogy a védekezés eredményességét az emberéletekben mérik, mégsem ismerték be, hogy nem sikerült a járványügyi védekezés – mondta.

Úgy látja, az oltás megszervezéséhez nem kell különleges jogrend vagy felhatalmazás, így kérdéses, mi szükség van erre, amikor az oltás jól halad. Vagy kell a különleges felhatalmazás, mert még mindig veszély van, vagy lehetséges a nyitás, mert jól sikerült a védekezés, de a kettő együtt nem megy – vélekedett.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: visszatekintve a veszélyhelyzeti időszakokra, az látható, hogy indokoltak voltak, mert a járvány nem szűnt meg.

A kormány az egészségügy és a gazdaság területén is hasznosan alkalmazta a rendelkezésére álló eszközöket – értékelt. Hozzáfűzte: kell a feljogosítás ahhoz, hogy a kormány rugalmasan tudja megtenni a szükséges lépéseket.

LMP: Szombathely is kap kompenzációt?

Ungár Péter (LMP) a koronavírus-járvány alatti, az önkormányzatokat sújtó elvonásokat tette szóvá. Elmondta, az iparűzési adó elvonását a kormány tavaly decemberben kompenzálta a fideszes vezetésű városoknál.

Zalaegerszeg 1,3 milliárd forintot kapott szabad felhasználásra – tette hozzá, azt kérdezve, az ellenzéki vezetésű Szombathely is megkapja-e a pénzt.

Varga Mihály pénzügyminiszter leszögezte, nincs kétféle állampolgár Magyarországon, minden településen élő ember számíthat a magyar kormányra. Elmondta, a koronavírus-járvány miatt bevezetett támogatások segítik a vállalkozásokat, függetlenül attól, milyen településen működnek.

Szerinte a képviselő az almát veti össze a körtével, mert két különböző adóerőképességű településről van szó. Szombathely lehetőségei ebből a szempontból kedvezőek – mondta.

Jelezte azt is, a kormány folytatja a Modern városok-programot Szombathelyen.

Párbeszéd: törvényt szegett a KSH

Mellár Tamás (Párbeszéd) emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese a napokban egy csúsztatásokkal teli cikkben durván neki támadt az ellenzéknek. Szerinte ezzel a KSH megszegte a statisztikai törvénybe foglalt pártatlanság, valamint a megbízhatóság elvét.

Kitért arra is, ma kevesen bíznak az országban a KSH adataiban. A vicc kategóriája, hogy 449 ezer forint a havi bruttó átlagkereset Magyarországon – jegyezte meg.

Azt kérdezte, miként büntetik a KSH törvényszegését? Mit tesz a kormány, hogy megállítsa a KSH rohamos tekintélyvesztését, az adataival szembeni bizalmatlanságot? – firtatta.

Varga Mihály pénzügyminiszter visszautasítva a vádaskodást úgy látta, Mellár Tamásnak, a KSH egykori elnökének savanyú a szőlő, mert már nem ő vezeti a hivatalt. Elmondta, nem büntetendő az, hogy ha valaki ír egy véleménycikket Magyarországon.

Szerinte a cikkben nagyon fontos felvetések voltak, de nem a KSH-é volt az első szó, ugyanis az ellenzék hónapok óta támadja azzal a hivatalt, hogyan manipulálja az átlagbérre vonatkozó adatokat.

Közölte, a KSH nem pusztán a magyar jogszabályok, hanem az Eurostat és az EU elvárásai alapján jól végzi a munkáját.

Fidesz: hogyan folytatódik az oltási program?

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) rendkívül eredményesnek nevezte a múlt hetet a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Folyamatosan érkeztek az oltóanyagok, félmillióval nőtt a beoltottak száma – sorolta.

Ha Magyarország nem vásárolt volna maga vakcinákat, még mindig várhatna az uniós bürokratákra – hangoztatta, azt kérdezve: hogyan folytatódik az oltási program.

Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára szerint a magyar kormány rendkívül hamar felismerte, hogy szükség van biztonságos és hatékony oltóanyagra, függetlenül attól, hogy az honnan érkezik.

Az ország a következetes és kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitikája révén világon az elsők között juthatott Szputnyik és Sinopharm-vakcinához – mondta. Hozzátette: még egy 200 ezres orosz szállítmány van hátra a következő hetekben, a Sinopharm-oltóanyagból májusban még 2,9 millió adagot várnak.

Beszélt arról is, az oltásellenes baloldal politikai hasznot remélve elbizonytalanítja az embereket. Ezt bizonyítják a pénteken történtek, hiszen azért gondolták olyan sokan, hogy a Pfizer-oltóanyag az egyetlen hatásos, mert a baloldal folyamatosan ezt hitette el az emberekkel. Minden oltóanyag hatásos – jelentette ki.

Jobbik: milyen terveket küldtek Brüsszelbe?

Balczó Zoltán (Jobbik) arról szólt, hogy a kormány nem veszi igénybe az Európai Unió által biztosított helyreállításai alap hitelkeretét. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy a konzultációt a teljes, hitelt is magában foglaló 5800 milliárd forintos keretről folytatták le, a terveikről is ekkora összegben számoltak be. Milyen tervet és milyen összeggel küldtek ki Brüsszelbe? – tette fel a kérdést.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára közölte: az alapnak a vírushelyzet utáni helyreállást kell segítenie. Hozzátette: az egész konstrukció hitel, nemcsak az, amelyet a tagállamok fizetnek vissza, hanem az is, amit az unió törleszt.

Kijelentette, a hitel felhasználásának akkor van értelme, ha kedvezőbbek a feltételei más forrásoknál. A keret támogatási részének felhasználása ésszerű, a visszatérítendő támogatás felhasználásáról ugyanakkor később is lehet dönteni – mondta. A fejlesztések Magyarország érdekét szolgálják, ezért meg fognak valósulni.


A víruskezelésről és az egyetemek fejlesztéséről szóló két azonnali kérdés után napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját az Országgyűlés.

KDNP: ki az oltásellenes?

Szászfalvi László (KDNP) egyedülállónak nevezte a koronavírus elleni átoltottságot. Közölte: már a második hullám során is nyilvánossá vált, hogy a megoldás a vakcina lesz. Ehhez képest a baloldal saját pártpolitikai céljait helyezi előtérbe, az oltás ellen kampányolnak politikusaik, maguknak azonban beadatják azt. Ki áll az oltás mellett és ki ellene? – kérdezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára emlékeztetett: a baloldal már novemberben elmondta, hogy meg fogja akadályozni a kínai vagy az orosz vakcinák használatát Magyarországon. Szerencsére az emberek jó része nem hallgat rájuk – jegyezte meg.

Semmi olyasfajta mellékhatása nincs az oltásoknak, amelyekkel riogattak – jelentette ki.

DK: mégsem fejlesztik az egyetemeket uniós forrásból

Arató Gergely (DK) szerint hazudott a kormányoldal, amikor az egyetemeknek a szerkezetváltásért uniós fejlesztési forrásokat ígértek, majd közölték: nem veszik fel az uniótól ezt a pénzt. Mi volt önnek fontosabb, mint a magyar felsőoktatás, a gyermekeik és az ország sorsa?

Hangsúlyozta, hogy az ellenzék mindig is oltáspárti volt, de egyben követelték, hogy legyen választási lehetősége az embereknek.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára kijelentette: „ön bármit is állít, oltásellenes”, lebeszéli az embereket arról, hogy beadassák maguknak a vakcinákat.

A szocialista kormányok tandíjat vezettek be és PPP-konstrukcióval adósították el az egyetemeket, az oktatói béreket elvonták - bírálta a politikust és egykori kormányát. A fejlesztések megvalósulnak – jelentette ki.

Napirend utáni felszólalások

Napirend utáni felszólalásában a Jobbik-frakcióból Dudás Róbert a vidéki, főleg kisebb falvak elavult víz- és áramszolgáltatási rendszerének felújítását szorgalmazta. Megjegyezte, hogy a helyreállítási alap le nem hívott részéből megvalósulhatna a falvak vízhálózatának fejlesztése.

Frakciótársa, Gyüre Csaba a Jászkun Redemptio napjára emlékezett, felidézve, hogy 276 éve, május 6-án írta alá Mária Terézia a jászok és kunok kiváltságlevelét.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője az egyetemi modellváltást, köztük a Pécsi Egyetem „kiszervezését” kritizálta. Mint mondta, az egyetem Pécs legnagyobb munkáltatója, sok ezer család megélhetését biztosítja.

Farkas Gergely független képviselő arról számolt be, hogy 10 év után végre eltűnik Kiskunhalas széléről a veszélyes hulladék.

Mint mondta, a Bács-Reál Kft. egykori telephelyén lévő hulladék elszállítására a NAV közbeszerzést írt ki, amelyet egy hulladékkezeléssel foglalkozó cég elnyert. A képviselő ugyanakkor javasolta, hogy a terület helyreállításának költségeit hajtsák be a korábbi tulajdonosokon.

Brenner Koloman (Jobbik) a Fertő tó mellett tervezett gigaberuházások miatt tiltakozott és felemelte szavát a Fertő tavi cölöpházak környezetvédelmi szabályokat be nem tartó bontása ellen is.

Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) szerint a vidéki kiskocsmák a „trafikmutyi” áldozatai, hiszen korábban bevételük felét a dohánytermékek árusítása jelentette. Hozzátette: határozati javaslatban fogja kérni a kormányt, hogy ezek a kiskocsmák újra árusíthassanak dohánytermékeket.

A szintén jobbikos Stummer János a Békés megyei munka- és életlehetőségek javítását szorgalmazta.

Bencsik János független képviselő az ellenzéki előválasztást értékelve azt mondta, az ellenzéki pártok a demokrácia ünnepeként beszélnek az előválasztásról, miközben az szemfényvesztés és egy szűk politikai kör érdekeit szolgálja, hiszen a körzeteket előre felosztják egymás között a pártok.

A DK soraiból Varjú László az Újpesti Szakorvosi Rendelőből a járvány miatt elvezényelt orvosok és szakápolók visszaengedését sürgette, mivel a rendelőben az elmúlt napokban már egyszerre végzik az oltást és a járóbetegellátást. Frakciótársa, Varga Zoltán azt kifogásolta, hogy Papp László, Debrecen fideszes polgármestere 31 millió forint bérletidíj-támogatást adott „önhatalmúlag” a Debreceni Nemzetközi Iskolának.

Arató Gergely (DK) a Kőbányára tervezett, a gazdaságvédelmi alapból 300 millió forinttal támogatott versenykerékpárpálya építéséről kérdezett. Az újabb sportlétesítmény milyen módon szolgálja a gazdaság újraindítását, a vállalkozások és a munkavállakók megsegítését, és megkérdezték-e az építkezésről az ott lakókat? – firtatta.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt kifogásolta, hogy miközben a kormány úgy viselkedik, mintha „harcos védelmezője lenne a hazai gazdasági érdekeknek,” a parlament vállalkozásfejlesztési bizottsága előtt sorra „vérezteti el” azokat az ellenzéki javaslatokat, amelyek érdemi segítséget nyújtottak volna a magyar családoknak, kisvállalkozásoknak.

Bősz Anett (DK) Érd előző, fideszes városvezetését kritizálta és reményét fejezte ki, hogy bíróságon kell majd számot adniuk arról, hogyan gazdálkodtak a város pénzével.

Frakciótársa, Hajdu László a 25 évvel ezelőtt épült Pólus Centerről, annak gazdaságélénkítő hatásáról és újszerűségéről beszélt. Az elnöklő Hiller István bezárta az ülésnapot.

A parlament várhatóan május 17-én folytatja munkáját.

A címlapfotó illusztráció.