×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Kockázatos lehet a fejkamerás videózás

 

Szabadon jöhetünk-mehetünk egy kamerával az utcán, de vajon a felvételt közzé is tehetjük? Egy vitatott esetben a bíróság elfogadja bizonyítékként a rögzített anyagot? Többek között ezekről beszélgettünk Fridman Róbert ügyvéddel.

Mindennapi életünk során egyre több helyen tapasztaljuk, hogy képfelvétel készül rólunk. Ma már nagyon sok tömegközlekedési járművön van kamera, a vasútnál és a BKV-nál a jegyellenőröket is elkezdték testkamerával felszerelni.

Az utcán sétálgatva rengeteg térfigyelő kamera rögzíti minden mozdulatunkat, ahogy vásárlás közben vagy éppen munkahelyeken is.

Megfigyelhető, hogy családi házakra is gyakran kerül fel képrögzítő berendezés, ahogy a társasházak folyosóit, liftjeit is ellátják ilyen berendezésekkel mind több helyen.

2018 májusában hatályba lépett Európai Adatvédelmi Rendelet (GDPR), amely rendelkezik egyebek mellett a személyes adat gyűjtéséről, felvételéről, rögzítéséről, rendszerezéséről, tárolásáról, felhasználásáról, továbbításáról, nyilvánosságra hozataláról, törléséről és megsemmisítéséről is. A rendelet nem vonatkozik a jogi személyekre és a holtakra sem.

Magánterületen a tulajdonos üzemeltethet videós megfigyelő rendszert és a felvételt rögzítheti is.

Ám ezt csak az élet vagy a vagyon védelme céljából teheti, és táblákkal fel kell hívnia a szomszédok és az arra járók figyelmét, hogy akár felvétel is készülhet róluk.

Igen ám, de vajon jogszerűen használhatunk-e például fejkamerát kerékpáron vagy motoron ülve, vagy éppen gyalogosan, esetleg az autóban fedélzeti kamerát?

Polgári jogilag jogtalan más személyekről felvételeket készíteni

– fogalmazott Fridman Róbert. Az ügyvéd szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy óriási kockázatot vállal az, aki nyilvánosságra hoz – legyen akár csak egy Facebook-poszt – egy ilyen felvételt úgy, hogy azon felismerhetők a személyek vagy a járművek.

„Fontos tudni azonban, hogy csak akkor jogtalan mindez, ha valakinek a személyiségi jogai sérülnek ezáltal. Mondok egy példát. Egy férj reggel közölte a feleségével, hogy dolgozni megy budapesti munkahelyére, majd a nyilvánosságra hozott felvételből látszik, hogy Egerben járt, történetesen a szeretőjénél, a felvételt pedig látta a feleség is. Ilyen esetben ha a férfi jelzi, hogy sérültek a jogai, nagy eséllyel megnyerhet egy ilyen pert” – mondta az ügyvéd.

Azt is fontos tudni, hogy az elkészült felvételeket mindennap törölni kell, ezek nem tárolhatók hosszú ideig

– hívta fel a figyelmet az ügyvéd.

Fridman Róbert szerint azonban jelentős előnyöket is hordozhat egy ilyen felvételnek az elkészítése.

„Egy balesetnél, támadásnál, bármilyen vitatott szituációban, ahol feltételezhetően nincs szemtanú és térfigyelő kamera sem rögzítette a történteket, egy bíró dönthet úgy, hogy a bizonyítékok között sorakoztatja fel a felvételt. Ez akár egy hangfelvétel is lehet, amelyhez szükséges a másik fél beleegyezése is, ám mivel Magyarországon »szabad bizonyítás« van, a bíró ezt a hangfelvételt is elfogadhatja bizonyítékként, noha engedély nélkül készült” – tájékoztatott az ügyvéd.

Mindezek alapján a jogász azt tanácsolta, hogy nagyon körültekintő módon hozzunk csak nyilvánosságra bármilyen képfelvételt, hiszen nem tudhatjuk, hány ember jogait sérthetjük meg azzal, ha felismerhetők, beazonosíthatók, akár járművük alapján is.

A címlapfotó illusztráció.