×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Szemünk is kárát látta a karanténnak

 

A bezártság nemcsak mentális egészségünkre volt rossz hatással. Szemünknek rosszat tesz, ha sokat, sokáig nézünk rövid távolságra. A karantén idején többen fordultak szemproblémákkal szakemberhez. A szemészorvosok lexikonjába lassan bekerülhet a karantén rövidlátás cikkszó. Érdemes megfogadnunk tanácsukat, hogy ha tehetjük, minél többet legyünk a szabadban, és nézzünk távolba, minél többször egy nap.

Az előző években is megfigyelhető volt, hogy egyre több a szemüvegre szoruló beteg, de az elmúlt egy évben felgyorsult a folyamat – mondta Cserpes Andrea optometrista a hirado.hu-nak.

A karantén alatt a 25–35 éves korosztály a korábbinál jóval nagyobb számban jelentkezett panaszokkal, fejfájással, szemfáradsággal. Lényegében egészséges vagy apró fénytörési hibával rendelkező emberek érkeztek tömegével szemvizsgálatra.

Az állapotromlásuk egyértelműen összefüggésbe hozható a bezártsággal, a sok számítógépes munkával. Ha nincs ez a mostani lezárás, akkor ezek a problémák csak a 40-es éveikben jöttek volna elő

– fogalmazott.

A szemvizsgálatokon vannak módszerek arra, hogy kiszűrjék az átmeneti rövidlátást. A személesség-vizsgálat eredményét torzíthatja, ha előtte, mondjuk, sokat néztük a mobilunkat. A kor előrehaladtával a szemünk alkalmazkodó képessége, rugalmassága is csökken, egyre nehezebben tudunk fókuszt váltani.

Evolúciós tényezők

Az optometrista szakember szerint már szemünk evolúciós okokból is úgy van „megtervezve”, hogy távolra nézzünk, és a rövid távra látás egyfajta extra volt, olyan mint a zoom a fényképezőgépnél, amit nem tartósan használtunk. Életvitelünkből adódóan azonban szinte csak ezt az extrát használjuk. Azok is túlterhelik a szemüket, akinek egyébként jó a látásuk.

A rövidlátás (myopia) akkor figyelhető meg, amikor a szembe érkező párhuzamos fénysugarak a retina előtt érintkeznek. Emiatt a távolabb levő dolgok homályosabbak lesznek. Rövidlátók azok, akiknek mínuszos előjelű dioptriaértékű lencséjük van, ami azt jelenti, hogy homorú lencsét kell hordaniuk.

 

Ezen csak tovább rontott a karantén. A korlátozások miatt sokkal több időt töltünk a számítógép és a mobiltelefon képernyője előtt. Ezen az is rontott, hogy időnk nagy részét a négy fal között éltük, így szinte mindig csak közelre fókuszáltunk, és keveset távolra, ami szintén nem tesz jót a szemnek.

A gyerekeknél a közelre fókuszálás különösen nagyobb kockázat, mert szemizmaik még fejlődésben vannak. Így, ha tartósan rövid távolságra fókuszál egy kisgyerek, akkor az lesz a kényelmes számára, az izmok ahhoz alkalmazkodnak, ezt szokja meg a szem. És ekkor távolra már nem fog tisztán látni.

Árulkodó jelek gyerekeknél

A rövidlátás is lehet genetikailag örökölt is, és bármely életkorban kezdődhet, de legjellemzőbb erre a kisiskolás kor. A gyermek sötétben rosszul tájékozódik, nagyon közelről nézi meg a játékait, hunyorog. Ez általában a nagyobb fokú rövidlátásra jellemző tünet. Óvodáskorban már könnyebben kiderül a rövidlátás, mert amikor mesét néz a kisgyermek, akkor közelebb ül a tévéhez. Iskoláskorban pedig intő jel lehet a ferde fejtartás, a hunyorgás.

„Miért probléma az, ha valaki rövidlátó? Elsősorban azért, mert az emberi szemnek nincs készüléke arra, hogy a rövidlátást maga korrigálja” – mondta Domsa Patrícia szemészorvos.

A szemüveg segíthet korrigálni az átlagosnál hosszabb szemtengelyüket vagy a kelleténél domborúbb szaruhártyájukat. Ha megfelelő a korrekció, akkor a szembe érkező fénysugarak találkozási pontja az optimális helyre, vagyis a retinára kerül.

Bevett megoldás a rövidlátás korrigálása az éjszakai kontaktlencse hordása. Ebben az esetben a páciens éjszaka visel félkemény lencsét, amely a csukott szemhéj alatt a szaruhártyát úgy deformálja (laposítja), hogy napközben a szemüvege nélkül is jól lát. Emellett vannak bizonyítékok arra, hogy ezzel mérsékelni lehet a rövidlátás előrehaladását.

Az optometrista szakemberek azt javasolják, hogy a szemüvegünkre kérjünk UV- és kékfényszűrő réteget. Utóbbi nem csak az elektronikus eszközökben van jelen, de plázákban is, és képes teljesen felborítani bioritmusunkat.

A megelőzéssel kapcsolatban Domsa Patrícia kiemelte, hogy

a szabadban töltött idő segít megelőzni az óvodás és kisiskolás populációban a rövidlátást.

„Úgy tűnik, elsősorban nem a fizikai aktivitás, hanem a napfény, a nagyobb fényerősség, az UV-sugárzás, a több D-vitamin, illetve a 360-400 nm közötti, ibolyaszínű fény jótékony hatású” – mondta.

Ha a beteg rövidlátását sikerül mínusz egy dioptria környékén stabilizálni a mínusz három helyett, a sárgafoltsorvadás kockázata négyszer, a retinaleválásé háromszor kisebb marad. Utóbbi kockázata a 40 év feletti korosztályban a kor előrehaladtával emelkedik, ezért is tanácsos rendszeresen időközönként megvizsgáltatni a szemünket – mondták szakértők.

Szerintük érdemes lenne mindenkinek az úgynevezett húszas szabályt követni, ami nem egyszerű feladat az irodai munkát végzők számára.

Legalább 20 percenként, 20 másodpercig legalább 20 méter távolságra fókuszáljuk tekintetünket, és ekkor máris tettünk valamit szemünk egészsége érdekében.

A címlapfotó illusztráció.