Ruháink egyharmadát csak néhányszor vagy sosem vesszük fel, miközben a világ ruhaiparának éves vízigénye megegyezik a Nílus éves vízhozamával. Mindeközben a nagy divatcégek presztízsveszteségként élnék meg, ha nem elégetnék, hanem jótékony célokra ajánlanák fel ruháikat. A Jó reggelt, Magyarország! műsorában Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója mondta el véleményét a témában.
Az elmúlt tizenöt évben egy átlag európainak kétszer akkora lett a ruhatára. Ez viszont azért egyre aggasztóbb, mert a környezetvédelem egyre fontosabbá válik, és például egyetlen farmernadrág előállításához hétezer liter vízre van szükség.
Áder János köztársasági elnök az előző héten, a fenntarthatósági témahét tanóráján többek között elmondta, hogy
ruháink egyharmadát úgy tartjuk a szekrényben, hogy csak néhányszor vagy még soha nem vettük fel.
Ez az államfő szerint azért baj, mert a ruhaipar energiaigénye meghaladja a világ összes repülőgépének és teherhajójának együttes energiaigényét.
„A világ ruhaiparának éves vízigénye pedig megegyezik a Nílus éves vízhozamával” – fogalmazott Áder János.
Áder János elmondása szerint nagyon sokszor nem szükségleteink szerint hanem a reklámok hatására vásárolunk.
Ugyanakkor szerencsére történnek azért lépések, hogy a folyamat kedvező irányba változzon. Rövidesen törvény tiltja majd Franciaországban, hogy a divatcégek megsemmisítsék készleteiket.
Vajon a cégek miért nem ajánlják fel például jótékony célra ezeket a ruhákat az elégetés helyett?
„Pretízsveszteségnek gondolják, ha esetleg újra értékesítik, vagy elajándékozzák a termékeiket” – fogalmazott Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatója.
A szakember ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a ruhák elégetése rengeteg káros anyagot generál a légkörbe.
2025-ig minden uniós országnak ki kell dolgoznia egy stratégiát arra, hogy a textília ne kerülhessen az általános hulladék közé
– mondta a műsorban Bata-Jakab Zsófia, aki még egy fontos dologra felhívta a figyelmet: a fast fashion termékeket vásárlók maximum egy évig tartják meg ruhaneműiket.
„Az ügynökségünk arra is nagy hangsúlyt fektet, hogy hosszú távra válasszanak ruhát a vevők. Emellett az is nagyon fontos, hogy milyen körülmények között készülnek a textíliák” – mondta.
A magyar iparnak is jó hírt jelenthet, hogy az ázsiai gyártás helyett egyre több cég hozza Európába a gyártást, ezzel is rövidítve az ellátási láncot
– fogalmazott a szakember, aki szerint a francia kormány tiltása a ruhaneműk elégetésével kapcsolatban az egész világra is kiterjedhet.
A címlapfotó illusztráció.
