Keresetet nyújtott be a jeruzsálemi vallási bíróságon két hazai zsidó egyház, ugyanis szerintük igazságtalan a zsidó szervezetek állami támogatásának jelenlegi felosztása. E szerint a teljes összeg nyolcvan százalékát kapja a Mazsihisz. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija a hirado.hu-nak elárulta miért tartották fontosnak a lépést.
„A magyar állam 1998 óta úgynevezett örökjáradék formájában kárpótolja a magyarországi történelmi egyházakat, így a zsidó hitközségeket is, a kommunista államhatalom által elkobzott, és vissza nem szolgáltatott ingatlanvagyonért” – idézte fel a hirado.hu-nak Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség (EMIH) vezető rabbija.
Kiemelte, a vonatkozó törvény értelmében a jelenleg évi hozzávetőleg 1,8 milliárd forint járadék nemcsak vagyoni kárpótlás, hanem az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységéhez szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítására is szolgál.
Hozzátette, az összeg belső elosztása régóta vitatott, mert ebből a három Magyarországon bejegyzett zsidó egyház – a MAOIH (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség), az EMIH (Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség) és a Mazsihisz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) – egyike,
a Mazsihisz aránytalanul nagy összegben részesül a másik két hitközséghez képest.
„A Mazsihisz részesedése jelenleg mintegy 80 százalék, ami már csak azért sem indokolható, mert a számba vett, és vissza nem szolgáltatott ingatlanok közel 50 százaléka az ortodox hitközséghez tartozott. De a jelenlegi felosztás igazságtalanságát az is alátámasztja, hogy a zsidó hitélettel kapcsolatos szolgáltatásokat (zsinagógák működtetése, közösségi szolgáltatások, oktatás, kóser intézmények fenntartása stb.) csak kisebb részben biztosítja a Mazsihisz” – állítja Köves Slomó.
A vezető rabbi lapunknak azt is elárulta, hogy
a MAOIH többször levélben jelezte igényét a felosztás újratárgyalására,
de megkeresésére nem érkezett érdemi válasz, ezért volt kénytelen követelésének jogi úton érvényt szerezni.
„Az ortodox hitközség megkeresését követően az EMIH is csatlakozott a Jeruzsálemi vallási bíróságon benyújtott keresethez, amely intézmény a zsidó vallási közösség számára az igazságszolgáltatás elsődleges fóruma” – tette hozzá.
Köves Slomó az M1 Ma Reggel vendégeként elmondta, a fő kérdés az, hogy mit jelent zsidónak lenni?
„Mi úgy véljük, hogy erre a válasz az, hogy zsidónak lenni elsősorban a vallás gyakorlása. A kommunista államhatalom viszont nem így gondolta, amikor 1950-ben létrehozta a Mazsihisz elődjét, a Magyar Izraeliták Országos Képviseletét (MIOK). A szervezet azt a célt szolgálta, hogy segítse a vallási és egyházi élet leépülését. Létrehoztak egy „ernyőszervezetet”, aminek az élére különböző világi embereket tettek, akiknek a vallás kevésbé volt fontos, mint a vallási vezetőknek és az összes irányzatot bekényszerítették ez alá az ernyőszervezet alá azzal a céllal, hogy belülről épüljön le a vallási élet” – magyarázta a vezető rabbi.
Felidézte, hogy ilyen előzmények után sajnos
a rendszerváltás a zsidó egyházakon belül nem történt meg 1990-ben
és továbbra is a MIOK utódszervezete, a Mazsihisz képviselte a zsidóságot azzal a felhanggal, hogy a zsidóság képviselete nemcsak a vallásos zsidókat és a zsidó vallást, hanem az egész zsidóságot jelenti, mintha erre bárki felkérte volna őket.
Hozzátette, hogy a holokausztra való hivatkozással képviselik ők az egész magyar zsidóságot és az a kárpótlás, ami a kommunista államosítások során a zsidó egyházakat, a különböző zsidó irányzatokat érintette volna az mind a Mazsihiszhez érkezett.
„Időközben, húsz év késéssel, de megérkezett a rendszerváltás a zsidó egyházakhoz is, ennek során az ortodoxok kiváltak a Mazsihiszből, de az örökjáradék továbbra is a Mazsihiszhez és annak világi vezetéséhez érkezik és ez az, ami tulajdonképpen a vita forrása az elmúlt tíz-tizenöt évben” – tette hozzá Köves Slomó. Szerinte
a Mazsihisz világi vezetése mindenféle érdemi tárgyalástól elzárkózott korábban,
így „nem maradt más választásuk”, mint a jeruzsálemi vallási bírósághoz fordulni az ügyben.
A vezető rabbi azt is elárulta, hogy a jelenlegi felosztás, mely szerint az örökjáradék nyolcvan százalékét a Mazsihisz, a maradék húszat pedig a másik két egyház kapja is csupán 2012 óta érvényes, előtte 1998-tól a teljes összeget a Mazsihisz kapta. Az igazságos elosztás szerinte vagy az egyházak ingatlanainak eredeti arányában kellene, hogy történjen,
ez alapján 50 százalék az orthodox, 50 százalék a neológ irányzaté volt.
Vagy a jelenlegi hitéleti tevékenység alapján kellene elosztani a támogatást.
Köves Slomó tagadta a Mazsihisz korábbi vádjait mely szerint a keresetet éppen a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak emléknapján nyújtották be.
A jeruzsálemi testület várhatóan májusban tartja az első érdemi ülést az ügyben.
