A zsidó egyházak együtt perlik a Mazsihiszt

 

Igazságtalan és a hitközségek szerint jogszerűtlen a Mazsihisz örökjáradék-monopóliuma, mely szerint mintegy nyolcvan százalékos részesedést tudhat magáénak, miközben a maradék húsz százalék a két másik, Magyarországon bejegyzett zsidó egyház, az EMIH és a MAOIH között oszlik el. Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke pert indított a Mazsihisz ellen, mert szerinte ez az aránytalanság jelentősen bénítja a szervezet működését. A bírósági keresethez Köves Slomó rabbi is csatlakozott – tudhattuk meg a Magyar Nemzet cikkéből.

Az ortodox hitközség megkeresését követően az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) is csatlakozott a jeruzsálemi vallási bíróságon benyújtott keresethez, amely intézmény a zsidó vallási közösségnek az igazságszolgáltatás elsődleges fóruma – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Köves Slomó rabbi, a hitközség elnöke.

Köves Slomó rabbi elmondta, hogy az 1998-ban bevezetett örökjáradék nemcsak a kommunista államhatalom által elkobzott és vissza nem szolgáltatott ingatlanvagyon kárpótlását jelenti, hanem az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységéhez szükséges tárgyi, anyagi feltételek biztosítására is szolgál.

Tekintettel arra, hogy a zsidó hitélettel kapcsolatos szolgáltatásokat – amelybe a zsinagógák működtetése, a közösségi szolgáltatások, az oktatás és a kóser intézmények fenntartása is beletartozik – csak kisebb részben biztosítja a Mazsihisz, így nyolcvan százalékos részesedésük a járadékban igazságtalan és megítélésünk szerint jogszerűtlen is – közölte Köves Slomó.

Deutsch Róbert, Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség (MAOIH) vezetője a Magyar Nemztnek elmondta, hogy a zsidó egyházak hitéletének, közösségi életének az újraépítését és fenntartását szolgáló járadék jelenleg mintegy 1,8 milliárd forint évente, amelynek a belső elosztása régóta vitatott. Az ortodox izraelita hitközség vezetője rámutatott arra, hogy a három,

Magyarországon bejegyzett zsidó egyház – a MAOIH, az EMIH és a Mazsihisz – közül az utóbbi aránytalanul nagy összegben részesül a másik két hitközséghez képest.

Állítását azzal indokolta, hogy az elmúlt huszonhárom évben folyósított járadékok összértéke 30,6 milliárd forint, amelyből a Mazsihis 26,8 milliárd forintot kapott annak ellenére, hogy a számba vett, vissza nem szolgáltatott ingatlanok közel ötven százaléka az ortodox hitközséghez tartozott.

Az aránytalan elosztás következtében jelentkező forráshiány hosszú ideje bénítja a MAOIH hitéleti és oktatási tevékenységét,

ezért utolsó, március elején küldött levelünkben felszólítottuk a Mazsihiszt az ortodox hitközség kárára jogosulatlanul megszerzett tizenkét milliárd forint járadék összeg megtérítésére, és a járadék jövőbeni arányos elosztására – mondta Deutsch Róbert.

Majd hozzátette: megkeresésükre nem érkezett érdemi válasz a Mazsihisz részéről, így jogi úton kívánják megoldani az ügyet.

Zsidó vallási közösségek lévén magától értetődik, hogy az Izraeli Rabbinátus vallási bíróságához fordultunk igazságszolgáltatásért – reagált a Magyar Nemzet megkeresésére a a MAOIH vezetője, majd leszögezte: a keresetet természetesen nem a holokauszt emléknapon, hanem hetekkel korábban adták be, ezzel megcáfolva a Mazsihisz közleményét, amelyben azt állították, a keresetet a holokauszt magyarországi áldozatainak az emléknapján adta át a felperes, „kegyetlensértőnek” nevezve a két zsidó hitközség eljárását.

A címlapfotó illusztráció.