×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Merev szabályt hozott az FKF a lomtalanítással kapcsolatban

 

A járvány miatt korlátozta az egyszerre telephelyeikre bevihető úgynevezett nagydarabos lomhulladék mennyiségét a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. – hívta fel a figyelmet egyik olvasónk, aki nemrég járt emiatt pórul. A fővárosi cég szerint nem életszerű, hogy valakinek 150 kilónál több lomja keletkezzen, ha valakivel mégis előfordulna, akkor nyolc külön részletben kénytelen azt beszállítani.

A járvány a lomtalanítással és a lomok kihelyezésével, elszállításával kapcsolatos ügyeket is megváltoztatta. Tavaly az FKF Zrt. egy időre a lomtalanításokat is felfüggesztette, ekkor a budapestieknek csak néhány hulladékudvarba volt lehetőségük elvinni az úgynevezett nagydarabos lomhulladékot (így nevezik a lakossági, háztartásokban keletkezett hulladékot, például a bútorokat).

A lomtalanításokat ugyan újraindította a közterület-fenntartó, de így is számtalan élethelyzet adódhat, amikor olyan időszakban keletkezik egyszerre, nagy mennyiségű lomhulladék,

amikor épp nincs lomtalanítás az adott kerületben.

Így járt egyik olvasónk, Péter is, akinek egy haláleset utáni lakáskiürítés miatt hirtelen egy kisebb teherautónyi használt bútora és egyéb lomja keletkezett.

„Apósom tanácsára felkerestem a közel féltonnányi lommal az FKF egyik budapesti telephelyét, amihez előzetesen időpontot is kellett foglalni. Azt tudtam, hogy van egy 150 kilós mennyiségi limit, amit egyszerre bevesznek, de úgy tudtam, hogy díjfizetés ellenében a többletet is befogadják. Mint kiderült, a járvány miatt ez a lehetőség megszűnt, egy ideje már csak a meghatározott mennyiség alatt veszik be a lomot” – mesélte pórul járt olvasónk, aki szerint érthetetlen, hogy az egy budapesti lakosra évente jutó 1200 kilót miért kell nyolc részletben beszállítani.

„Tehát, ha nyolcszor fordulnék, akkor semmi gond nem lenne, egyszerre viszont pótdíj ellenében sem tehettem le a lomjaimat” – mondta a hirado.hu-nak a férfi, akinek jelentős összeget kellett arra költeni, hogy a szállítás napjára teherautót bérelt, majd az FKF telepén szembesült azzal, hogy valahol tárolnia kell elhunyt családtagja ingóságait, ami újabb nem várt költséget eredményezett.

„Nem lennék meglepve, ha valaki az én helyzetemben ezek után egyszerűen csak kitenné valahol az út mentén a hulladékot, tovább szaporítva az illegális szemétlerakók számát. Egy a zöldügyek iránt érzékenységet hangoztató városvezetésnek ez nem lehet a célja” – tette hozzá informatikusként dolgozó olvasónk, aki később az FKF telefonos ügyfélszolgálatán is érdeklődött, ahol megerősítették a telephelyen elhangzottakat:

korábban valóban volt lehetőség pótdíj ellenében többletsúlyt bevinni a telephelyekre, de a járvány miatt ez most nincs így.

A hirado.hu felkereste az FKF sajtóosztályát, ahol többek közt arról érdeklődtünk: mikor és miért hozták meg a szabályt, amely szerint a hulladékgyűjtő udvarokba egy alkalommal csak 150 kiló lomhulladékot vesznek be, és miért nem lehet térítés ellenében a többletet leadni.

Erre a konkrét kérdésre nem kaptunk választ, de általánosságban annyit elmondtak, hogy a pandémiás időszakban hulladékudvaraikat egyre többen használják.

„Az FKF Nonprofit Zrt. üzemeltetésében lévő 17 lakossági hulladékudvar kizárólag a lakosságtól fogad be hulladékot, sem üzleti, sem ipari tevékenységből eredőt nem” – szögezték le, konkrét felvetésünkre pedig azt felelték, hogy szerintük „normál életvitel szerint nem reális, nem életszerű, hogy alkalmanként, lakásonként 150 kilót meghaladó lakossági lom keletkezzen”.

Nos, erre olvasónk példája is rácáfol, de érdeklődtünk több lomtalanítással, szállítással foglalkozó cégnél, és egybehangzóan állítják: egyáltalán

nem lehetetlen, hogy valakinek egyszerre 150 kilónál több lomja keletkezzen.

„Egy teljes lakáskiürítésnél vagy f-elújításnál könnyen elképzelhető ez. Gondoljunk csak bele, hogy milyen nehezek azok a régi bútorok, amikből még nem spórolták ki az anyagot. Néhány ósdi szekrény, egy régi franciaágy és meg is van a 150 kiló” – mondta az egyik vállalkozó, aki természetesen azt ajánlja, hogy ha hasonló helyzetbe kerülünk, inkább „bízzuk magunkat a profikra, akkor nem járunk pórul”. Igaz, ebben az esetben ez újabb pluszkiadással jár.

Bár senki nem vetette fel, hogy az egyén helyett a lakosságnak kellene finanszíroznia az ilyen lomtalanítást, az FKF azt azért leszögezte, hogy „nagy mennyiségű ipari, illetve kereskedelmi tevékenységből származó lom befogadása nem lehetséges és nem finanszírozható a lakossági szemétdíjakból”.

Összegezve:

  1. Olvasónknak nem ipari, hanem magáncélú tevékenység után keletkezett 150 kilót meghaladó lomja,
  2. az FKF szerint mindez nem reális, holott szakértők szerint is az,
  3. a 150 kiló feletti lomot a pandémiára hivatkozva nem veszik be egyszerre akkor sem, ha az ember kifizetné a „túlsúlyt” (igaz ezt az FKF hivatalosan nem erősítette meg, de a telephelyen és az ügyfélszolgálaton is ezzel indokolták a szabályt),
  4. ha nem egyszerre visz be valaki többletsúlyt, azzal viszont nincs probléma, hiszen az éves limit 1200 kiló, tehát elvileg nyolc nap alatt, nyolcszor fordulva ezt megtehetjük.

„A feleslegessé vált nagydarabos hulladékot az érintett hulladékudvarokban kizárólag budapesti lakosok időpontfoglalást követően, a szükséges dokumentumok bemutatását követően helyezhetik el. Ezzel az intézkedéssel azt szeretnénk, hogy naponta minél több lakos vehesse igénybe szolgáltatásunkat az éves egyszeri szervezett lomtalanításon felül, ugyanakkor a leadott hulladékok zavartalan elszállításának, ezáltal a hulladékudvar üzembiztonságának fenntartása érdekében a napi beszállítási limit tartása szükséges” – olvasható a lapunknak küldött tájékoztatóban, amiből az is kiderül, hogy a telephelyeken kötelező maszkot viselni, illetve, hogy a lomok lepakolásában az FKF munkatársai nem tudnak segíteni.

A hulladékudvarokról bővebben itt, a bevihető lomok mennyiségéről itt, a lomtalanítási időpontokról pedig itt olvashatnak bővebben.

A címlapfotó illusztráció.