×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

„A liberalizmus mára szabadságellenessé vált”

 

A nemzeti konzervatív gondolkodású embereknek az elveikhez és értékeikhez kell ragaszkodniuk egy olyan világban, amely felszámol mindent, ami összeköthet, amire közös jövő épülhetne, beleértve a legfontosabb alapelveket: a szólásszabadságot, a törvény előtti egyenlőséget és a szolidaritást – erről Schmidt Mária történész beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.

A 21. századi elit liberális demokráciája paranoiás korszakát éli, pánik üzemmódba kapcsolt és felszámol mindent, ami összeköthet, amire közös jövő épülhetne, beleértve a legfontosabb alapelveket: a szólásszabadságot, a törvény előtti egyenlőséget és a szolidaritást.

Hadat üzent a kereszténységnek, a nemzetnek, a tisztes munkának, a versenynek,

egyszóval mindazoknak az értékeknek, amelyek századokon keresztül biztosították a nyugati civilizáció túlélését. Ez a megújulásra képtelen elit Marx újrafelfedezésével, a marxizmus frissített változatával próbálja átmenteni magát a jelenbe –  írta a Terror Háza Múzeum főigazgatója egy nemrég megjelent blog bejegyzésben.

Schmidt Mária a Vasárnapi Újságban elmondta, hogy a liberális világrend képviselői nem a kizsákmányoltakat akarják egyesíteni, hanem a globális pénztőke képviselőit. A legnagyobb világcégek állnak be a szabadságellenes mozgalom mögé.

A Coca-Cola, az Amazon vagy a Microsoft, a Facebook – amelyek a hatalom birtokosai – saját ideológiájukat kényszerítik rá az emberekre,

akik sokkal kevesebb jogosítvánnyal rendelkeznek, mint ők.

A történész szerint a cél, hogy ezeket a cégeket összekapcsolják, és lebontsák azokat az akadályokat, amelyek csökkentik érdekérvényesítésüket. A nemzetállamok, a határok, a védővámok lebontásának gondolata nem új keletű.

Már az első világháború végén az amerikai elnök Woodrow Wilson meghirdette, hogy a világot biztonságossá kell tenni a demokrácia számára. Ami jó Amerikának, az jó a világnak is – hangzott az alapelve. Most pedig nagyon nyersen és leplezetlenül nyomulnak céljaik megvalósítása érdekében.

Orwelli valóság

2021-ben még a szólásszabadságot egykor mindennél fontosabbnak tartó Egyesült Államok balos megmondóemberei is oda jutottak, hogy valóságcár kinevezését követelik, és Orwell nyomán Igazság Bizottságot akarnak felállítani „a dezinformáció és a szélsőségesség elleni harcukhoz”. Bizottságokra bíznák annak eldöntését, hogy mi igaz, és mi nem! – írta blogjában.

A Vasárnapi Újságnak Schmidt Mária úgy fogalmazott, hogy Orwell 1984 című műve az egyik leghitelesebb forrás arra, hova vezet, amikor minden pillanatunkat ellenőrzik.

Az adja az érvényességét, hogy nem egy mögöttünk hagyott világot ábrázol, általános érvényű dolgokat fest le, amelyekben a jelen veszélyeire is ráismerhetünk.

Részlet Michel Radford 1984 című filmjéből, mely George Orwell regénye alapján készült (Fotó: Twitter)

Az első világháború végén a marxizmus és kommunizmus, valamint a nemzeti szocializmus számított modern gondolatnak, amely szembe helyezkedett a nemzeti konzervatív eszmékkel.

Most is egy birodalom kiépítésének érdekében jönnek olyan eszmékkel, amelyeket átcsomagoltak, de ezek ugyanolyan szabadságellenes és kizárólagosságot hirdető ideológiák.

Véleménycenzúra

Egzisztenciális veszéllyel jár Nyugaton, ha valaki minimálisan szembehelyezkedik a kötelező, fősodratú állásponttal, amelyet megmondó agresszív értelmiség a társadalomra kényszerít álláspontjával, olyan témákban, mint a migráció, vagy a genderkérdés – mondta a történész.

Ezeket az értelmiségi pályákat teljesen kisajátították a balliberális erők, alig találkozni olyanokkal német nyelvterületen, akik ezzel szembehelyezkednek.

A nemzeti konzervatívok előtt álló feladatokról elmondta, hogy „az elveinkhez és értékeinkhez kell ragaszkodnunk”.

A mostani szabadságkorlátozó liberális rendszerhez hasonló hullámot a huszadik században már megéltünk, és kudarctörténetté vált. A mi értékeink pedig kiállják az idők próbálják – mondta.

Nem szabad a szabadságról, a szólásszabadságról, a viták, nézetek ütköztetéséről lemondanunk, hiszen elég sokáig nélkülöztük ezeket ahhoz, hogy tudjuk, milyen rossz szabadsághiányos világban élni” – mondta.

A címlapfotó illusztráció.

 


A teljes beszélgetés itt meghallgatható.