×
Kövessen minket Facebook-on is!

Már követem az oldalt!

Így osztották le a szerepeket egymás között a szivárványkoalíció pártjai

 

Egy évvel a választások előtt beindították kampányukat az ellenzéki pártok. Egyes vélekedések szerint ennek első szakaszában leosztották a szerepeket, meghatározták a hangvételt és a kommunikációs paneleket. Erről Tóth Erik, az Alapjogokért Központ vezető elemzője beszélt a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.

„Sistergett körülöttem a gyűlölet” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteki interjújában, a parlament tavaszi ülésszakának nyitó ülésén az ellenzék felől érkező bírálatokat értékelve. Az ellenzék láthatóan kampány üzemmódra váltott, leosztották egymás között a szerepeket – vélte az Alapjogokért Központ vezető elemzője.

Az ellenzéki frakciók közül a kormányzóképességet a Demokratikus Koalíció (DK) próbálta sugározni. A legtöbb olyan képviselő, aki korábban kormányzati szerepet töltött be az a DK soraiban ül. Mivel az emberek emlékezetében is úgy él, hogy ez egy sikertelen időszak volt, most visszafogottan, de megpróbálják a választói emlékezetet módosítani.

A jelszavaikban a 2010 előtti időszak egyfajta aranykorként jelenik meg.

Ahogy Gyurcsány Ferenc pártja középre húzódik, helyét a Jobbik és az MSZP veszi át.

A szocialisták frakcióvezetőjére Tóth Bertalanra nem volt jellemző a vulgáris, személyeskedő stílus, a héten viszont átlépte ezt a határt – vélekedett a politikai elemző.

Jakab Péter kommunikációs stratégiája: a Jobbik megmaradt radikális választóit magával rántani a baloldalra.

A keménykedő, agresszor szerepét veszi fel a jobbikos politikus, ami még a párt szélsőjobboldali múltjából eredhet, hogy megpróbálnak minél erősebb véleményeket megfogalmazni, hogy a politika napirendre felkerüljenek. Ez a szerep azonban sok esetben kontraproduktív, sok választót taszíthat ez a fajta hangnem. Ezért az elemző szerint várhatóan Jakab Péter is visszavesz ebből a stílusból és Gyurcsány Ferencet követve elmozdulhat a centrum irányába.

Láthatósági verseny a pártok között

Tóth Erik szerint egyfajta láthatósági verseny is van az ellenzéki pártok között. Példaként a Momentumot emelte ki.
A parlamenten kívüli párt a múlt héten jelentette be, hogy két volt LMP-és képviselőt is elindítanak egyéni körzetekben. A Momentum várhatóan még vasárnap megnevezi miniszterelnök-jelöltjét.

Ez pedig az mutatja a választóknak, hogy megpróbáljak a többi parlamenti pártot megkerülve a napirendet uralni.

Szél Bernadett és Hadházy Ákos, mint független képviselők korábban is felkarolták a Momentum témáit.

A választók szerint ők inkább az LMP-éhez köthetőek. Ezért a jövőben egyszerre a zöld politika támogatása mellett ők adhatnak lendületet a Momentumnak, mivel egyben a párt legtapasztaltabb politikusai is lesznek. A választó kerületekben képesek lehetnek a többi ellenzéki párt fölé nőni. Ennek egyik jele, hogy Hadházy Ákost, aki Zuglóban indulna, már elkezdte támadni az MSZP.

Forráshiány kampány százmillióból

Az ellenzéki pártok Budapesten az általuk megszorítónak vélt kormányzati intézkedések ellen az elmúlt hetekben kampányt indítottak.

Tóth Erik erről elmondta, hogy ezt egy alapos közvélemény-kutatás előzte meg. A forráshiányról szóló kampány rövid, könnyen ismételhető üzeneteket tartalmaz. A panelek központ eleme a pénzhiány, amelyet már 2019 októbere óta hangoztatnak.
Ennek előszele volt, hogy a Lánchíd tender előtt Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a főváros forráshiánnyal küzd.

A jól megfogalmazott üzenet, hogy nincsen elég pénz. Várhatóan a következő önkormányzati választásokig 2024-ig ezek a panelek megmaradnak. A másik régóta hangoztatott narratíva, hogy az ellenzék demokratikus, míg kormánypártok antidemokratikusak.

A Fővárosi Önkormányzat közlése szerint a kampányra 30 milliót költöttek, de Tóth Erik szerint ez egyszeri költség.

Az óriásplakát felületeken elhelyezett hirdetések alapján ez a szám közelebb van a 100 millió forinthoz.


A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.